Az iraki keresztények továbbra is félnek a bizonytalanságtól

Jean Charles Putzolu és Lisa Zengarini / Somogyi Viktória – Vatikán

2021. március 5-én Ferenc pápa történelmi apostoli útra indult Irakba, amely egy pápa első látogatása volt a közel-keleti országban. Négynapos tartózkodása során a Szentatya ellátogatott Bagdadba, valamint az Ur-síkságra, Ábrahám szülőhelyére, valamint Nedzsef, Nászirijja, Erbil, Moszul és Qaraqosh városaiba, ahol találkozott keresztény közösségekkel, valamint politikai és vallási vezetőkkel. Útjának központi célja az volt, hogy kifejezze lelki közelségét és támogatását a folyamatosan fogyatkozó iraki keresztény közösségeknek, amelyek még mindig az ún. Iszlám Állam (ISIS) által négy éven át tartó üldözéstől elszenvedett megrázkódtatás hatása alatt vannak. A pápalátogatás további fontos eleme volt a vallások közötti párbeszéd és megértés ösztönzése.

Az iraki keresztények még mindig az üldöztetés áldozatai

A mintegy 40 millió lakosú országban a keresztények száma évtizedek óta folyamatosan csökken, a 2003-as mintegy 1,4 millióról ma mintegy 250 ezerre fogyatkozott. Nadzsíb Mikhael Moussza moszuli és aqrai káld érsek kifejtette, hogy bár Ferenc pápa vigaszt hozott nekik, és buzdította a hazájukat elhagyott iraki keresztényeket a visszaköltözésre az ún. Iszlám Állam 2017-es katonai vereségét követően, sokan még mindig tétováznak, és a folyamatos bizonytalanság miatt több család továbbra is inkább kivándorol a Ninivei-síkságról és az iraki Kurdisztánból. Kiemelte, hogy a régióban élő keresztények továbbra is megfélemlítéstől és potenciális erőszaktól szenvednek az egymással harcoló helyi félkatonai erők részéről. Az ISIS megszállása idején lerombolt házaik többsége pedig még mindig romokban hever. „Ezek a családok nem akarják újrakezdeni az életüket egy olyan helyen, amely még mindig nem biztonságos számukra, és amelyet a kormány nem tud ellenőrzése alatt tartani.”

A látogatás legpozitívabb eredménye a találkozó Ali al-Sisztáni ajatollahhal

Ferenc pápa látogatásának egyik fénypontja volt találkozása Irak legfőbb síita vallási elöljárójával, Ali al-Szisztáni főajatollahhal, valamint a testvériségről szóló nyilatkozat, amely kiegészítette a 2019 februárjában Ahmed Al-Tayeb sejk, az egyiptomi Al-Azhar szunnita főimámja és a pápa által aláírt Abu Dhabi dokumentumot. A káld érsek szerint az esemény Ferenc pápa iraki látogatásának egyik legpozitívabb mozzanata volt, és további lépés a keresztények és a muzulmánok közötti kölcsönös megértés felé, annak fényében is, hogy a muzulmán lakosság 60-65%-át a síiták teszik ki az országban. „Gyönyörű találkozás volt, amely sok félreértést eloszlatott” – nyomatékosította az iraki káld érsek. „Már nem ellenségnek tekintenek bennünket”, hanem „testvéreknek az emberiségben”.

Az iszlamista terrorizmus visszaél a vallással

Végül a Vatikáni Rádiónak adott interjújában megkérdezték az iraki muzulmán vezetők hozzáállásáról az iszlamista szélsőségesekhez. Nadzsíb Mikhael Moussza érsek kifejtette, hogy a muzulmánok hamar rájöttek, hogy az ISIS radikális iszlamista nézetei nem képviselik az igazi iszlámot, és ellenezték azt. „Az iszlámnak ez az ISIS által szorgalmazott formája egyrészt eltorzította a szunnita és síita muzulmán közösségek közötti barátságot, másrészt az iszlámot a vallások közötti barátság eltorzítására is felhasználták” – mutatott rá Nadzsíb Mikhael Moussza moszuli és aqrai káld érsek.

​