Boldoggá avatták Elisa Martinez anyát, a szegények és betegek alázatos szolgáját
Vertse Márta - Vatikán
Számunkra, magyar hívők számára különösen fontos a hír, hogy Elisabetta anyát a boldogok között tisztelhetjük, mert az általa alapított Santa Maria di Leuca Leányai kongregáció Róma „Prima Porta”, „Első Kapu” nevű elővárosában, az Örök Város „bejáratánál” lévő kolostorában, valamint a központi rendház mellett működő klinikája kápolnájában csodálatos, és a nagyközönség számára ismeretlen Prokop Péter festmények, oltárképek, keresztutak találhatók, amelyek idáig el voltak zárva a külvilágtól.
Boldog Elisa anya közbenjárásának köszönhető egy kislány egészséges születése
Június 25-én Marcello Semeraro bíboros, a Szentté avatási Dikasztérium prefektusa a pápa képviselőjeként a dél-olasz Santa Maria di Leuca kegyhelyen szentmisét mutatott be, amelyen a boldogok közé iktatta az 1991-ben elhunyt Elisabetta/Elisa Martinez anyát, a kegyhely nevét viselő kongregáció, a Santa Maria de Leuca/Leuca-i Szűz Mária Leányai alapítónőjét. Ferenc pápa 2023. február 23-án hatalmazta fel Semeraro bíborost, hogy közzé tegye az Isten Szolgálója, Elisabetta Martinez anya közbenjárásának tulajdonított csodáról szóló dekrétumot.
A Boldog Elisa anya közbenjárásának tulajdonított csoda egy méhen belüli magzati növekedési rendellenességhez kapcsolódik. Egy rimini édesanya súlyos helyzetéről értesülve, a Leuca-i Szűz Mária Leányai Kongregáció rendi elöljárónője felkérte a kongregáció közösségeit, hogy végezzenek imakilencedet a magzat gyógyulásáért, kérve az alapító anya közbenjárását. A novénák végig kísérték a terhesség teljes időszakát, és a kislány 2018. március 19-én egészségesen született meg.
Élete minden pillanatában érezte Isten védő kezét
A boldoggá avatási szertartáson Marcello Semeraro bíboros, méltatva Elisabetta Martinez anya életszentségét, kiemelte, hogy a szerzetesnő még az élet nehéz pillanataiban is mindig érezte Isten védő kezét. „Szeretném kitágítani a szívemet, hogy átöleljek minden teremtményt, akik a Föld minden sarkában szétszóródva élnek, különösen a leginkább rászorulókat és a peremre szorultakat”. Ezek voltak Elisa Martinez anya, a Leuca-i Szűz Mária Leányai Kongregáció alapítónőjének szavai, amelyeket Marcello Semeraro bíboros, a Szentté avatási Dikasztérium prefektusa idézett fel Ferenc pápa képviseletében a salentói szerzetesnő boldoggá avatási szentmiséjén, a kongregációnak nevet adó szentélyben.
Az alázat alapján nyugvó lelki építmény
Elisa anya szerette a szegényeket, mert bennük jobban felfedezte Krisztus arcát - hangsúlyozta Semeraro bíboros, többször megismételve, hogy az alázat volt az az erény, amely leginkább jellemezte az 1905-ben a dél-itáliai Galatinán született és 1991-ben Rómában elhunyt új boldog életét. Az általa alapított Kongregációt a serdülő lányok képzésének, a kisgyermekkori nevelésnek, az egyedülálló anyák gondozásának és a plébániai szolgálatnak szentelte. Az alázat volt valójában „az a kötőanyag, amellyel Elisa anya lelki építményét felépítette. Mindent örömmel tett, anélkül, hogy emberi jutalmakat és elismerést várt volna” – emelte ki Semeraro bíboros. Éppen ellenkezőleg, elfogadta azokat a megaláztatásokat, amelyekkel a felebarát szolgálata jár. Ezért fordította figyelmét a szerényekre, a szegényekre, a betegekre, a szenvedőkre.
