Egy keresztényt ártatlannak nyilvánítottak, miután istenkáromlással vádolták Pakisztánban

Somogyi Viktória - Vatikán

Az elmúlt napokban Masih-t istenkáromlás vádjával tartóztatták le, miután egy nő, Susan Fatima feljelentette. Azzal vádolta a férfit, hogy belépett az otthonába, megtámadta és nem tartotta tiszteletben a Koránt. Fatima családja közel másfél éve tért át az iszlám hitre.

A vád és a feljelentés nyilvántartásba vétele után Masih önként jelentkezett a rendőrségen, hogy tisztázza az esetet. A helyi keresztények Masih-val együtt megerősítették ártatlanságát, és „kitalált vádakról” beszéltek. A nyomozókkal folytatott beszélgetés után következett be a fordulópont: Susan Fatimát is letartóztatták, hogy további vizsgálatokat folytassanak az esettel kapcsolatban. Ez a fejlemény azért érdekes, mert rávilágít az alapos vizsgálat szükségességére a felelősség és az igazság megállapítása érdekében az esetleges istenkáromlási vádakat érintő esetekben.

A döntés bizalmat ébresztett a keresztény közösségben

Aneeqa Maria Anthony ügyvédnő, aki a Masih család képviseletében követte az ügyet hangsúlyozta: Faisalabadban bizalmat ébresztett a keresztény közösségben ennek az incidensnek a pozitív kimenetele, kiváltképpen azért, mert a hatóságok támogatták az igazságszolgáltatást és minden egyén jogainak védelmét, vallási meggyőződésüktől függetlenül. „Masih esete emlékeztet a tisztességes és pártatlan jogi eljárások fontosságára és a hamis vádak veszélyére” – mutatott rá a „Jogsegély-, Segítségnyújtási és Kártérítési Központ” (CLAAS) civil szervezet.

Az incidens mögött egy földvita húzódhat

Shakoor Alam helyi lelkipásztor, jaranwalai lakos szerint az incidens mögött egy földvita húzódhat, és az istenkáromlás vádjának alkalmazása egy trükk lehetett és a jelenleg érvényben levő törvény kihasználása. Emiatt „a rendőrségnek kötelessége feltárni az igazságot, megakadályozva az istenkáromlási törvények helytelen felhasználását a személyes vitákban” – jegyezte meg a lelkipásztor.

Az istenkáromlási törvényekkel való visszaélés

Nasir Saeed, a CLAAS civil szervezet igazgatója szerint „Younis Masih esete rávilágít az istenkáromlási törvényekkel való visszaélésre Pakisztánban”. Saeed dicsérte a rendőrséget az ügy kivizsgálása során tanúsított belátásukért, ami Masih szabadon engedéséhez és Fatima letartóztatásához vezetett, aki hamisan vádolta meg Masih-ot. „Ez azonban nem elszigetelt eset. Az ilyen esetek, ha nem vizsgálják ki, tragikus következményekkel járhatnak: néhány ártatlan ember hosszú évekig börtönben sínylődhet, vagy akár meg is ölhetik őket” – mutatott rá a szervezet igazgatója.

Kollektív támadás a keresztények ellen

A helyi keresztények emlékeznek a Faisalabad térségében található Jaranwalában tavaly augusztusban végrehajtott „kollektív támadásra”, amelynek hasonló volt a dinamikája: feltételezett istenkáromlás vádjával fordultak két keresztény ellen, akik tagadják a jogsértést, és „hamis vádaknak” nevezik azokat. Pakisztán új kormányának – amely a közelmúltbeli választások után alakul majd meg – „az lesz a kötelessége, hogy törvényi reformokat hajtson végre a további igazságtalanságok megelőzése és minden állampolgár jogainak védelme érdekében”, a civil szervezet elöljárója szerint.

A pakisztáni büntető törvénykönyv

A pakisztáni büntető törvénykönyv szerint az istenkáromlás bűncselekménye halálbüntetéssel vagy életfogytiglani börtönbüntetéssel büntethető, három cikkely (295-a, 295-b, 295-c, ​​együttes nevén „blaszfémia törvény”) alkalmazásával, amelyek súlyosan büntetik az iszlám elleni szitkozódást.