A Sheshani Mária-kegyhelyen a kínai hívek Szűz Máriához imádkoznak
Gedő Ágnes – Vatikán
A Sheshani Szűz Mária a kínai katolikusok által nagy szeretetnek és tiszteletnek örvend. A róla elnevezett kegyhely Sanghajtól mintegy 35 kilométerre található. Minden évben kínaiak ezrei keresik fel a szentélyt és imádkoznak a Sheshani Miasszonyunkhoz, aki egyben Kína védőszentje is. 2008-ban XVI. Benedek pápa egy imát írt a Sheshani Szűz Máriához, amelyben rábízta a kínai egyház sorsát. Egy évvel korábban szintén Kína védőszentjének oltalmába ajánlotta a helyi egyházat levelében. XVI. Benedek ebben azt kérte, hogy május 24-én az egész világon imádkozzanak a kínai egyházért.
Imádkozzunk Kína helyi egyházának szabadságáért
Kedden tartjuk a Boldogságos Szűz Mária, a keresztények segítsége liturgikus emléknapját. Ferenc pápa a vasárnapi Regina Coeli elimádkozásakor utalt rá, hogy Kínában a katolikusok különösen megemlékeznek a védőszentjükként tisztelt Segítő Szűz Máriáról a sanghaji She Shan kegyhelyen, az ország számos templomában és otthonaikban. Az örömteli alkalom lehetőséget kínál a pápának arra, hogy ismételten biztosítsa őket lelki közelségéről. Figyelemmel és együttérzéssel követi a hívek és a lelkipásztorok gyakran összetett életét és eseményeit és minden nap imádkozik értük. Arra kérte a híveket, hogy csatlakozzanak imájához, hogy a kínai helyi egyház szabadságban és nyugalomban élhessen, tényleges szeretetközösségben az egyetemes egyházzal és gyakorolhassa küldetését: az evangélium hirdetését mindenkinek, pozitívan hozzájárulva ezáltal a társadalom spirituális és anyagi fejlődéséhez.
Imameghallgatás és Mária-kegyhely
A sheshani kegyhely egy bambuszerdővel borított dombon emelkedik, nem messze a francia jezsuiták által a XIX. században alapított csillagvizsgálótól. Az akkori sanghaji jezsuita közösség elöljárója, Gu Zhen Sheng atya fölkapaszkodott a dombra, hogy a Szűzanya oltalmát kérje az egyházmegye számára, melyet a taipingi felkelő hadsereg fenyegetett. Megfogadta, hogy templomot emeltet a tiszteletére, ha meghallgatja imáját. Mária meghallgatta az imát és az egyházmegye megmenekült a pusztulástól. 1871. május 24-én kezdték építeni a bazilikát, majd két évvel később felszentelték. Az építésében a hívek nagy lelkesedéssel vettek részt. 1874-ben IX. Piusz pápa teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik elzarándokolnak májusban a kegyhelyre, ettől kezdve egyre több zarándokot vonzott. Egy idő után szűkösnek bizonyult az eredeti templom, ezért egy nagyobbat építettek, ami 1935-re készült el, és mintegy háromezer hívő befogadására alkalmas. Kelet-Ázsia első bazilikájának tartják. A templomhoz felvezető ösvényen a Keresztút állomásait helyezték el, félúton pedig kápolnák találhatók a Szent Szív, Szent József és Isten Anyja tiszteletére.
Az ünnep eredete
Szűz Mária, a keresztények segítsége liturgikus ünnepét VII. Piusz rendelte el szabadulása emlékére: amikor Napóleon elűzte a pápát Szent Péter székéből, és fogságban tartotta Franciaországban, a pápai államot pedig birodalmához csatolta, az egész Egyház buzgón imádkozott, a Boldogságos Szűz oltalmát kérve. VII. Piusz a loretói litánia fohászai között szereplő megnevezéssel fordult védelemért Máriához, a keresztények segítségéhez. Napóleon Moszkva alatt vereséget szenvedett, a pápa 1812-ben kiszabadult. 1814. május 24-én magyar huszárok díszkíséretével és védelmével vonult be Rómába. 1815-ben a pápai állam is visszakerült fennhatósága alá. VII. Piusz a Szűzanya iránti hálából, Mária tiszteletére rendelte el az ünnepet május 24-ére – Szűz Mária, a keresztények segítsége elnevezéssel.
