Interjú Petrás Éva történésszel, a Nagy Töhötömről angol nyelven megjelent könyvéről
Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátus, a könyvbemutató moderátora mutatta be az előadókat a vendégeknek, akiket Kudar Gábor, a római Magyar Akadémia igazgatója és Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet köszöntött. A „The many Lives of a Jesuit, Freemason and Philanthropist. The Story of Töhötöm Nagy” kötetet Johan Ickx professzor, a Vatikáni Államtitkárság Történelmi Levéltárának igazgatója mutatta be.
„Bár még nem tudunk mindent Nagy Töhötömről, de mégis lehetséges egy koherens életrajz megírása”
„Halála után 44 évvel most tisztábban látjuk Nagy Töhötöm életét, mert sokkal több történeti forrás áll rendelkezésünkre, mint korábban, többek közt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fellelt dossziék, amihez 15 évvel ezelőtt még nem fértünk hozzá és ez érvényes a más levéltárakban újonnan előkerült dokumentumokra is. Így, bár nem tudunk mindent Nagy Töhötömről, de mégis lehetséges egy koherens életrajz megírása”.
Petrás Éva így foglalja össze röviden Nagy Töhötöm életútját: A KALOT második számú vezetője volt Kerkai páter mellett a 30-as évek óriási katolikus agrárifjúsági mozgalmában, mely példátlan sikereket ért el a parasztifjúság nevelésében. A II. világháború végeztével 1945-46-ban olyan diplomácia szolgálatot is ellátott Magyarország és a Szentszék, a magyar katolikus egyház és a szovjet megszálló hatóságok között, amelyek szintén méltóvá teszik őt arra, hogy mint jelentős történelmi személyiségről beszéljünk róla. Ebben az összefüggésben is fontos szerepe volt Mindszenty József esztergomi érsekké kinevezésének előmozdításában is. Ismert a „Jezsuiták és szabadkőművesek” című, 1963-ban megjelent könyve, mely nagyon sok országban népszerűséget hozott neki.
„Nagy Töhötöm 1946-ban került ki Dél-Amerikába, először Uruguayba, majd Argentínába. Azt a szociális elkötelezettséget és missziót, melyet a 30-as években Magyarországon ellátott, ezt tovább folytatta, ott is a szegénység felszámolása és a szegények megsegítésében.”
Hogy mi is hiányzik még a forrásokból ennek az összetett személyiségnek a megítélésében, Petrás Éva így válaszol: „Források tekintetében Dél-Amerika még rejthet érdekes anyagokat, amihez még nem férhetünk hozzá. A Vatikáni Levéltárak nagy hasznára vannak a kutatóknak. A 2019-ben megjelent „Álarcok mögött – Nagy Töhötöm életei” könyv, melynek kibővített és továbbfejlesztett változata a most bemutatott angol kiadás az ő „sokféle életéről” még nem tartalmazta azokat a dokumentumokat, melyekre azóta találtam rá a vatikáni levéltárban, amelyek többek között Nagy Töhötöm római futár-útjai és diplomáciai közvetítései tárgyában perdöntőek. Emellett fontos még a Gregoriana egyetem Leiber-hagyatéka. Páter Robert Leiber XII. Piusz pápa jezsuita magántitkáraként egy közvetítő személyiség volt a jezsuiták és Szentszék között is, és az ő hagyatéka rengeteg érdekes forrást rejt magában és ezeket már be tudtam dolgozni az angol kiadásba”.
