Szent Máté, az adószedő vámosból lett apostol, aki számolatlanul adja az Úr kegyelmét

P. Vértesaljai László SJ  - Vatikán   

Az általa szerkesztett evangéliumban, amikor elmondja saját meghívása történetét, Jézus oltalmába bújik: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket ” (Mt 9,12-13).

Jézus tehát akarta mindegyiket, akarta hogy vele legyenek. Ez a kereszténység és ez a keresztény testvériség: Vele lenni, az Isten Fiával, aki az Atya egyetlen és becserélhetetlen kinyilatkoztatója, akire keresztsége és színeváltozása során rámutat és így szól: „Őt hallgassátok!”. Jézus azért választotta őket, mert szerette mindegyiket. Szerette őket külön-külön, és szerette őket együtt. A külön-szeretés mindenkinek kedves volt, de az együtt-szeretés már feladat. Súlyos és terhes, sokszor elviselhetetlenül nehéz feladat.

Anyaszentegyházunk ezt nagyon is jól megérzi Szent Máté evangélista és vértanú apostol mai ünnepén, amikor az apostolság „szent-leckéjeként” mintegy „okulásul” Pál efezusiakhoz írt levele híres negyedik fejezetét olvassa, mintegy kulcsot az említett együttléthez. Pál előbb üldözte az apostoli egyházat, de miután „látta az Urat”, megértő lesz és mértékletes, mert az Úr is megértő és mértékletes volt vele: „Kérlek benneteket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok; teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel” (Ef 4,1-5). Beszél alázatról, szelídségről és türelemről. De ha ez nem megy, s ekkor alább adja, akkor legalább „Viseljétek el egymást szeretettel!”.              

Ez „viselős, kihordós” szeretet a legnehezebb. Jézus három éven át gyakorolta velük. A végén, a nagy Erőpróbán nagyon nem ment nekik, de aztán a Lélek küldésével, apránként, igaz fáradsággal, sok-sok kudarc után, valahogy mégis csak belejöttek. A halászok, együtt a Máté-Lévi vámossal, a később jött farizeus Saullal, mindahányan Jézus meghívottjaként egy közösség. Egy testvériség, az Úr Háza-népe. De kell nekik, de kell nekünk az a Pál említette viselős, kihordós szeretet, a béke kötelékével! Te, Máté-Lévi, vértanú Krisztus apostol, példáddal taníts és erősíts minket, hogy hordozzuk, viseljük egymást, Jézus szeretetével!                

P. Vértesaljai László SJ