Szentmártoni Mihály jezsuita professzor és Németh Norbert PMI rektor kitüntetése Rómában

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Németh Norbert atya, olaszországi magyar főlelkész mutatta be a szokásos hóvégi szentmisét a római magyar kolónia tagjai számára a Santo Stefano Rotondo bazilikában, melyen részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet és Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet. A szentmise előtt rövid koncertet adott az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese Rajk Judit énekművész közreműködésével, majd a liturgia során is az ő szárnyaló muzsikájuk töltötte be a bazilika közel másfél évezredes ősi falait. Németh Norbert atya homíliájában az adventi lelki magatartásról szólt a szentlecke szavaival: „Itt az idő, hogy felébredjünk az álomból”. A felénk induló végtelen Isten fogadására „olthatatlan vágy” éledése szükséges, mely táplálja az éberségünket és jótékony szeretetre sarkall. Isten ugyanis nem látogatóba jön, hanem velünk akar maradni, ezért gyermekként bízza ránk magát. Vágyakozzunk hát, mert vágyakozás nélkül nem lesz találkozásunk az Úrral és így Karácsonyunk sem lesz!

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés Németh Norbert atyának

A szentmisét követően került sor a kettős díjkiosztásra. Először felolvasták Novák Katalin köztársági elnök oklevelét: „Dr. Németh Norbert, a római Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora, olaszországi magyar főlelkész részére – a magyar-szentszéki kapcsolatok előmozdítására, illetve a kispapok és lelkipásztorok teológiai képzését segítő tevékenysége, valamint az Olaszországban élő és az oda zarándokló magyarok lelkipásztori ellátása érdekében végzett szolgálata elismeréseként  - a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom, Kelt Budapesten, 2022. évi augusztus hó 8. napján.” A Németh Norbert atya tevékenységét méltató laudáció után Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára nyújtotta át neki az oklevelet és a lovagkereszti érmet.

Fraknói Vilmos-díj Szentmártoni Mihály jezsuita professzornak

Az ünnep másik eseménye a Szentmártoni Mihály jezsuita professzornak ítélt Fraknói Vilmos-díj átadása volt. Mihály atya azonban betegség miatt sajnálatos módon nem tudott megjelenni, ezért helyette és nevében Németh Norbert atya vett át a díjat, melyet Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet nyújtott át, miután felolvasták Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes elismerő oklevelét: „Professzor Szentmártoni Mihály jezsuita részére, a pasztorál-pszichológia területén végzett nemzetközi hírnevű tudományos munkásságának, valamint az egyházi felsőoktatásban a keresztény értelmiség teológiai tájékozódásának korszerűsítéséhez hozzájáruló jelentős munkájának elismeréseként a Fraknói Vilmos-díjat adományozom. Budapest, 2022. szeptember 8”.     

Németh Norbert rektor atya: Jézus apostoli közössége a PMI alapja és példája

A díjak átvétel után Németh Norbert atya köszönő beszédében Jézus apostoli közösségére utalt, mely számára alap és példa a Pápai Magyar Intézet vezetésére: Ők ugyanis ott „olyan tudományt művelnek, mely bizonyos értelemben a leghasznosabb, nem gazdaságilag, hanem az ember élete és végső célja szempontjából” és teszik mindezt „a papi kollégium nagyszerű közösségében”. A magyar- szentszéki kapcsolatok tekintetében vallja, hogy csak a „használható hit” válhat híddá, „melynek nemcsak az ész az álláspontja, hanem az akarat és a szív mozdulása is. Hit nélkül nincs híd, és híd nélkül csak puszta fecsegés a hit”. „Itt Rómában Szent István örökségét őrzik és közvetítik, egymásra építkeznek a munkájukban, mely üzenetet hordoz, értékez őriz és ment át egy újabb magyar generációnak azzal a feladattal, hogy a hitüket és kultúrájukat, amit ők is úgy kaptak, nekik is tovább kell adniuk”.

P. Szentmártoni Mihály: Külföldön is jó magyarnak lenni

P. Szentmártoni Mihály „Külföldön is jó magyarnak lenni” címmel írt köszönete „A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék” mottó hármas gondolatát taglalta. Magyarsága múltjából az egykori újvidéki kisfiú felidézi édesanyja szavát, aki sírva engedte a Zágrábba tanulni induló 15 éves fiát: „Kisfiam, nálunk is nagy a paphiány, és te elmégy idegenbe papnak!”, mire a fiú felsóhajtott: „Istenem, miért teremtettél engem magyarnak, ha sohasem élhetek magyarok közt”. Jelenkori magyarságában tapasztalja, hogy „Isten meghallgatta kéréseit, hiszen február óta a római Német Magyar kollégium tanulmányi prefektusa lett szép számú anyaországi, délvidéki és erdélyi magyar növendék közt”. A „titokzatos jövőről vallja, hogy amíg élünk, van küldetésünk”. Zárógondolatában Mihály atya visszatér megboldogult édesanyjához. A kis Nyilas Misi jut eszébe, akit édesanyja ezekkel a szavakkal bocsátott a messze idegenbe: „Kisfiam, légy jó mindhalálig!” Az én Édesanyám – írja Mihály atya – ezt esetleg így fogalmazta volna meg: „Kisfiam, légy jó magyar pap mindhalálig!”. Hiszem, hogy most már ő is megbékélt azzal, hogy a fia „külföldön lett magyar pap!”                                                                           

Érszegi Márk Aurél megnyitotta a „Magyar katolikus jelenlét a világban” című vándorkiállítást

A szentmisét megelőzően Érszegi Márk Aurél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa megnyitotta a „Magyar katolikus jelenlét a világban” című vándorkiállítást, mely a bazilika baloldali belső fala mentén fölállított színes, olasz nyelvű tablókon keresztül mutatja be a magyar katolikusok szolgálatát szerte a nagyvilágban. Ahogy a kísérőfüzet mottója említi: „Magyarország születése óta – több mint ezer éve – nemcsak kapni, sokkal inkább adni akart”. A képek tematikusan bemutatják a magyar katolikusok jelenlétét, kezdve a „mindenkinek otthont adó Rómával, ahol éppen a pálos rend egykori gondozásában álló Kerek Szent István templom a hozzá kapcsolódó  Magyar Kollégiummal, majd az abból kinőtt római Német-Magyar kollégiummal jelzi a közel félévezredes jelenlétet. Az államalapításig nyúlik vissza a Szent István király római alapítású magyar temploma, aminek jogfolytonos örököse a Magyarok Nagyasszonya kápolna a Szent Péter bazilika altemplomában. A Nagy Háború utáni megújulás jegyében született a római Magyar Akadémia, annak részeként a Pápai Magyar Intézet, a két római magyar zarándokszállás. A tárlat sorra veszi a magyar vonatkozású zarándokhelyeket, többek közt Lourdes, Aachen, Mariazell, Csíksomlyó, Jasna Góra, a krakkói Wawel, Washington, Fatima, Jeruzsálem, Názáret kápolnáit és magyar emléktárgyait. Külön tabló állít emléket a határokon túli magyarok, így Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja legjelesebb katolikus templomainak, kezdve a XI. századi gyulafehérvári székesegyházzal. A nagy panoráma bemutatja a magyar katolikusok jelenlétét Dél-Amerikában, majd megcsodálhatjuk a magyar szentek tiszteletét szerte a nagyvilágban, végül pedig  a jeles katolikus magyarok külföldi szolgálatát.