A dél-olasz Mária-kegyhely, Montevergine 900 éve vonzza a zarándokokat
Vertse Márta - Vatikán
Giovanni Maria Gargiulo atya, a Montevergine-i Bencés Apátság múzeumigazgatója, a VaticanNews olasz műsorának adott interjújában elmondta: „A vendégek azért jönnek ide, hogy jobban megtapasztalják a kapcsolatot a természettel és felfedezzék a kegyhely művészeti és kulturális vonatkozásait”.
Az 1270 méter magas fennsíkon épült ősi Mária-kegyhely a Mercogliano nevű település részét alkotja és továbbra is lenyűgözi a látogatókat. Szorosan kapcsolódik a XII. században élt itáliai szerzetesapát, Vercelli Szent Vilmos nevéhez, az apátság alapítójához, aki a környező Irpinia térség védőszentje, és aki erre a hegyre vonult vissza, hogy remeteként éljen. Mély hitélete nagy hatást gyakorolt több férfira, papokra és világiakra, akik csatlakoztak hozzá és elhatározták, hogy létrehoznak egy „coenobiumot”, egy kolostort és 1123-ban felépítették az első templomot.
Gargiulo atya, az apátság múzeumának igazgatója emlékeztetett rá, hogy Montevergine Bencés Apátsága jövőre ünnepli fennállásának 900. évfordulóját. „A turizmus felé fordulás szinte természetes lépés volt számunkra, mivel a kegyhelyet a kezdetek óta nagyon sokan látogatják és maga Szent Vilmos is különleges nyitottságot kért a zarándokok fogadására, akik mindig azért jönnek ide, hogy kifejezzék a Szűzanya iránti tiszteletüket” – nyilatkozta a bencés atya.
A kegyhely művészeti aspektusai
„A legfontosabb élmény az áhítat, amelyhez hozzásegít a hegyi környezet, amely révén a látogatók eltávolodnak a városi és a mindennapi élet nyüzsgésétől” – mutatott rá a beszélgetésben P. Giovanni Gargiulo. Sokan keresik fel a kegyhelyet, hogy imádkozzanak a Szűzanyához, a szentélyben lévő nagyméretű Mária ikon sok zarándokot vonz, megteremtve az áhítat mélyen személyes pillanatát. De a művészeti alkotások is megragadják a turistákat, arra késztetve őket, hogy elidőzzenek a kegyhelyen és megcsodálják az apátságban közel 900 éve őrzött műalkotásokat. „Azt akartuk, hogy a múzeum legyen a művészet, a kultúra és a szépség élménye” – mondta a Montevergine-i Bencés Apátság múzeumának igazgatója, hozzátéve, hogy az intézmény, amelyben a középkortól 1800-ig terjedő művek láthatók, a kegyhely művészeti és kultúrtörténeti aspektusának legjelentősebb szimbólumát alkotja.
Kapcsolat a természeti környezettel
„Az utóbbi időben a turizmus egy számunkra új formájával is találkoztunk” – folytatta interjújában P. Gargiulo, azokra a személyekre utalva, akiket a hegyi ösvények felfedezése vonz. A túrázást és a szabadtéri sportokat szenvedélyesen kedvelő vendégek tanulmányozzák azokat az útvonalakat, amelyek lehetővé teszik a kegyhely gyalogos megközelítését. Ezek a szabadtéri tevékenységek arra késztetik az embereket, hogy a Montevergine-i Bencés Apátságot válasszák, hogy megtapasztalják a kapcsolatot a Mária-kegyhelyet körülvevő természettel. A szenvedélyes hegymászók kíváncsiságához kapcsolódóan Gargiulo atya felidézett egy különösen szívhez szóló hagyományt, amely a Montevergine-i Szűz Mária tiszteletéhez fűződik: a múltban a szerelmes fiatal lányok a Szűzanyához fordultak, hogy járjon közben kérésük beteljesüléséért. Azokon az ösvényeken, amelyeken most a hegymászók haladnak végig, egymással összekötözött rekettyebokrokat lehetett látni, az esküvői örök csomó jelképeit, amelyeket még hajadon lányok kötöttek egybe. A fogadalom magában foglalta, hogy ha összeházasodnak, a fiatal feleségek a következő évben visszatérnek férjük társaságában, hogy feloldják a csomót – idézte fel a régi hagyományt a Vatican News olasz műsorának adott interjújában P. Gargiulo, a dél-olaszországi Mária-kegyhely Bencés Apátságának múzeumigazgatója.
