Lisieux-i Szent Teréz és szüleinek relikviái skandináviai zarándokúton
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A szeptember elején közzétett pásztorlevélben a skandináv katolikus püspökök így buzdítanak: „Úgy kellene értenünk Szent Teréz és szülei relikviáinak a zarándokútját, mint Isten végtelen irgalmának testi kifejeződését népe iránt. A relikviák a hivatásunkra emlékeztetnek: Isten Jézus Krisztusban megjelent kegyelme átalakít bennünket és így megosztjuk az evangélium üzenetét mindazokkal, akikkel kapcsolatba lépünk a zarándokút alatt”.
A család fontossága mint intézmény
„A relikviák látogatása a család, mint intézmény fontosságára emlékeztet bennünket” – írják a skandináv püspökök. „Azt remélik, hogy a zarándokút során szerzett tapasztalat segít megnyílni az Atya szeretete felé, ami által mind közelebbről és hűségesebben követhetjük Krisztust. Így az ő hiteles tanúi lehetünk, hiszen sokan vannak az országainkban olyanok, akik tudva vagy tudattalan hallani szeretnék és be akarják fogadni Isten végtelen irgalmának üzenetét. A többféle nyelven közzétett pásztorlevél végül elmagyarázza a zarándoklat értelmét, a relikviák tiszteletének helyes módját és spirituális jelentőségét, ahogy az a katolikus egyház hagyománya a kezdetektől fogva.
Normandiából a normannok eredeti világába
A szentek ereklyéit tartalmazó urnák szeptember 28-án érkeznek Stockholmba, ahol délután tartják a svéd főváros katolikus székesegyházában az ünnepi szertartást, majd hat svéd városba látogat el a zarándoklat egy-egy napra. Svédország után október 6-án Norvégia a következő állomás, majd innét október 19-én Dániába érkeznek a szentek relikvia urnái. Október 24-től november 3-ig az ezer sziget világa, Finnország fogadja a „Lisieux-i Szent Családot”, majd indul tovább Izlandra, ahol éppen ekkor tartják Reykjavík egyházmegyéje alapításának ötvenedik évfordulóját. A közel másfél hónapos zarándoklat november 12-én ér véget, amikor az ereklyék visszatérnek Lisieux-be.
Állandó a katolikusok létszámának növekedése a skandináv országokban
A római katolikusok száma a skandináv országokban folyamatosan gyarapszik, főként a katolikus vendégmunkások jelenlétének köszönhetően. A skandináv országok püspöki konferenciájának adatai szerint 2004 és 2014 között Dániában a létszámuk 37 ezerről 42 ezerre nőtt, Izlandon hatezerről tizenkétezerre, Norvégiában 57 ezerről 161 ezerre, Svédországban 81 ezerről 110 ezerre emelkedett, míg Finnországban 8800-ról közel 14 ezerre gyarapodtak.
