Japán: magányos embereket meghallgató központot működtet az egyház

Somogyi Viktória – Vatikán

„Japán egy kapcsolatok nélküli társadalommá kezd átalakulni. A származási helyhez, a saját családhoz való kötődés egyre bizonytalanabbá válik. Ehhez a veszteséghez társul elválaszthatatlanul a magány drámája” – nyilatkozta a Fides missziós hírügynökségnek Marco Villa atya, a Pápai Külmissziók Intézetének (PIME) főtitkára. A pap éveken keresztül Japánban végzett missziós tevékenységet, ahol megalapította a koshigayai meghallgató központot. Koshigaya Tokiótól 20km-re északra található.

Szolgálat a lakosságnak és istentiszteleti hely

„A központ célja, hogy elkísérje a magányos embereket és befogadja elsősorban azokat, akik emberi kapcsolatokat kívánnak ápolni és arra vágynak, hogy meghallgassák őket.” Japánban minden időt elfoglal a munka, kevés szabadidő áll rendelkezésre. Nagyon kevés tér jut arra, hogy az ember a saját létének értelmével, az emberi kapcsolatok és a vallásélmény ápolásával foglalkozzon. „Ezt a meghallgató központot kettős céllal hoztam létre” – mondta Marco atya. „Egyrészt, hogy szolgálatot tegyek a lakosságnak, másrészt, hogy egy istentiszteleti helyet nyissak egy olyan környéken, ahol egyetlen katolikus intézmény sincs.” Így is történt. 2011 novemberében megnyitotta kapuit a központ egy japán névvel, amelynek jelentése: „Egy pohár víz”. „Az elnevezés emlékeztet a figyelemre és a rendelkezésre állásra, de utal Jézus szavaira is, aki a legszegényebbek megsegítésében jelöli meg a keresztények hitének mértékét.”

Magas arányú az elszigetelődés Japánban

Japánban nagyon alacsony a születések száma és a hagyományos család erősödő szétbomlásának lehetünk tanúi. A kormány becslései szerint 2019 végéig 921 ezer lesz az újszülöttek száma, ami közel 25 ezerrel kevesebb 2018-hoz képest. A japán lakosság 30%-a 65 éven felüli. „Elsősorban a fiatalok szenvednek ebben a helyzetben, amely gyakran ellenőrizhetetlen és drámai patológiákkal és hatásokkal jár” – mutatott rá Marco atya. Japánban az ún. önkéntes elszigetelődés jelensége a fiatalok körében is terjed. A japán kormány által közzétett adatok szerint több mint 700 ezer fiatal bezárkózik otthonába és minden kapcsolatot elvág a külvilággal. „Elköteleztük magunkat, hogy közel álljunk az emberekhez és kiemeljük az emberi méltóság jelentőségét: minden ember önmagában értékes, mert férfi vagy nő” – fogalmazott Marco Villa atya. A központ által folytatott szolgálat kiemelkedő szerepet ért el a keresztény tanúságtétel terén: a központba járó személyek közül ezekben az években voltak, akik bejárták a hit személyes útját és megkeresztelkedtek.

A japán egyház kihívásai

A japán egyház kihívásai között említhető a megszentelt életre irányuló hivatások csökkenése, amelyhez kapcsolódik az utóbbi években a külföldi misszionáriusok kisebb számú jelenléte is. „A közelmúltban elsősorban a Fülöp-szigetekről, Dél-Koreából és Vietnámból érkeztek misszionáriusok, akik segítik munkánkat”. „Egy olyan országban, ahol a katolikusok száma 440 ezer, vagyik a 145 milliós lakosság 0,2%-át teszik ki, átfogó értelemben át kell gondolni a missziós modellt a helyi papokkal és a világi hívekkel ápolt kapcsolat terén” – hangsúlyozta Marco atya.

Ferenc pápa útja Japánba

Ferenc pápa novemberben tervezi felkeresni a felkelő nap országát. „Nagy a várakozás és a lelkesedés. A japán helyi egyház kis nyájat jelent, de a pápa jelenléte lélegzetvételt, örömet és erős buzdítást ad majd a ránk váró kihívások leküzdéséhez” – zárta interjúját Marco Villa atya, a Pápai Külmissziók Intézetének főtitkára a Fides missziós hírügynökségnek.