Isten mindenben befogad minket
Utalással június 25-e, az évközi 12. vasárnap evangéliumi szakaszára (Mt10, 26-33), amelyben Jézus bátorságra buzdít még az üldözések idején is, Semeraro bíboros arra mutatott rá, hogy az Úr soha senkit sem hagy magára, még szenvedése közben sem. Elisa anya pontosan ezt érezte, vagyis azt, hogy Isten keze mindig védelmezi őt, még a félreértések, a gyanakvások és az elutasítások pillanatában is. Boldog Elisa anya jól tudta, hogy Isten befogad minket mindenben, amik vagyunk és mindenben, ami velünk történik – mondta homíliájában a bíboros prefektus.
A boldoggá avatási szertartás inspiráció Salento egész térsége számára
A boldoggá avatási szentmisét „a Szűzanya tekintete alatt” mutatták be a Santa Maria di Leuca kegyhelyen és ez volt „az első alkalom, hogy ilyen liturgiát tartanak a mi vidékünkön” – hívta fel a szertartás résztvevőinek figyelmét Semeraro bíboros, aki a Salentói-félszigeten, az Adriai-tenger partjától néhány kilométerre fekvő Lecce városban született. „Ez mindannyiunk számára jelzéssé, sürgető meghívássá válhat, hogy szentek legyünk” – buzdított az életszentségre a Szentté avatási Dikasztérium prefektusa. A boldoggá avatási szertartást ajándéknak nevezte, amelyet ezen a napon Salento vidéke kapott. Utalt rá, hogy Ferenc pápa is gyakran emlékeztet rá: az életszentség hívása a Magasból érkezik, mégis az emberi élettérben, „a föld és az egyház történelmében” gyökerezik.
A Szűzanya kegyhelye a „föld végén”
Semeraro bíboros szavaihoz kapcsolódva néhány szóban bemutatjuk a „Szűzanya tekintete alatti” kegyhely történetét. A Salentói-félsziget városa, Santa Maria di Leuca, az olasz csizma sarkáig terjedő Puglia tartomány legvégső csücskén található, a hagyomány szerint éppen azon a ponton emelkedik, ahol az Adriai és a Jón tenger találkoznak. A „Leuca” név a görög leukos szóból származik, jelentése: fehér, fényes. A keletről érkező görög hajósok ugyanis a „nap által megvilágított fehér város” névvel illették, mivel az egész környező területet beragyogó napfény irányította őket tengeri útjukon. A Santa Maria/Szűz Mária helységnév pedig annak a vallási hagyománynak köszönhető, miszerint itt szállt partra a Palesztinából érkező Szent Péter apostol és itt kezdte meg Európa evangelizálását, Szűz Máriának szentelve a várost. Innen folytatta tovább útját Róma felé. Szent Péter áthaladásának emléket őrzi a Bazilika előtti téren 1694-ben felállított korinthoszi oszlop. A város Szűz Máriának dedikált bazilikáját, amely a tenger felett 102 m magas hegyfokon épült, még a „De finibus terrae” latin kifejezéssel is illetik, ami a római korban a birodalom legdélebbre eső határát, a „föld végét” jelezte, ahol csak a tenger veszi körül és védi a várost. A XVIII. századból származó Bazilika térségéből csodálatos kilátás nyílik a tengerre, egy 296 lépcsőből álló feljáró köti össze az alatta fekvő kikötővel.
Prokop Péter papfestő és a Leuca-i Szűz Mária Leányai Kongregáció
Most közzétesszük Prokopp Mária, a Budapesti ELTE Tudományegyetem művészettörténet tanárának ismertetőjét nagybátyja, az 1957-99 között Olaszországban élt és alkotott Prokop Péter papfestőnek a Leuca-i Szűz Mária Leányai kongregációhoz fűződő kapcsolatáról:
„Prokop Péter leghatalmasabb itáliai alkotása a Prima Porta-i modern apácarend, a Leuca-i Szűz Mária leányai kongregáció 1939-ben épült templomának a belső építészeti és képzőművészeti kialakítása. Erre 1969-70-ben került sor Csertő Sándor atya (1913-82), a Propaganda Fidei pápai hivatal vezetője, a Szent Péter bazilika kanonokja közvetítésével. Ez a zárda volt azokban az években Prokop Péter második otthona, ahol az alapító anya, a 2023. június 25-én boldoggá avatott Elisabetta Martinez is élt haláláig, 1991-ig és aki örömmel fogadta Péter atyát, az ő magyar védőszentje honfitársát. Mély barátság alakult ki Péter atya és a nővérek lelkipásztora, Gilberto Agustoni atya között, aki a Római Kúria különböző fontos tisztségeit töltötte be abban az időben.
