Peta asztanai érsek: A pápa kazahsztáni látogatása nagy áldás

Deborah Castellano Lubov / Somogyi Viktória – Vatikán

Tomasz Peta asztanai érsek nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak Ferenc pápa közelgő kazahsztáni apostoli látogatása előtt, amelyre szeptember 13-15. között kerül sor. A főpásztor beszélt a pápa látogatásáról és a kazahsztáni katolikusok helyzetéről. Ferenc pápa 38. külföldi apostoli látogatása során Kazahsztán fővárosát, a korábbi Asztanát keresi fel, amelyet 2019-ben neveztek át Nur-Szultanra. A pápa részt vesz a világ- és a hagyományos vallások vezetőinek 7. kongresszusán, és kifejezi közelségét a közép-ázsiai nemzet kis katolikus közösségéhez. A katolikusok a 19 milliós ország lakosságának körülbelül egy százalékát teszik ki. Kazahsztán közel 70 százaléka muzulmán és 25 százaléka keresztény, elsősorban orosz ortodox.

A pápalátogatás jelentősége

A pápalátogatás jelentőségéről szólva a lengyel származású Peta érsek, akit a néhai Stefan Wyszyński bíboros szentelt pappá, majd Szent II. János Pál pápa püspökké, hangsúlyozta: „Ferenc pápa látogatása mindig történelmi esemény, még inkább egy olyan országban, ahol a katolikusok „kis nyájat” jelentenek. Ez a tény megerősítette II. János Pál pápa 2001-es látogatását, amely jelezte a katolikus egyház jelenlétét a „Nagy Sztyeppe” országában, megerősítve azt a hitben.” Meggyőződése, hogy Ferenc pápa látogatása nagy áldás a katolikusoknak és egész Kazahsztánnak. „A látogatás a drámai nemzetközi helyzetet tekintve a béke és a kiengesztelődés reményét hordozza magában globális szinten. Nagyon hálásak vagyunk, hogy a Szentatya Nur-Szultan székesegyházában megáldja az új ikont, a „Nagy Sztyeppe Anyja” triptichont, amelyet a Béke Királynője nemzeti kegyhelyen helyezünk majd el Ozjornojében. Az ikon emlékeztet majd a pápalátogatásra és ösztönzi a híveket Ozjornojében, hogy a pápával való lelki egységben imádkozzanak a békéért és a pápa szándékaiért.”

A pápa a vallásközi kongresszuson

A vallásközi kongresszuson a pápa részvételének jelentőségéről szólva Peta érsek utalt arra, hogy a kazah fővárosban immár hetedik alkalommal összehívott Világ- és Hagyományos Vallások Vezetőinek Kongresszusa nem teológiai megbeszélések platformja. „Véleményem szerint ez egy jel lehet, amely Istenre mutat, mint a béke forrására. A politikusok erőfeszítései ugyan szükségesek, de nem elegendőek. A hívők intenzív imájára van szükség a békéért. Ferenc pápa részvétele a kongresszuson emeli ennek az eseménynek a színvonalát, és rámutat arra, hogy az egyház törődik a békével és az egész emberiség jólétével” – állapította meg az asztanai érsek.

Ferenc pápa megítélése Kazahsztánban

Hogyan látják Ferenc pápát Kazahsztánban? – hangzott a következő kérdés. „A kazahsztáni katolikusok számára Ferenc pápa az egyház vezetője, Péter utódja. Örömmel és reménnyel várjuk a pápát. Figyelemre méltó, hogy a kazah hatóságok számára a Szentatya tekintélyt képvisel. Ezt mutatja az a szorgalmasság, amellyel a kormány a pápa látogatását előkészíti” – hangsúlyozta Peta érsek.

A hit és az egyház alakulása Kazahsztánban

Arra vonatkozóan, hogy Kazahsztánba érkezése óta mi tett rá a legnagyobb hatást, az érsek kijelentette: „1990-ben érkeztem Kazahsztánba, még a Szovjetunió idejében. Ekkor még nem voltak egyházi struktúrák. A Szovjetunió öt köztársaságának területén mintegy 15 helyi pap szolgált, akik a Szovjetunió állampolgárai voltak. Sok városban és faluban léteztek hívek közösségei. Ahol a kommunizmus idején az emberek erősen imádkozták a rózsafüzért, ott megmaradt a hit és az egyházhoz tartozás érzése. Ez a vallás- és lelkiismereti szabadság körülményei között hozta meg gyümölcsét, miután Kazahsztán függetlenné vált 1991-ben. Gyorsan plébániákat alapítottak, templomokat és kápolnákat építettek” – mondta Peta érsek.

