Jasna Górában ünnepi szertartáson megújították a lengyel nemzet fogadalmait

Vertse Márta – Vatikán

A hagyománynak megfelelően a szertartáson megújították a nemzet fogadalmait, amelyeket a „Millennium Prímása”, Tiszteletreméltó Stefan Wyszyński bíboros prímás fogalmazott meg 1956-ban, fogva tartásának utolsó szakaszában. Az ún. „Jasna Góra-i” eskü formájában foglalta össze a lengyel nemzet Szűz Mária iránti hűségét. Lengyelország megkeresztelkedésének ezredik évfordulója alkalmából pedig a millenniumi ünnepségek keretében, 1966. május 3-án hazáját Máriának ajánlotta fel.

Előkészületek az „Évezred Prímásának” boldoggá avatására

Az idei ünnepi szertartás része Stefan Wyszyński bíboros boldoggá avatási előkészületeinek. A Częstochowai Szűzanya ünnepének vigíliáján, szerdán a kegyhely épületegyütteséhez tartozó Szent Rókus bástya új termeiben a leendő boldog emlékére kiállítást avattak fel, amelyen olyan tárgyak tekinthetők meg, mint a Szűzanya csodás kegyképét díszítő millenniumi köntös, a prímás miseruhái, pileólusa és sapkája, kézírásával ellátott képeslapok, képek.

Az ünnep előestéjén a katowicei Sziléziai Filharmonikus zenekar és kórus adott szabadtéri hangversenyt. A tíz képből álló oratórium szövegkönyvét Tadeusz Golecki atya írta, zenéjét két krakkói művész Hubert Kowalski e Piotr Pałka szerezte. Az oratórium egy Mária által Istennek ajándékozott élet történetéről szól.

A Częstochowai Szűzanya ünnepére nagyszámú zarándok érkezett az ország minden részéből, főleg plébániai csoportok Łódź, Kalisz, Katowice e Częstochowa városokból, de egyházmegyei zarándoklatok is Opole, Gliwice,Tarnów egyházmegyékből.

Az Ifjúsági Világnapok jelképei is Jasna Górába érkeztek

Az ünnepre Jasna Górába érkeztek az Ifjúsági Világnapok jelképei is, vagyis a kereszt és a római Salus Populi Romani (a római nép megmentője) Szűzanya ikon másolata. A jelképek zarándoklata egyfajta spirituális előkészület a fiatalok és Ferenc pápa két év múlva esedékes lisszaboni találkozójára. „Számunkra, lengyelek számára azt is jelenti, hogy gondolatban visszatérünk a 30 évvel ezelőtt Jasna Górába, valamint az 5 évvel ezelőtt Krakkóban megrendezett Ifjúsági Világnapokhoz” – jegyezte meg Adam Polak atya, a Częstochowai Kúria Ifjúsági Lelkipásztori Hivatalának és Akadémiájának igazgatója. Ezek a jelképek emlékeztetnek rá, hogy Krisztus minden ember egyetlen Üdvözítője és Mária minden hívő Anyja”.

Magyar pálosok alapították Jasna Góra kolostorát

Itt emlékeztetünk rá, hogy a 293 méter magas Jasna Góra, Fényes-hegy kolostorát 1382-ben magyar pálosok alapították. Ennek egyik kápolnájában található a híres Fekete Madonna kegykép, amely Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, egyben a lengyel katolicizmus és függetlenség jelképe.  A legenda szerint Szent Lukács evangelista festette egy cédrustáblára, amely még a Szent Család otthonából származott. Egy Jasna Górai dokumentum szerint a kegykép az alapítás évében, 1382 augusztusában jutott el a kolostorba Jeruzsálemből Konstantinápolyon keresztül. A kegyképhez fűződő egyik legismertebb csoda az 1655-ös „özönvíz” néven ismert svéd támadás, amelyet sikerült visszavernie egy maroknyi lengyel seregnek. Ennek az ostromnak, a svéd ágyúgolyóknak a nyomai még ma is jól láthatók a Szent Rókus bástya falain. A csodás győzelmet követő évben, 1656-ban II. János Kázmér lengyel király Máriának ajánlotta fel az országot, aki azóta Lengyelország Patrónája és Királynője.