Amikor e sorok írója, Péter atya unokahúga, Prokopp Mária, a Budapesti ELTE Tudományegyetem művészettörténet tanára, felkerestem a Prima Porta-i rendházat 2000-ben, miután Péter atya már Csepelen élt, hogy ővele összeállítsam a munkásságáról 2003-ban megjelent kötetet, hosszan elbeszélgettem Agustoni bíborossal, akinek boldoggá avatási eljárása 2022. november 19-én kezdődött el Leucában, éppen azon a napon, amikor a magyar helyi egyház Árpád-házi Szent Erzsébet liturgikus emléknapját ünnepli, és akit most már „Isten Szolgája” címmel illetnek. A bíboros nagy meghatottsággal szólt Prokop Péter mély lelkiségéről és igazi katolikus művészetéről, az ő igaz barátjáról...
Az alapító anya halálának 31. évfordulója alkalmából Marcello Bartolucci érsek, a Szentté avatási Dikasztérium nyugalmazott titkára mutatott be szentmisét a nővérek Prima Porta-i központjában. A szertartásról készült videófelvételen jól látható a modern templom szentélyfala, amely 5x10 méteres felületén a rend névadójának, a Szűzanyának, mint a Lourdes-i jelenésnek az apoteózisát jeleníti meg a mennyei dicsőségben. A földgömbön álló, fénylő fehér ruhában tündöklő Szűzanya az angyalok és szentek diadalmasan ünneplő hatalmas seregével jelenik meg a loretói litánia megszólításai szerint. A sárkányt-tipró Istenanya feje körül 12 csillagból álló koszorú, és felette a Szentlélek Galambja jelenik meg. Ő a fényforrás, a robbanó tűzhányó központja. Belőle áradnak a sokszínű fénysugarak Máriára és a zenélő, harsonázó angyalokra, apostolokra, prófétákra és szentekre. Balra fent az Ószövetség nagyjai jelennek meg, akiket Keresztelő Szent János vezet. Mögötte Dávid király zenél. Jeremiás próféta széttárt karját felemelve, Isten irgalmát kéri a népére. Mózes a kőtáblákra mutatva emelkedik ki a csoportból. Az előtérben Ábrahámot látjuk, amint éppen feláldozni készül egyetlen fiát. Alattuk, az oltárhoz közelebb, Szent Péter vezetésével, az apostolok jelennek meg. Jobbra fenn az Egyházatyák és az ősegyház szentjei kapnak helyet, a vértanúk és hitvallók sorában. A világegyház 84 legfőbb szentje között ott vannak a magyar szentek is. S bár Péter atya vallotta, hogy a mennyei dicsőségben, a „fénytörések villogó világában” nem illendő a földi realitás, néhány alakon jól felismerhetjük a közreműködők arcvonásait. Így a szentek első sorában, a most boldoggá avatott Erzsébet nővért és a nővérek lelkipásztorát, Agustoni atyát ismerjük fel, akivel közösen alakították ki a falképek ábrázolásait, a teológiai programot. Az építészt Szent Tamás alakján ismerjük fel. Péter apostol mögött jelenik meg maga a pap-festőművész, aki diadalmasan hirdette, hogy elválaszthatatlan egységben, egymást erősítve él a lelkében első helyen a papság és vele egybefonódva a festészet.
Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár ismertetője végén megállapítja: „Szép lenne, ha Elisa anya boldoggá avatása alkalmából készülne egy méltó kiadvány a Prima Porta-i templom művészeti kincseiről, Prokop Péter atya művészi falképeiről, a 200 négyzetméter felületű üvegablakokról és táblaképeiről, az ott látható valamennyi iparművészeti tárgy művészi kialakításáról”.