Katolikusnak lenni Kazahsztánban

Milyen gyakorló katolikusnak lenni Kazahsztánban? – kérdezte a Vatikáni Rádió angol adásának újságírója. „Kazahsztánban vallásszabadságot élvezünk. Ennek ellenére hazánkban nem könnyű katolikusnak lenni, mert a katolikusok kevesebb, mint egy százalékot képviselnek. Kazahsztán 19 milliós lakossága 130 nemzetiség mozaikjából áll össze: 70%-a az őslakosság, a kazahok, akik 18 hivatalosan bejegyzett valláshoz tartoznak. Katolikusnak lenni azt jelenti, hogy érett döntést kell hozni. Az ország függetlenségének éveiben a lakosok közül több millióan mentek el történelmi hazájukba. Több ezer katolikus volt köztük. Ebben az időszakban a katolikus közösség nemzetközibbé vált. A kazahsztáni katolikusok tíz különböző nemzetiséghez tartoznak, köztük a kazah nemzet képviselői is jelen vannak. Már nem nevezhetjük „német” vagy „lengyel” egyháznak, mint korábban” – figyelmeztetett Peta érsek.

A pápa békefelhívásai Ukrajnáért

Közép-Ázsiában hogyan látja a pápa békefelhívásait az ukrajnai háborúval kapcsolatban? – kérdezte az újságíró. „Az ukrajnai háború nagy tragédia. Azt mondhatjuk, hogy ez egy seb az egész emberiség testén. Hiszünk abban, hogy Ferenc pápa látogatása nagyban hozzájárul az ukrajnai háború befejezéséhez és a régóta várt béke megkötéséhez” – mondta az asztanai érsek.

Személyes emlékek Stefan Wyszyński bíborosról

Az interjú végén az újságíró emlékeztetett arra, hogy Tomasz Peta érsek lengyel, akit a híres Stefan Wyszyński bíboros szentelt fel, és Szent II. János Pál pápa, Karol Wojtyla kedves barátja volt. A hivatására és munkájára gyakorolt ​​hatásáról kérdezte. „Boldog vagyok, hogy szent püspökök szenteltek fel: pappá Wyszynski bíboros 1976-ban és püspökké II. János Pál pápa 2001-ben. Nagy kegyelem, ha az ember életében jó és szent emberekkel kommunikálhat” – válaszolta Peta érsek. Ezután felidézte nagymamája Viktoria és édesanyja Helena emlékét. „Wyszynski bíboros mindig mély, de ugyanakkor egyszerű és örömteli ember volt. Tudott meghallgatni. Nagyon figyelmes és tisztelettudó volt másokkal szemben.” Peta érsek felidézett egy példát ezzel kapcsolatban. „Azok a szeminaristák, akik a bíboros úr szentmiséjén szolgáltak a rezidenciáján, azt követően részt vettek a közös reggelin. Gyakran püspökök és meghívott vendégek is jelen voltak. A beszélgetések nagyon komolyak és fontosak voltak, és mi szeminaristák is jelen lehettünk. Ez számunkra a bíboros úr irántunk tanúsított nagy tiszteletének jele volt. Egyszer a szentmise után a bíboros személyesen jött oda hozzánk, két szeminaristához, mintha „bocsánatot kérne”, hogy ma nem reggelizünk együtt. Megérkezett Luigi Poggi érsek, és fel kell készülnünk a hatóságokkal való találkozásra. De ti egy másik szobában fogtok enni – mondta. A bíboros úr a szentmise után nem küldött vissza minket a szemináriumba, hanem személyesen gondoskodott a reggelinkről, és még egy másik személyt is rendelt hozzánk” – idézte fel Tomasz Peta érsek személyes emlékeit Wyszynski bíboros kapcsán.