Több a katolikus a világon, 2020-ban 1360 millió volt a számuk

Gedő Ágnes / Osservatore Romano – Vatikán

A napokban megjelent Pápai Évkönyvből kiderül, hogy 1 metropóliát illetve két püspöki székhelyet hoztak létre 2021-ben. Az Egyházi Statisztikai Évkönyv (Annuarium Statisticum Ecclesiae) a 2020-as év adatait vizsgálta a 2019-es évvel összevetve, mely betekintést nyújt a katolikus egyház helyzetének változására az egyes földrészek tükrében.

A megkereszteltek száma 1,2 %-kal nőtt

1344 millióról 1360 millióra nőtt a megkereszteltek száma 2019 és 2020 között. Ez 16 millió főnyi emelkedést jelent, ami százalékosan 1,2%-nak felel meg. A világ összlakosságának növekedéséhez mérve (ami 7578 millióról 7667 millióra duzzadt) azt látjuk, hogy a katolikusok számaránya változatlanul 17,7 % körül mozog. Ez az arány nagy eltéréseket mutat az egyes kontinenseken. Ázsiában jelentős, 1,8%-os emelkedést látunk, Afrikában még több, 2,1%-kal több a keresztény, míg Európában csupán 0,3%-kal emelkedett a számuk. Továbbra is Afrikában nő a leginkább a katolikusok számaránya. Világviszonylatban tekintve elmondhatjuk, hogy Amerikában él a katolikus hívek 48%-a, 28%-uk Dél-Amerikában. Enyhén emelkedik az ázsiai katolikusok súlya: a világ lakosságának 59%-át kitevő ázsiaiak 11%-a katolikus. Óceánia változatlanul 0,8%-ot tesz ki ebben a tekintetben.

Enyhén csökkent a püspökök és a papok létszáma

A 2019-es évhez képest enyhén csökkent a püspökök száma, 5364-ről 5363-ra változott. Arányuk Amerikában és Európában változatlan maradt, míg Afrikában szolgál a világ püspökeinek 13,4%-a. 2020 végére a világon összesen 410.219 egyházmegyés, illetve szerzetes pap működött (4117-el kevesebb, mint 2019-ben). Az egy évvel korábbi adatokhoz képest Észak-Amerikában és Európában csökkenést látunk, míg Afrikában és Ázsiában emelkedő a tendencia. Egyelőre a legtöbb pap Európában és Amerikában él (40 illetve 29,3%-kal), majd Ázsia következik 17,3%, Afrika 12,3% és Óceánia 1,1%-kal. A papok és a hívek számának összevetéséből egyértelműen kiderül, hogy nem elegendő a papi hivatások száma a lelkipásztori ellátásukra.

Nő az állandó diakónusok és a szerzetes testvérek száma

Pozitív változás az állandó diakónusok arányának határozott emelkedése világviszonylatban. A lakosság nem egyenlő arányban nő az egyes kontinenseken, ezért a lelkipásztorok hiánya nem általánosítható annál is inkább, mert azt az ellátandó területek nagysága is befolyásolja. 2019-ben az állandó diakónusok 48.238-an voltak világszerte, egy évvel később 48.635 a számuk, ami közel 1 százalékos emelkedést jelent. A legdinamikusabban az amerikai földrészen nőtt az arányuk, míg például Európában enyhén csökkent.

A nem papi szerzetesi hivatások tekintetében enyhe növekedés tapasztalható a 2019-2020-as évek összehasonlításában. 50.295-ről 50.569-re nőtt a számuk. Afrikában 1,1%-kal, Ázsiában 2,8%-kal, míg Európában 4%-kal emelkedett a szerzetes testvérek száma. Amerikában ehhez képest 4%-os, Óceániában pedig 6%-os csökkenést látunk.

Kevesebb a szerzetesnő és a szeminarista

Erőteljesen csökkenő tendenciát mutat a szerzetesnők száma: globálisan 1,7%-kal, ami azt jelenti, hogy 2019-ben 630.099-en voltak, egy évvel később pedig 619.546-an. A legtöbb hivatás Afrikában (3,2%-kos növekedés), Ázsiában (0,2%-os növekedés) születik, míg Európában (-4,1%), Amerikában (-2,8%) és Óceániában (-5,7%) drasztikus visszaesést látunk. A papi hivatásra készülők száma is csökkent, kivéve Afrikát, ahol 2,8%-kal többen járnak nagyszemináriumba. Világviszonylatban 114.058-ról 111.855-re esett vissza az arányuk a vizsgált kétéves időtartam alatt. Európában, Amerikában és Ázsiában, de főként az öreg kontinensen számottevő a csökkenés: -4,3%. Ez azt jelenti, hogy 2019-ben a világ szeminaristáinak 58,3 %-a készült a papságra Afrikában és Ázsiában, míg egy évvel később már 59,3%-os arányt tettek ki. Ebből jól látható az elmozdulás a katolikus hívek és hivatások növekedésére az afrikai és ázsiai kontinensek javára.