Filmforgatás a rendházban a Prokop-festményekről
Vollnhofer Mária ikonfestő és a családi nevét viselő, 2010 óta működő Vollnhofer ArtStudio Közhasznú Alapítvány vezetője (Budapest, Szent István körút 12, III. 5), számos magyarországi és római Prokop kiállítás szervezője a következő beszámolót küldte el műsorunknak:
„10 évvel ezelőtt, a magyarországi és római kiállítások sikere után felmerült bennem az az ötletet, hogy egy dokumentumfilmet kellene készíteni Prokop Péterről és hatalmas életművéről. Barátom Murai Gábor tanár és filmrendező, aki akkoriban nemrég fejezte be a Pásztor című dokumentumfilmet az elhunyt Miszori Zoltán atyáról, örömmel és lelkesedéssel karolta fel az ötletet Szőke Péter operatőrrel együtt. Dr. Prof. Prokopp Mária, aki az 50-60-as évektől kezdve sokat tartózkodott Prokop Péternél Rómában, hasznos és pótolhatatlan tanácsokkal látott el bennünket. 2014 nyarán elkezdődött a Prokop dokumentumfilm forgatása Murai Gábor rendezővel, Szőke Péter operatőrrel, Vollnhofer Mária gyártásvezetővel Dr. Prof. Prokopp Mária védnöksége alatt. A magyarországi (Harta-Kiskékes puszta és Akasztó) forgatás után Róma következett, ahol a legnagyobb élmény és felfedezés a Leuca-i Szűz Mária Leányai nővérek Prima Porta-i egészségközpontja és római rendfőnöksége volt, amely a 60-as évek végén, Prokop Péter fiatal magyar papfestőt bízta meg a templom kifestésével, és berendezésével, az üvegablakok tervezésével. El is készült a templom hatalmas freskója a különleges üvegablakokkal és a keresztúttal.
2014. július 23-án érkeztünk a rendházba Murai Gáborral és Szőke Péterrel a Prokop Péter dokumentumfilm forgatására. Rögtön a templomba mentünk, ahol mindenütt az ő műveivel találkoztunk. Hatalmas élmény az 1969-ben készült monumentális freskó az oltár mögött, amelyen megtalálható a most boldoggá avatott Elisa anya portréja is. A rendalapító Elisabetta Martinez nagyon büszke volt rá, hogy védőszentje Árpád-házi, vagyis, ahogy olaszul hívják: Magyarországi Szent Erzsébet. A falak üvegablakokkal vannak körbe véve és kuriózum a különlegesen egyedileg hátulról megvilágított keresztút. A kórházi részben még egy kisebb kápolna is van hasonló stílusban és a folyosókat és közös helyiségeket is mindenütt Prokop képek díszítik. A kongregáció akkori és mostani rendfőnöke Ilaria Nicolardi anya nagyon kedvesen fogadott bennünket és lehetővé tette, hogy találkozzunk Gilberto Agustoni bíborossal, aki annak idején felkérte Prokop Pétert a nagy mű elvégzésére. Megható volt a beszélgetés a svájci születésű bíborossal, aki a hatalmas mű alkotásánál is jelen volt.
Ilaria anya 2015-ben kéréssel fordult hozzám, hogy ajánljak egy jó portré festőt, aki képet fest Elisa Martinez anyáról. Javaslatomra Varsányi Éva Mária Rómában élő festőművészt kérték fel, aki elkészítette a képet és örömmel töltött időt a nővérekkel.
Most, hogy 2023-ban Prokop Péter atya halálának 20. évfordulójára emlékezünk, csodával határos egybeesés, hogy éppen 2023. június 25-én volt Elisa Martinez anya BOLDOGGÁ AVATÁSA és most már látogathatók a rendház templomában Prokop Péter művei a boldog rendalapítónő sírja felett és körülötte. Sajnos Murai Gábor tanár és filmrendező, akinek köszönhetjük a 2015-ben elkészült Prokop című dokumentumfilmet, nincs már közöttünk. Adjon az Úr neki örök nyugodalmat!”
