„Győzd le a rosszat a jóval” – Boldog Popiełuszko atya emlékezete

Vertse Márta – Vatikán

Október 19-én este Kazimierz Nycz bíboros, varsói érsek imába merült Boldog Jerzy Popiełuszko sírjánál, amely a Kostka Szent Szaniszló templom bejárata előtt helyezkedik el, majd ünnepi szentmisét mutatott be a vértanú pap emlékére.

A hamarosan a boldogok sorába lépő Stefan Wyszyński bíboros szentelte pappá

Jerzy Popiełuszko 1947-ben született Lengyelország észak-keleti részén,  Białystok  megye egy kis falujában, Okopyban, paraszti családban. 1972. május 28-án Tiszteletreméltó Stefan Wyszyński bíboros szentelte pappá. Papi szolgálatát kezdetben varsói plébániákon folytatta, majd kórházi lelkipásztor lett és részt vett munkásközösségek megalakulásában.

1980-tól 1984-ben bekövetkezett vértanú haláláig a Solidarność független szakszervezet káplánja volt. A Szolidaritás hatalmas tömegbázissal rendelkezett,  1981-ben már tíz millió tagja volt. Mivel veszélyt jelentett a kommunista hatalom számára, 1982. október 8-án törvényen kívül helyezték, a szakszervezet vagyonát átadták a rezsim szerveinek.  Jerzy Popiełuszko atya 1980 augusztusában tartotta az első szentmisét sztrájkoló munkások számára gyáruk udvarán, Varsóban.

Hadiállapot, kijárási tilalom, internálás – Lengyelország a ’80-as évek elején

Miután Wojciech Jaruzelski tábornok és miniszterelnök, egyben a LEMP, a Lengyel Egyesült Munkáspárt főtitkára 1981. december 13-án hadiállapotot hirdetett ki, ettől kezdve a fiatal pap karitatív munkát végzett, szolgálva a kommunista hatalom üldözötteit. A hadiállapot együtt járt a szabadságjogok felfüggesztésével. Az utcákat katonai őrjáratok szállták meg, az épületeken a Szovjetunióban kinyomtatott falragaszok hirdették a hadiállapot, a kijárási tilalom bevezetését. Betiltották a sztrájkot, a gyülekezést, felfüggesztették a társadalmi szervezeteket, a sajtótevékenységet. A rádió és a televízió sokáig kizárólag Jaruzelski tábornok beszédét közvetítette, katonai vezetés alá vonták a gyárakat, üzemeket. A Szolidaritás több mint ötezer tagját letartóztatták, internálták.

Szentmisék a hazáért, a vallásszabadságért

A hadiállapot bevezetését követően, 1982. január 17-én kezdte el Popiełuszko atya a hazáért mondott szentmiséket a varsói Szent Szaniszló templomban. Hamarosan elterjedt országszerte, hogy ezeket a miséket bebörtönzött munkásokért, a rendszer áldozataiért, szenvedő honfitársaiért ajánlotta fel. Szentbeszédeinek visszatérő gondolata Szent Pál Rómaiakhoz írt leveléből vett idézet: „Ne hagyd, hogy legyőzzön a rossz, te győzd le jóval a rosszat” (Róm 12,21). Szentmiséi előtt lengyel színészek és előadók olvastak fel részleteket hazafias irodalmi művekből, majd részt vettek az olvasmányok felolvasásában is, kockáztatva, hogy elhurcolják, bebörtönzik őket. Hívek ezrei gyűltek össze szentmiséin, hogy meghallgassák merész, hazafias prédikációit, amelyekben bátran megvédte a vallás- és véleményszabadságot, bírálta a kommunista rendszert, a hadiállapotot és a lengyel hatóságok által bevezetett elnyomó intézkedéseket. Szentmiséit ugyanakkor a mély áhítat jellemezte, a Szentostyát átszellemülten tartotta kezében, mélyen átélve Krisztus keresztáldozatát.

A kommunista uralom minden eszközzel megpróbálta elhallgattatni a fiatal papot, akinek országszerte egyre növekedett a hívőserege. Többek között egy színlelt autóbalesettel törtek életére, de mivel ez meghiúsult, így a végső megoldáshoz, élete kioltásához folyamodtak a hatalom emberei.

A kommunista politikai rendőrség parancsára oltották ki életét

1984. október 19-én éjjel, műszaki hibát színlelve és segítséget kérve ismeretlenek állították meg az autót, amelyben az atya utazott  Bydgoszcz-ból vissza Varsóba.  Sofőrjét megbilincselték és elhurcolták, őt pedig megverték, kezét összekötözték és bezárták az autó csomagtartójába. Azonban amikor a csomagtartó teteje felpattant, az atya megszabadította magát a kötelékektől és a szájába tömött rongyoktól, és futni kezdett. Hóhérai azonban utolérték, egy fadoronggal leütötték és véresre verték, kezére, lábára újból béklyókat tettek, nyakára hurkot, lábára tízkilós, kövekkel teli zsákot kötöttek. A Visztula partján fekvő Włocławek melletti duzzasztóhoz vitték, és az egyik hídról a vízbe vetették. Holttestét búvárok találták meg 11 nappal később, október 30-án, elrablásának helyszínétől mintegy 72 kilométerre.  

