Lengyelországban kegyhelyet szenteltek Európa társvédőszentje, Edith Stein tiszteletére
Vertse Márta - Vatikán
A szertartásra, amelynek Jan Kopiec, Gliwice püspöke volt a főcelebránsa, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén került sor harminc évvel azután, hogy a világon elsőként a templomot a zsidó vallásból katolikus hitre tért vértanúnak dedikálták. A szentmise elején Rafał Grunert atya, a templom plébánosa bejelentette, hogy a jelenlévő hívekhez lélekben kapcsolódtak a betlehemi bencések, a Betegápoló Irgalmasrend Názáretben élő szerzetesei, valamint a német város, ahol Edith Stein megkeresztelkedett, Bad Bergzabern plébánosa. Rafał atya emlékeztetett rá, hogy a vértanút Szent II. János Pál 1987-ben Kölnben iktatta a boldogok közé, majd 1998-ban Rómában avatta szentté és 1999-ben tette meg Európa társvédőszentjévé. 2008 óta Szent Benedikta Terézia egyben a sziléziai Lubliniec védőszentje.
Száz évvel ezelőtt vette fel a keresztséget a zsidó származású vértanú
Edith Stein, a filozófia doktora, 1891. október 12-én, Jom Kippur, azaz az Engesztelés napján egy zsidó családban született Breslauban. Éppen száz évvel ezelőtt, 1922. január 1-jén vette fel a keresztséget. 1933. április 12-én, néhány nappal azután, hogy Hitler birodalmi kancellár lett, Edith írt egy levelet XI. Piusz pápának és államtitkárának, Eugenio Pacelli bíborosnak, kérve őket, hogy emeljék fel szavukat a zsidóüldözés ellen. 1933. október 14-én lépett be a kölni kármelita kolostorba, ahol 1938-ban tett örökfogadalmat. A keresztről nevezett Teréz Benedikta nevet kapta, és életét a zsidó és a német népért ajánlotta fel. Tudományos munkát végzett, a lelki élet nagyjainak írásait tanulmányozta. 1938-ban a zsidóüldözés miatt elhagyta hazáját és a hollandiai Echt karmelita kolostorába nyert felvételt. Itt írta meg Keresztes Szent Jánosról szóló, A Kereszt tudománya című könyvét. Amikor a holland püspöki konferencia 1942-ben nyilvánosan elítélte a nácizmust és a főpásztorok állásfoglalását minden templomban felolvasták, Hitler megparancsolta minden zsidó letartóztatását, beleértve a más vallásra térteket is. Edithet és nővérét, a szintén megkeresztelkedett Rosát is elfogták és Auschwitzba deportálták, ahol 1942. augusztus 9-én kivégezték őket.
Ereklyeként szerzetesi ruháját állították ki
Mivel Edith Stein az auschwitzi gázkamrában lelte halálát, majd elhamvasztották, így holttestének nincsenek ereklyéi, de a kegyhely rangjára emelt templomban kiállították annak a szerzetesi ruhának a maradványait, amelyet a Kármelbe lépésekor viselt – olvassuk Włodzimierz Rędzioch lengyel Vatikán szakértő cikkében, amely a La Nuova Bussola Quotidiana, Az Új mindennapi iránytű c. olasz katolikus hírportálon jelent meg 2021. december 29-én.
