A szentföldi kusztos: Nem élhetünk úgy, hogy a fertőzéstől való félelem megszállottjaivá válunk

Gabriella Ceraso / Somogyi Viktória – Vatikán

Egyelőre nincsenek zarándokok a Szentföldön, mert a járvány miatt nem indulnak járatok azokból az országokból, ahonnan a legtöbb zarándok érkezik: az Egyesült Államokból, Spanyolországból, Olaszországból és Lengyelországból. A helyi hívők azonban vasárnap, Urunk mennybemenetele ünnepén újra átléphették a jeruzsálemi Szent Sír bazilika küszöbét, amely több mint két hónapig zárva volt. Erre a XIV. század óta nem volt példa.

Zárt ajtók mögött a szertartásokat a járvány idején is rendszeresen végezték

Jézus sírjának szenthelye tehát újra megnyílt, de egyelőre csak korlátozott számban van lehetőség a belépésre és kötelező a maszk viselése. Folyamatosan ellenőrzik a biztonsági távolság betartását, ám a szükséges előírások sem befolyásolhatták a hívek elérzékenyülését, hogy végre ismét közösségbe gyűlhettek és ismét magukhoz vehették az Oltáriszentséget. Francesco Patton atya, szentföldi kusztos interjújában elmondta, hogy zárt ajtók mögött a szertartásokat a járvány idején is rendszeresen végezték annak köszönhetően, hogy a szerzetesek az épületegyüttesben laknak. A szertartásokat még jobban megnövekedett egyházi lelkületben tartották meg.

Egy folyamatban levő megnyitásról beszélhetünk

“A belépést egyelőre 50 fő számára korlátozták és folyamatosan ellenőrzik a különböző egyházi közösségek felelősei, hogy aki belép a Szent Sír bazilikába, visel-e maszkot és tiszteletben tartja-e az előírásokat. Tehát egy folyamatban levő megnyitásról beszélhetünk, ami azonban egy nagyon fontos lépés. Most a hosszú csend után a Szent Sír is a lábadozás szakaszába lép, ami még nem jelenti a teljes gyógyulást” – fogalmazott Francesco Patton atya.

Az egyház sosem zárja be kapuit, továbbra is az ima helye marad

“A nyár végéig várni kell, hogy az első zarándokok megérkezzenek egyes országokból és a jövő év elejére tehető, hogy Jézus földjére látogathassanak újra azokból az országokból, ahonnan a legnépesebb számú zarándok érkezik általában. Első helyen áll az Egyesült Államok, majd Olaszország és Spanyolország, valamint Lengyelország. Ezeket a nemzeteket ugyanis erősen sújtotta a járvány. A helyi hívek számára ebben az időszakban is nyitva álltak a kegyhelyek: a Getsemani-kert és Názáret sosem zárt be. Minden elővigyázatossággal együtt azt az üzenetet kívántuk közvetíteni, hogy az egyház sosem zárja be kapuit, továbbra is az ima helye marad” – nyomatékosította a szentföldi kusztos.

A karantén idején a liturgia bemutatása folytatódott, sőt intenzívebbé vált

“Ne feledjük el, hogy a Szent Sír bazilikában is a három egyházi közösség – a görög, a latin és az örmény – tovább folytatta az imát a karantén idején. A liturgia bemutatása is folytatódott, sőt intenzívebbé vált, de sajnos a hívek jelenléte nélkül, azonban még erősebb egyházi lelkülettel és ökumenikus arculattal. Egyetemes közbenjárás formájában valósult meg, mert itt jelen van Kelet és Nyugat, ezáltal hangot adtunk az egész emberiség könyörgésének, hogy érjen véget a járvány.”

A hívek könnyekre fakadtak

Francesco Patton ferences, szentföldi kusztos ezt követően a hívek reakciójáról szólt a templomok újra megnyitása kapcsán: “A jaffai Szent Antal multietnikus plébánián vasárnap a közösség részvételével bemutatott szentmisén a hívek könnyekre fakadtak, hogy újra együtt ünnepelhették az Oltáriszentséget és áldozhattak, valamint, hogy meghallgathatták Isten Szavát”.

Nem élhetünk mostantól úgy, hogy a fertőzés félelmének megszállottjaivá válunk

A pápa óvatosságra int és kéri, hogy figyeljünk egymásra az újraindulásnak ebben az időszakában. A szentföldi kusztos ezzel kapcsolatban elmondta: “Nem lenne szükség egy járványra, hogy növekedjen a figyelmünk a sérülékenyebb emberek iránt. Igyekszünk biztosítani a szükséges óvintézkedéseket. Ugyanakkor arra van szükség, hogy egy nap visszatérjünk a normális hétköznapokhoz. Ez akkor érkezik majd el, amikor rendelkezésre állnak a hatékony kezelések, de nem élhetünk mostantól úgy, hogy a fertőzés félelmének megszállottjaivá válunk, mert ez azt jelentené, hogy nem élünk meg többé hiteles emberi kapcsolatokat. Azt merem mondani, hogy újra kell dimenzionálni a félelmet. Teljesen az óvintézkedések híve vagyok, amíg nincs megfelelő biztonság. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy le kell győznünk a félelmet, mert különben lesznek olyan emberek, akik nem alszanak éjjel, illetve a fertőzéstől való félelem miatt nem nyújtanak kezet senkinek és nem adnak puszit saját gyermekeiknek sem. Ez azt jelentené, hogy belépünk az “érzéstelenített antropológia” korszakába és ez szörnyű eredmény lenne. Tehát óvatosság igen, tisztelet igen, de túlzott félelem és aggodalom nem. Ne is gondoljunk arra, hogy ezután örökké így folytatjuk az életünket” – figyelmeztetett a szentföldi ferences kusztos.

A katolikus iskolák sorsa

A katolikus iskolák sorsa miatt a jeruzsálemi latin pátriárkátus a napokban aggodalmának adott hangot. Ezzel kapcsolatban Francesco Patton atya kijelentette: “Ez egy másik kérdés, ami a gazdasághoz kapcsolódik és természetesen osztozunk ebben az aggodalomban. Egyrészt mindannyiunk számára erős aggodalomra ad okot a zarándokok hiánya, másrészt a bizonytalanság azt illetően, hogy a Szentföldért általában Nagypénteken megtartott gyűjtést áthelyezte a Vatikán szeptember 13-ra. A szentföldi anglikán püspök is aggódik sok iskolájuk miatt, hogy miként biztosítják a fizetéseket, mert Izraelben van szociális ellátás, Palesztinában azonban nincsen pénzügyi lehetőség a bérkiegészítő kassza, a társadalombiztosítás alkalmazására. Ugyanakkor nem kell kételkednünk az Isteni Gondviselést illetően. Ha lehetővé tette az égből alászálló mannát, akkor nekünk, a szentföldi keresztényeknek is segíteni tud ebben a szakaszban” – zárta interjúját Francesco Patton atya, szentföldi kusztos.