Vatikáni prefektus a SIGNIS-hez: A kapcsolat önmagában nem elég a kommunikációhoz

Amedeo Lomonaco / Somogyi Viktória - Vatikán

Vannak bizonyos dolgok, amelyeket a technológia soha nem tud pótolni, beleértve a „szabadságot, a találkozást, a váratlan meglepetését, a megtérést, a találékonyság kitörését, az önzetlen szeretetet”. Így fogalmazott Paolo Ruffini, a vatikáni Kommunikációs Dikasztérium prefektusa a Katolikus Média Világszövetség (SIGNIS) Dél-Koreában megrendezett világkongresszusán. A szervezet a kommunikáció területén tevékenykedő katolikus szakemberek nemzetközi szövetsége. Idén az éves tanácskozás a „Béke a digitális világban” témával foglalkozik. Dél-Korea fővárosában, Szöulban tartják ezekben a napokban, és augusztus 19-én ér véget. 

Teljes összeköttetésben, mégis egyedül

A Kommunikációs Dikasztérium prefektusa emlékeztetett arra, hogy a technológia, az emberi találékonyság gyümölcse, most olyan valóságokat tesz lehetővé, „amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak”, mint például a telekonferencia, a telemedicína vagyis az online egészségügyi szolgáltatások rendszere, valamint az online-kereskedelem. De korunk ellentmondása az, hogy „teljes összeköttetésben vagyunk mindenkivel, mégis egyedül vagyunk”. „A probléma pontosan itt van: amikor már nincs kommunikáció, csak kapcsolat.” Ilyenkor „kérdéseket kell feltenni magunknak, személyes és kollektív lelkiismeret-vizsgálatot kell végeznünk”. Néhány kérdés választ igényel – mutatott rá. „Hogyan lehetséges egyszerre teljes összeköttetésben lenni mindenkivel és mégis rettenetesen egyedül lenni? Mi hiányzik ebből az összeköttetésből, ami áthidalhatja ezt a magányt, és ami elég erős ahhoz, hogy kitartson az időben?” Paolo Ruffini szerint „az egyetlen módja annak, hogy válaszoljunk a technológia kihívásaira, ha nem úgy tekintünk rá, mint egy bálványra. De ne is démonizáljuk. Ne higgyük el, hogy feladata az emberiség megváltása, és ne gondoljuk, hogy az emberiség elpusztulása rajta múlik.” 

A boldogságot nem lehet megvásárolni

Paolo Ruffini arra is emlékeztetett, amikor Ferenc pápa 2014-ben Dél-Koreába látogatott, és válaszolt egy lánynak a fiatalokkal való találkozása során a Solmoe-kegyhelyen. A pápa akkor hangsúlyozta, hogy „a boldogságot nem lehet megvásárolni”. „Amikor boldogságot vásárolsz, hamarosan rájössz, hogy szertefoszlott... – tette hozzá a pápa.  „A boldogság, amit vásárolsz, nem tartós. Csak a szeretetből fakadó boldogság az, ami tartós.” „A fogyasztói szemlélet összekeveri a rövid távú elégedettséget a mélyebb és tartósabb boldogsággal” – folytatta Paolo Ruffini. „Tudjuk, hogy nem csak fogyasztók vagyunk, nem is beszélve arról, hogy nem vagyunk fogyasztandó tárgyak. Nagyon jól tudjuk, hogy csak egy kapcsolat – a szereteten alapuló kapcsolat – tehet kevésbé magányossá és boldoggá, valamint lehet tartós.” „És a szeretet azon a legfőbb törékenységen alapszik, miszerint szükségünk van a szeretetre” – jegyezte meg a Kommunikációs Dikasztérium prefektusa. „Arra, hogy szeressünk és arra, hogy szeressenek bennünket, valamint arra, hogy adjunk és magunkat odaajándékozzuk másoknak. Ez minden kommunikáció lényege. Ez az oka annak, hogy a kapcsolat, az összekötöttség önmagában nem elég.”

A közösségi hálózatok közösségeinek kockázatai

Ezt követően Paolo Ruffini a közösségi oldalakra összpontosított beszédében. Ahogy Ferenc pápa a Tömegtájékoztatás 53. Világnapjára írt üzenetében rámutatott: ezek a hálózatok nem jelentik automatikusan a közösség szinonimáját: „identitásuk túl gyakran a másikkal, a csoporton kívüli személlyel való szembenálláson alapul”. „Túl gyakran határozzuk meg magunkat úgy, hogy abból indulunk ki, ami elválaszt minket, nem pedig abból, ami összeköt. Ez „gyanakvásra és mindenféle előítélet kialakulására ad okot”. „És ami eredetileg ablakot jelentene a világra, az a személyes nárcizmus bemutatásának kirakatává válik.”

Egy új humanizmus

A vatikáni Kommunikációs dikasztérium prefektusa kijelentette, hogy a jó újságírás kihívása, amely a SIGNIS kihívása is az, hogy „új utakat találjon az új kommunikációhoz”, hogy a különböző műfajokat és nyelvezeteket összpontosítsa „az eszmék marketingje helyett a párbeszédre és az intelligenciára, mint erkölcsi kategóriára, nem pedig a tömegek fanatikus moralizmusára”. Felidézte, hogy néhány héttel ezelőtt Québecben Ferenc pápa a kreativitásra bátorított. „Ehhez kreativitásra van szükség, amely képes elérni az embereket ott, ahol élnek és lehetőséget találni a meghallgatásra, a párbeszédre és a találkozásra. Vissza kell térnünk az Apostolok Cselekedeteinek egyszerűségéhez és lelkesedéséhez.” A vatikáni prefektus ezután minden katolikus kommunikátorhoz, katolikus újságíróhoz és minden jóakaratú emberhez fordulva, aki „a kommunikáció nehéz és nagyszerű területén dolgozik”, azt mondta: „Egy új humanizmus főszereplői lehetünk, amely aktív és résztvevő közösségekben testesül meg. Új elképzelést szőhetünk az állampolgárságról.”

A SIGNIS Világkongresszusa

Az idei SIGNIS Világkongresszus kifejezetten a személyes találkozókra, valamint a média- és a közösségi média használatával kapcsolatos virtuális konferenciákra irányul. Ferenc pápa a SIGNIS-világkongresszusra küldött üzenetében hangsúlyozza: „A digitális média, különösen a közösségi média használata számos olyan súlyos etikai kérdést vet fel, amelyek bölcs és körültekintő megítélést igényelnek a kommunikátorok és minden érintett részéről az emberi kapcsolatok hitelességét és minőségét szem előtt tartva. „Időnként és egyes helyeken a médiaoldalak a mérgezés, a gyűlöletbeszéd és az álhírek helyszíneivé váltak. Ennek a kihívásnak a megválaszolásában a Katolikus Média Világszövetség (SIGNIS) fontos szerepet játszhat a médiaoktatás, a katolikus média hálózatba szervezése, valamint a hazugságok és félretájékoztatás elleni küzdelem révén.”