Szent IX. Leó pápa magyarországi látogatása – interjú Pályi Gyula professzorral
Somogyi Viktória - Vatikán
A Szentszék Sajtóterme február 27-én jelentette be, hogy Ferenc pápa 2023. április 28. és 30. között apostoli látogatást tesz Magyarországon. Ezáltal a római katolikus hívők, sőt a nem hívők jelentős részének figyelme a magyarországi pápa-látogatások felé fordult. Köztudott, hogy Szent II. János Pál pápa (pápaként) kétszer látogatott Magyarországra, sőt Ferenc pápának sem ez lesz az első magyarországi látogatása. Sokan azt is tudják, hogy több korábbi pápa még megválasztása előtt különböző okokból felkereste Magyarországot, például XII. Piusz pápa, még mint Eugenio Pacelli bíboros a Szentszék képviseletében jelent meg az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson.
Az a tény viszont kevésbé közismert, hogy az első feljegyzett pápalátogatás Magyarország területén közel egy évezreddel ezelőtt, 1052-ben történt, amikor a később szentté avatott IX. Leó pápa kereste fel Magyarországot békeközvetítői minőségben. Pályi Gyula, a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem professzora ezzel a látogatással történelmi kutatásai során foglalkozott. Megkértük Pályi professzort, hogy vázolja a Vatikáni Rádió hallgatói számára e látogatás egyes érdekesebb háttér-körülményeit.
PGY Tisztelettel üdvözlöm a Vatikáni Rádió hallgatóit. Az említett Szent IX. Leó pápáról annyit szeretnék elmondani, hogy befolyásos elzaszi arisztokrata család, Egisheim és Dagsburg grófjainak családjában látta meg a napvilágot 1002-ben. Már 5 éves korától papi pályára szánták és ennek megfelelő nevelésben részesült. Tanulmányaiban kiváló előmenetelt tanúsított és aránylag fiatalon Toul püspöke lett. Ilyen minőségében nagy részt vállalt az Egyház akkor folyamatban lévő reformtörekvéseiben. E területen nagy tekintélyt szerzett és jó kapcsolatba került az 1046-ban megválasztott Salier III. Henrik császárral. Ezek az előzmények ugyancsak 1046-ban arra predesztinálták, hogy az Apostoli Szentszékben folytassa további szolgálatát, 1054-ben bekövetkezett haláláig. Szerény életvitele, fontos és népszerű intézkedései az Egyház történetének jelentős uralkodói közé emelik. Nemzetközi politikában fő törekvése az európai béke előmozdítása volt és e területen személyesen is igyekezett beavatkozni III. Henrik császár és I. András magyar király ellentétébe, úgyhogy személyesen is felkereste a szemben álló feleket Pozsony mellett. Béketörekvéseinek néhány év múlva meg is lett az eredménye.
Sajnos másik, világtörténelmi léptékű béketörekvése – kiegyezés a Konstantinápolyi Patriárkátussal – sikertelen maradt, holott két legkiválóbb diplomatáját, Umberto di Silva Candida bíborost és Friedrich von Wigerich-Lothringen-t, a későbbi IX. István pápát, küldte el tárgyalni. Sajnos e két kiváló férfiú igyekezete meghiúsult a Pátriárka merev ellenállásán (1054. június 16-án), bár e szomorú fejlemény hírétől a Gondviselés megkímélte – 1054. április 19-én követte 151 pápa-elődjét az örökkévalóságba.
VR A pozsonyi látogatás kétségkívül rendkívüli esemény, hiszen – már csak a közlekedési nehézségek miatt is – nem volt szokásos a pápák utazása abban a korban, sőt még utána is sokáig. Ismer még más kapcsolatot Szent IX. Leó pápa és Magyarország között?
PGY Igen. Közel egy évvel ezelőtt beszámoltam a Vatikáni Rádió hallgatóinak arról, hogy jelenleg egy Magyarországra házasodott lengyel hercegnő, lindvai Bánffy Miklósné, Piast Sagani Margit családi hátterét igyekszem feldolgozni. Nos ennek a Mátyás király korában élt hölgynek a felmenői között IX. Leó pápa 6 testvérének számos leszármazottja szerepel. Még nem befejezett kutatásaimban összesen 16 vonalon találjuk meg Piast Sagani Margit ősei között a szent pápa testvéreit! Tekintettel arra, hogy az elmúlt majd egy ezredév az ilyen „anyakönyvi” adatokat mindig egy picit bizonytalanná teszi, ha az említett tekintélyes számú kapcsolat közül néhány tévesnek bizonyul, még akkor is marad kiadós számú rokonság az Egisheim-Dagsburg család és a lengyel Piast dinasztiából eredő Sagani hercegek között. Ez különösen azért bír „napi aktualitással”, mert kimutatható, mint erre tavaly is rámutattam, hogy lindvai Bánffy Miklósnak és Sagani Margitnak több ezerre tehető számú leszármazottja él napjainkban Magyarországon. Ezt az érdekes kapcsolatrendszert még tovább is lehet aktualizálni annak megemlítésével, hogy pillanatnyilag Európa földjén, két európai ország között fegyveres harcok dúlnak. Ezek mielőbbi békés befejezését pedig – mint erről több autentikus forrásból is értesülhettünk – történetesen főleg a Szentszék és Magyarország lakosainak túlnyomó többsége igyekszik előmozdítani.
VR Ezek bizony igencsak elgondolkodtató összefüggések. Talán időszerű lenne rendszeres imádsággal fordulni IX. Leó pápához, mint az Egyház szentjéhez, hogy járjon közbe újból az európai béke előmozdítása érdekében. Pályi professzornak pedig köszönjük az érdekes tényeket és gondolatokat.
PGY Köszönöm a lehetőséget és a Vatikáni Rádió hallgatóinak figyelmét!
