125 éve született Szent Maximilian Kolbe atya
Somogyi Viktória / Sabino Caronia / Giada Aquilino – Vatikán
Maximilian Kolbe atyát VI. Pál pápa avatta boldoggá 1971-ben, majd II. János Pál pápa szentté 1982-ben. „Feláldozta magát a szeretetért” – így jellemezte a minorita szerzetest a lengyel pápa a szenttéavatáson mondott homíliájában. „Az auschwitzi haláltáborban közel négy millió embert öltek meg a II. világháborúban” – emlékeztetett. 2016-ban Ferenc pápa auschwitzi látogatása alkalmával kereste fel a vértanú szerzetes celláját, ahol imába mélyedt. Az olasz televízió idén újra műsorára tűzte Krysztof Zanussi emlékezetes, 1991-ben készült filmjét „Élet az életért. Maksymilian Kolbe”. A cím János evangéliumának egy részletét idézi, miszerint nincs nagyobb szeretet, mint az életet áldozni azért, akit szeretünk.
Auschwitzi halála
Kolbe atyát 47 éves korában végezték ki. A náci koncentrációs táborban sorbaállították az éhhalálra ítélt foglyokat és ekkor Kolbe atya önként felajánlotta, hogy kész meghalni egy társa helyett, aki családapa volt, a zsidó Franciszek Gajowniczek. Két hét szenvedés után Kolbe atyát halálos injekcióval ölték meg. „Kiharcolta a halál helyszínén egy ártatlan ember élethez való jogát” – állapította meg II. János Pál, amikor dekrétumban rendelte el honfitársának vértanúkénti tiszteletét. XVI. Benedek szerint Kolbe atya vértanúsága az „Isten iránti teljes szeretet formája”.
Első szentmiséje
P. Kolbe Rómában tanult és szerzett két doktorátust, itt szentelték pappá és mutatta be első szentmiséjét a Sant’Andrea delle Fratte templomban 1918-ban. 70 évvel korábban ebben a templomban jelent meg Alfonso Ratisbonne zsidó származású elzászi fiatalnak a Szűz Mária. Ebben a bazilikában 2017-ben Ferenc pápa lerótta kegyeletét a Csodatevő Szűz Mária képe előtt. Kolbe atya római tanulmányait követően visszatért Lengyelországba és hat társával megalapította a „Szeplőtelen Szűz Katonái” társulatot.
Kolbe atya a keresztény bátorság jelképe
A Sant’Andrea delle Fratte templom jelenlegi plébánosa Francesco Terbisonda atya a lengyel szentről nyilatkozva a Vatikáni Rádiónak elmondta: „Kolbe atya a keresztény bátorság, az „Istenért cselekedni merés” jelképe, amelyről időnként megfeledkeznek a hívek. Kolbe atya nemcsak Auschwitzban, hanem előtte is tanúságot tett erről az erényről. Ez ma is nagyon aktuális minden jóakaratú ember számára, hogy ne abszolutizálja a saját egóját, hanem tekintsen az égre, ahonnan származunk és ahová egy nap visszatérünk.”