Szent II. János Pál imádkozott sírjánál

Jerzy Popiełuszko atya temetésén több mint negyedmillióan vettek részt 1984. november 3-án,  jelen volt Lech Wałęsa, a Solidarność elnöke is. Sírjáról a rezsim emberei eltávolították a feliratot, amely az igazságot hirdette: „1984. október 19-én meggyilkolták a Belügyminisztérium és a Lengyel Egyesült Munkáspárt tagjai”. Arra a hírre, hogy a hatóságok meg akarják gyalázni sírját és holttestét, hívei ezrei fogtak össze és megfogadták, hogy sírját boldoggá avatásáig őrizni fogják.

Szent II. János Pál 1987. június 14-én, harmadik lengyelországi apostoli látogatása során felkereste Varsó északi negyedében,  Żoliborzban a templomkertet és letérdelve imádkozott a fiatal vértanú pap sírjánál. Miután átölelte és megcsókolta a sírkövet, a mögötte térdelő szülőkhöz fordult. Az édesanyához, Marianna asszonyhoz ezeket a szavakat intézte: „Egy nagy emberrel ajándékoztál meg bennünket”. Az édesanya pedig így válaszolt a Szentatyának: „Nem én, hanem Isten adta a világnak általam”.

Jerzy Popiełuszko atya boldoggá avatási eljárása 1997. február 8-án kezdődött meg.  2010. június 6-án iktatta a boldogok sorába XVI. Benedek pápa nevében Angelo Amato érsek, a Szentté avatási Kongregáció akkori prefektusa. A varsói szertartáson mintegy 150 ezer hívő vett részt. 

Boldog Jerzy Popiełuszko tisztelete Magyarországon is elterjedt. Csepelen, a születésének 70. évfordulója alkalmából 2017-ben felállított emlékművön ez a mondása olvasható: „A Szolidaritás azért ejtette oly gyorsan ámulatba a világot, mert nem erőszakkal harcolt, hanem térden állva, rózsafüzérrel a kezében.” Ez a mondat elhangzott utolsó, 1984. október 19-én mondott szentbeszédében is és gondolatmenete így folytatódott: „Szabadtéri oltárok előtt figyelmeztetett az emberi munka méltóságára, az embert megillető méltóságra és tiszteletre. Inkább ezeket az értékeket követelte, mint a mindennapi kenyeret”.

Utolsó homíliáját honfitársa, a lengyel pápa szavaival kezdte: „II. János Pál pápa 1982. június 23-án a következő imádsággal fordult a częstochowai Szűz Máriához: „Hálát adok a Szűzanyának mindazokért, akik hűségesek maradnak lelkiismeretükhöz, akik küzdenek a gyengeség ellen és erőt öntenek másokba. Hálát adok a Szűzanyának mindazokért, akik nem engedik, hogy legyőzze őket a rossz, inkább ők győzik le a rosszat jóval”.

Jerzy atya maga volt a szelídség és a belső határozottság 

Jerzy atya, aki maga volt a szelídség, szentbeszédének utolsó szakaszában az erőszak ellen emelte fel a szavát: „Nem harcolhatunk erőszakkal azért, hogy a rosszat jóval győzzük le. A hadiállapot idején a Szentatya (II. János Pál pápa) így imádkozott a częstochowai Szűz Máriához: „nem tud megfelelően fejlődni az a nép, amelyet megfosztanak az önazonosságát biztosító jogoktól, s az állam nem támaszkodhat semmiféle erőszakra”. Aki nem tudott szívvel és ésszel győzni, az megpróbálja erőszakkal. Az erőszak minden megnyilvánulása az erkölcsi alsóbbrendűség bizonyítéka. A legszebb és legmaradandóbb küzdelmek, melyeket az emberiség ismer - az emberi gondolat küzdelmei. A legnyomorúságosabbak és legrövidebbek  -  az erőszak küzdelmei. Az az eszme, melynek fegyverre van szüksége a fennmaradáshoz  -  magától elhal. Torz az az eszme, amely csak erőszakkal tud fennmaradni. Az életképes eszme magával ragad, embermilliók követik önként.

Boldog Jerzy Popiełuszko vértanú halála előtt néhány órával mondott homíliáját ezekkel a szavakkal fejezte be: „Imádkozzunk, hogy mentesek legyünk a félelemtől, a rettegéstől, de mindenekelőtt a bosszúvágytól és az erőszaktól!”

http://muzeumkspopieluszki.pl/korzenie/rodzina-i-wychowanie/