Irak: Kevés keresztény család tért vissza Moszulba 10 év után
Somogyi Viktória – Vatikán
Miután tíz évvel ezelőtt a vallási szélsőségesség és az erőszak miatt kénytelenek voltak elhagyni moszuli otthonaikat, nagyon kevés keresztény család tért haza. Amel Shimon Nona, moszuli káld érsek szerint az 1200 keresztény család többsége elhagyta Moszul városát az úgynevezett Iszlám Állam által végrehajtott erőszak miatt. A Fides missziós hírügynökségnek adott interjújában az érsek elmondta, hogy papjaival a Ninivei-fennsík falvaiban kerestek menedéket, például Kramlesben és Tilkifben a háború tetőpontja idején. „A Szentléleknek szentelt templomunkat tolvajbandák rabolták ki, miközben a várost birtokba vette az ún. Iszlám Állam. A közelben élő muzulmán családok azonban iszlamista milicistákat hívtak, akik közbeléptek és véget vetettek a fosztogatásnak” – emlékeztetett Nona érsek. A keresztények tömegesen indultak el, miután az ún. Iszlám Állam „megjelölte” otthonaikat, hogy kisajátítsák azokat. Két apácát és három tinédzsert egy időre elraboltak a dzsihadisták.
Az ún. Iszlám Állam pusztítása Irakban
Aztán 2015 januárjában az ún. Iszlám Állam katonái kiutasítottak Moszulból tíz idős káld és szír katolikus keresztényt, miután nem voltak hajlandók lemondani a kereszténységről és áttérni az iszlámra. 2015 júniusára az ún. Iszlám Állam Irak egyharmadát és Szíria csaknem felét ellenőrzése alá vonta, fenyegette Líbiát, és több tucat fegyveres csoport tagja volt a Közel-Keleten és Afrikában. 2017-ben a fegyveresek hosszas csata után vereséget szenvedtek a maguk által kikiáltott iraki fővárosukban, Moszulban. Alqosh káld püspöke, Paul Thabit Mekko elmondta a Fides missziós hírügynökségnek, hogy szerinte a Moszulból elmenekült keresztények több mint 90 százaléka nem gondol a visszatérésre lelki fájdalma miatt.
A trauma következményei
Sok keresztény úgy véli, hogy az ún. Iszlám Állam által uralt időszak Moszulban a trauma időszaka volt, amely mély sebeket hagyott a városban, amelyet egykor a különböző vallású emberek együttélési helyének neveztek. „Nem tudjuk, hogy változni fog-e a helyzet” – hangsúlyozta Mekko püspök. „Ma sokan élnek Ankawában, Erbil keresztények által lakott kerületében. Ott nagyobb biztonságban érzik magukat; több munkalehetőség van. Nem gondolnak arra, hogy visszatérjenek egy olyan városba, amely sokat változott azóta, hogy ott laktak. Nem ismernének rá” – állapította meg a moszuli káld érsek.
