Egészében megmutatni a magyar értékeket: Interjú Lantos Krisztinával, a Római Magyar Akadémia igazgatójával
Gedő Ágnes - Vatikán
Nagy lehetőség és egyben nagy felelősség az a tény, hogy a Római Magyar Akadémia közel százéves történetében az első női igazgató Lantos Krisztina. Egyrészt nagy várakozás előzi meg ezt a szolgálatot, másrészt ő maga is nagy elvárásokat támaszt maga elé. Fontosnak tartja a női szerepet ebben az igazgatói pozícióban és általában véve a XXI. században. Az olasz-magyar kapcsolatokban kiemelt helyet foglal el Róma: ezzel a többszörös kihívással néz szembe most Lantos Krisztina, amelyet jól átgondolt stratégiával, csapatmunkával kíván megoldani.
Családi háttér, Jászság, katolikus neveltetés
Jászberényi születésű, a jász mentalitás, közösség számára meghatározó. Édesapja kisnemesi gazdálkodó családból származik, ahol fontos szerepet töltött be a vallás. Apai nagyanyjának a háború túlélésében, a borzasztó élmények feldolgozásában sokat segített az egyház. Anyai nagyszülei is jászok voltak, nagyon fontos volt számukra is a család, az összetartás, a falusi búcsúk alkalmával, születésnapokon, névnapokon tartott találkozók. A szocializmus idején ebben a közegben nőtt föl Lantos Krisztina. Gyermekként nehéz volt megérteni, hogy elmegy a templomba, de aztán nem beszélhet róla, hogy az esküvőket másik faluban, másik templomban tartják, hogy ne legyen feltűnő, hogy egyházi esküvő történik. Ezzel együtt nagyon boldog gyerekkor adatott neki, szerencsésnek tartja magát, mert nagyon szerető családba került. Az akkor kapott értékeket máig hordozza. Ha ma összejön a Lantos család, unokatestvérek, nagybácsik, unokahúgok... 75 fő találkozik. Magáénak érzi a jászok egyik mondását, ami a folyamatos fejlődésre, teljesítményre sarkallja: „Ami tegnap elég volt, az ma már nem, és ami ma elég, az holnap már nem lesz az”. A jászok erős, kemény emberek – vallja.
Tanulmányok, első munkák
Jogi egyetemen tanult, és a jászok szabadságvágya vitte őt akkor a FIDESZ-be, az egyik legfiatalabb alapító volt Jászberényben. Korán bekerült az önkormányzati világba, 19-20 évesen önkormányzati képviselő lett, az Önkormányzati és Sportbizottság tagja, az ügyrendi bizottság elnöke, vagyis az egyetemen tanultakat a gyakorlatban párhuzamosan kamatoztatta, a közigazgatást együtt sajátította el a rendszerváltással. A jogi egyetem elvégzése után ki akarta próbálni magát idegenben is, ezért Budapesten elment dolgozni ügyvédjelöltként egy ügyvédi irodába, ahol nyelveket kellett beszélni, elsősorban polgári jogi, de emellett büntetőjogi ügyekkel egyaránt foglalkozott. Így járt a börtönökbe, a gyűjtőkbe, és megismerkedett az elítéltek és gyanúsítottak világával. Már akkor érezte, hogy közel áll hozzá a segítés, az odafigyelés, az emberi jogok kérdése. Ezért önkéntesként dolgozott a Martin Luther King Egyesületben az egyetemi éveket követően. Olyan menekültekkel foglalkoztak afrikai barátokkal együtt, akik nem találták meg a jogaikhoz vezető utat. Ők valós menekültek, háborús zónákból érkező emberek voltak, akik elindultak Európába és sokan Magyarországon találtak otthonra. A Madame Mitterrand Alapítvány ösztöndíjasaként rövid időt Írországban is töltött.
Vezetői képességek
Ezután a bankszektorban kezdett dolgozni, pénzügyi joggal foglalkozott. Rövid időn belül a rendszerváltás környékén lízingszakértő lett. Tíz évet dolgozott a Daewoo Bankban, a Magyar Nemzeti Bankban, a Volksbankban és az Általános Értékforgalmi Bankban – ahol elsajátította a vezetői ismereteket. Mentorától megtanulta, hogy a vezetői lét nem csak az irányításról szól, hanem arról is, hogy hagyja kibontakozni a kollégákban rejlő értékeket, képességeket.
Roma tehetséggondozás, önkéntes szolgálat
A segítés vágya továbbra is dolgozott Lantos Krisztinában, amikor Snétberger Ferenc felkérte őt kuratóriumi elnöknek a roma zenei tehetségeket felkaroló alapítványában. Hat éven át önkéntesként végezte ezt a munkát, ami nemcsak reprezentációs feladatokat jelentett, hanem komolyan kellett foglalkozni a tehetséggondozás alapjaival, elméleteivel, mélyen megismerni a roma tehetségek akadályozó tényezőit. Mindezt nem a saját szemüvegén keresztül, hanem valóban megértve gondolataikat, vágyaikat, akadályaikat, hogy tudjon segíteni. Megtanulta, hogy más rétegekhez nem lehet pusztán a saját értékrendünket figyelembe fordulni, belőlük kiindulva lehet támogatni őket. Ezáltal kölcsönös gazdagodásban lehet részünk, ezt tapasztalta meg Lantos Krisztina is, aki nagyon sokat kapott a roma fiataloktól. A Snétberger Alapítvány fiataljai Európa-szerte rangos eseményeken léptek föl, többek között külföldi magyar intézetek szervezésében, így alkalma nyílt közelebb kerülni ehhez a közigazgatási világhoz.
