Keresés

Szent Barnabás, a sziget nagy szülötte Szent Barnabás, a sziget nagy szülötte  

Ciprus történetéről és keresztény egyházairól a pápalátogatás elé

December másodika és negyedike közt tesz Ferenc pápa apostoli látogatást Ciprus szigetén, pontosabban az ortodox görögök lakta Ciprusi Köztársaságban. Személyében második alkalommal lép római pápa Ciprus szigetére, miután XVI. Benedek pápa 2010-ben ellátogatott oda.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán  

Szent II. János Pál pápa, aki 26 éves péteri szolgálata alatt 127 országot látogatott meg, akarata ellenére sem tudott eljutni Ciprusra, a szigetországban rejlő görög-török történelmi és társadalmi feszültségek miatt. Igaz, Ferenc pápa látogatása is csak a Ciprusi Köztársaságot érinti, ahol csütörtöktől szombatig Nicosia fővárosban tartózkodik, azzal a fő céllal, hogy megerősítse a helyi katolikus közösséget és szorgalmazza a keresztények közötti egységet.

A Földközi-tenger keleti öblében fekvő Ciprus 9250 négyzetkilométer kiterjedésű, lakossága 850 ezer lélek. Történelmi viszontagságai ellenére megőrizte etnikai, kulturális és vallási identitását. A Ciprusi Köztársaság lakosainak 99 százaléka görög származású, vallásilag több mint 80 százaléka ortodox keresztény, a 38 ezer katolikus lélek a népesség 4,5 százaléka és csak 2 százalék a muzulmán jelenlét.

Háromszáz év török uralom alatt

A perzsa, görög, római, bizánci és velencei uralom után Ciprust 1571-ben kebelezte be az Oszmán Birodalom, mely alól 1878-ban szabadult fel és lett brit protektorátus. 1959-ben vált függetlenné a szigetország, majd 1974-ben török katonai intervenció megszállta a sziget északi harmadát és létrehozta az Észak-Ciprus Török Köztársaságot, melyet máig egyedül Törökország ismer csak el. Az ENSZ közvetítésével folytatott egyesítési törekvések rendre elbuktak, míg új helyzetet teremtett a Ciprusi Köztársaság belépése az Európai Unióba 2004 május elsején. A helyzet stabilizálására hozták létre a két országrészt elválasztó ENSZ ütközőzónát.

A ciprusi katolikus egyház                   

A ciprusi ősegyház joggal tartja magát „apostoli egyháznak”, hiszen Szent Pál és Szent Barnabás alapították az első helyi közösségeket, akikhez később kapcsolódott Szent Márk is. A helyiek Szent Barnabást tekintik alapítónak, annál is inkább mert ő maga is ciprusi születésű. A mai katolikus egyház döntő mértékben latin, kisebb része libanoni maronita és örmény katolikus. Az 1570-es török invázió során katolikusok ezreit ölték meg, templomaikat pedig mecsetté alakították. A katolikus egyházat megszüntették, tagjait vagy ortodox vagy iszlám hitre kényszerítették.  

Testvéri kapcsolatok a keresztény felekezetek között   

A szigeten élő ortodox, katolikus és protestáns keresztények jó testvéri kapcsolatokat ápolnak egymással. Ez különösen is jellemző a Szentszék és a ciprusi ortodox egyház kapcsolatára, melyet nagyon megerősített a két fél közötti jelentős találkozó, amikor 2007-ben a Vatikánban XVI. Benedek pápa és II. Chrysostomos ciprus ortodox érsek aláírta azt a közös nyilatkozat, melynek gyümölcse lett XVI. Benedek pápa látogatása 2010-ben Ciprus szigetén.

               

01 december 2021, 17:29