Százezrek követték a vízkereszti Háromkirályok vonulását Lengyelországban
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
2011 óta ünnepnap a Vízkereszt a lengyeleknél, méltó módon meg is tartják
A Háromkirályoknak az újszülött Jézus előtti hódolata hagyományos ünnep volt a szabad Lengyelországban, amit a kommunista rendszer betiltott és Vízkeresztkor munkára kényszerítette a lengyeleket. De a rendszerváltást követően is egészen 2011-ig kellett várni, amikor a lengyel parlament munkaszüneti ünnepnappá nyilvánította január 6-át, Urunk Megjelenésének ünnepét. A kezdeményezés alulról indult, többnyire önkormányzati vezetők részéről, amihez a lengyel papok és püspökök is szívesen csatlakoztak. A vízkereszti Háromkirályok vonulást először 2009-ben hirdették meg országszerte, ám akkor még csak kevesen tudtak részt venni rajta, de azóta minden évben népszerűbb az ünnep.
A napkeleti bölcsek látogatása és aktuális ünnepek együtt
Az ünnepi vonulás magja a Máté evangélium második fejezetében leírt történet a napkeleti bölcsekről, akik „követték az újszülött csillagát, hogy hódoljanak neki” (Mt 2,1-12). Lengyelország története valójában a lengyel királyság története, ezért is érthető az országos lelkesültség és érdeklődés, mert az esemény nemcsak a kétezer éves jézusi történetre utal, hanem annak aktualizálására is a lengyel katolikus nép ezeregyszáz éves történelmében. A menet célja a város egy jeles pontján felállított betlehemi barlang felkeresése, melyben gyakorta élő szereplők fogadják a lovon és tevén érkező királyok hódolatát. A kosztümös, történelmi jelmezbe öltözött felvonulást végig énekszó kíséri.
A szent lengyel pápa születésének centenáriumára emlékezve
Idén az egyik közismert lengyel karácsonyi ének, a „Ma Betlehemben” kezdetű dal egyik sora adta a vonulás mottóját: „Csodát, csodát hirdetünk”. A megváltásunkra született Isten Fia csodáján túl az egyes lengyel „csoda-fordulók” adják mindig az aktualitást. Minthogy 1920. május 18-án született Karol Wojtyła, a szent lengyel pápa születésének centenáriuma megemlékezések és ünnepek sorát nyitotta meg, jeles módon egykori székvárosában, Krakkóban.
A százéves visztulai csoda – magyar segédlettel
A másik ünnep ugyancsak centenárium: 1920 augusztusában Piłsudski tábornok sikerrel verte vissza a Visztuláig előrenyomuló szovjet csapatokat, akik szerették volna bekebelezni Lengyelországot. Az ezeréves lengyel-magyar barátság ekkor is jelesen vizsgázott: Lengyelországnak e szorult helyzetében az antant-országok engedélyével egyedül a világháborúban vesztes és területileg megcsonkított Magyarország küldött fegyvereket és főleg hatalmas mennyiségű, nyolcvan vagonnyi, kézifegyverekhez használatos, illetve tüzérségi lőszert. Az utolsó lélektani pillanatban elindított legnagyobb szállítmányt kerülő úton, Románián, azaz a Partiumon át kellett útnak indítani, mert a Lengyelországgal ellenséges viszonyban levő Csehszlovákia ezt nem engedélyezte. A szállítmány augusztus 12-én ért Varsó alá, egy nappal a szovjetek támadása előtt. Három nap múlva a lengyel hadsereg ellentámadásba lendült, menekülésre kényszerítette, majd eközben felőrölte a szovjet hadsereget. Tekintettel arra, hogy a lengyelek döntő áttörésének kezdete Szűz Mária mennybevételének napján, Nagyboldogasszony ünnepén történt, a győzelem „Visztula menti csodaként” vonult be a lengyel köztudatba.
Wyszyński bíboros boldoggá avatása ez év június 7-én
A harmadik nagy idei esemény Wyszyński bíboros boldoggá avatása lesz június 7-én Varsóban, éppen az említett Piłsudski téren. Ferenc pápa a múlt év október 3-én közzétett dekrétumban ismert el egy Stefan Wyszynski lengyel érsek közbenjárására történt csodát, és ezzel megnyitotta az utat a néhai bíboros boldoggá avatáshoz.
Gyűjtés a szegény Jézus nevében a rászorulóknak
Az idei Háromkirályok vonuláshoz rendkívüli gyűjtés is kapcsolódik. Ennek elsődleges célja, hogy „nyári üdülést ajándékozzanak a szegény lengyel családok gyermekeinek”. A gyűjtés másik célkitűzése Jézus szülőföldjén próbál segíteni a „Béke házai” mottó jegyében. Szent Erzsébetről nevezett lengyel szerzetesnővérek két árvaházat működtetnek a Szentföldön, egyet Jeruzsálemben és egy másikat Betlehemben. A vízkereszti Háromkirályok vonulása a maga nemében a legnagyobb esemény, mely egy időben a legtöbb lengyelt kapcsolja össze a közös hit és a hazaszeretet jegyében.
Ferenc pápa különleges köszöntése
Nagy elismerés jelent, hogy Ferenc pápa a hétfői Úrangyala imádság alkalmával külön kitért a lengyelek vízkereszti ünnepségére is: „Külön üdvözlet azoknak, akik felelevenítették itt Epifánia történelmi-népviseleti hagyományos felvonulását, ez alkalommal a Róma közeli Allumiere és a Mignone völgy térségéből”. Ferenc pápa köszöntését kiterjesztette „Lengyelország városaira és falvaira, ahol idén is megtartották a Háromkirályok vonulását. De örömmel üdvözlöm a mai ünnephez kapcsolódó sok népi kezdeményezést Spanyolországban, Latin-Amerikában és Németországban. Ezeket a szokásokat meg kell tartani eredeti keresztény értelmükben” – tette hozzá Ferenc pápa.
Legmagasabb közéleti vezetők jelenléte
Közel másfél millió lengyel vízkereszti ünnepe nem lehet közömbös a lengyel közéleti vezetők számára sem, hiszen az esemény nem templomi, hanem a települések közterein zajló esemény. Minden település hivatalos hatóságai jelen voltak az egyes rendezvényeken, így aztán Lengyelországban magától értetődő, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök és felesége, Agata Kornhauser-Duda is részt vett a varsói felvonuláson. Az államfő kijelentette: „Ezen a napon egyek vagyunk a hazában. Senki ne maradjon közömbös a meghívás iránt, mely összeköt minket, ez pedig a jó, a szép és egymás kölcsönös tisztelete”. Piotr Giertych, a vízkereszti eseménysorozat országos koordinátora beszámolt arról, hogy „örvendetes módon mind több település csatlakozik az ünnepi vonuláshoz”.