Tehetséggondozás felsőfokon
Talán a központ sikerének köszönhető, hogy az akkori Ifjúságért és Tehetségpolitikáért felelős államtitkár, Novák Katalin meghívta, hogy hozzák létre Magyarország zászlóshajó tehetségközpontját, a Nemzeti Tehetségközpontot. Itt kidolgozták és segítették a magyar tehetségstratégiát, programokat találtak ki, nemzetközi szinten megmutatva a magyar sajátosságokat, értékeket. Ennek kapcsán kiderült számára, hogy számos dologban a magyarok vezető szerepet játszanak: például a romaprogramokban, a tehetséggondozásban. Nagy büszkeséggel töltötte el, hogy részt vehet ebben a munkában és akkor világszinten újító kezdeményezéseket valósíthattak meg.
A Római Magyar Akadémia vezetése
Csák János kulturális és innovációs miniszter kérte fel Lantos Krisztinát, hogy foglalkozzon kulturális diplomáciával, majd Rómát jelölte meg célállomásnak. Kezdettől fogva stratégiai gondolkodást kért tőle, vagyis ne kultúrházként tekintsen a Római Magyar Akadémiára, hanem olyan intézményként, amely a magyarságot a maga egészében képes megmutatni. Pozitívan bemutatni, kik vagyunk, honnan érkeztünk, miért úgy gondolkodunk, ahogy, mik voltak az eddigi sikereink, honnan erednek a gyökereink. Mutassuk meg, mit tudunk adni Európának, az olaszoknak, és örömmel mutassuk meg otthon, hogy mit hozunk haza külföldről.
Stratégiai gondolkodás, csapatmunka
A 26 kulturális intézetből kiemelt helyen szerepel Róma. Nemcsak azért, mert az egyik legrégebben alapított kulturális intézet, Collegium Hungaricum, hanem azért is, mert az olasz és a magyar nép barátsága, kapcsolata – egyházi, államalapítási, politikai téren – mindig nagyon fontos volt. Lantos Krisztina ezért stratégiai megbeszéléssel indította igazgatói működését, amelyen római munkatársaival együtt két napon keresztül vizsgálták multinacionális szemmel azt, hogy kik vagyunk, mik az előnyeink, hátrányaink, mire vagyunk képesek és hogyan akarunk előrejutni? Milyen programmal tudunk nyomot hagyni Róma életében? Gerevich Tibor, az intézet alapítója óriási formátumú ember volt. Valószínűleg nem sejtette, hogy tudása, művészete, szemlélete száz év múlva is ilyen hatást kelt majd. Mégis azzal a hittel jött be nap mint nap az intézetbe, hogy támogatja a művészeteket, a történelmet. Lantos Krisztina is erre törekszik munkatársaival, nyomot hagyni, új lendületet adni az akadémia működésének a XXI. században. Modern szemlélettel kívánnak programokat kínálni az olasz közönségnek, nagyon fontosnak tartják a kommunikáció szerepét, hiszen a mai világban annyik vagyunk, amennyit látnak belőlünk – fogalmazott. Nagyon fontosak a közösségek, a kapcsolat a magyar kultúra iránt érdeklődő tudósokkal, hungarológusokkal, lektorokkal, tudományos kutatókkal. Emellett a mai kor technológiájával is kívánnak foglalkozni, ezért például konferenciát szerveznek a mesterséges intelligencia, egyház és vallás témakörében. Továbbra is ápolni fogják a képzőművész ösztöndíjasok kiállításait, a római iskola százéves hagyományát folytatva és tovább fejlesztve.
Szentszéki kapcsolatok
Kiemelten fontosak a szentszéki kapcsolatok, már az idei évben is több ilyen jellegű program valósult meg a RMA-n: többek között vatikáni magyar kutatók előadásai, könyvbemutató, beszélgetés formájában, vatikáni magas rangú egyházi személyek részvételével. Kiváló kapcsolatokat ápolnak a szentszéki és az állami nagykövetségekkel: Habsburg-Lotharingiai Eduárd, illetve Kovács Ádám Zoltán nagykövetekkel. A 2025-ös szentévre készülve együttműködés várható a Szentszékkel különböző projektek formájában, amelyek egyelőre jóváhagyásra várnak. Örömmel várják a felkéréseket (nagykövetségektől, magyarországi múzeumoktól, szervezetektől), hogy a nagy számú zarándokot vonzó jubileumi évben megrendezendő kiállításoknak teret adjanak az akadémián.
Pápai áldás, otthon- és közösségteremtés
Június 26-án, az általános pápai audiencián Lantos Krisztina találkozott Ferenc pápával és áldását kérte új megbízatására. Az ő pápasága idején egyre több szerephez jutnak a nők az egyházban, a Vatikánban is megmutatkozik ez a vezetői posztok betöltésében. Ferenc pápa gyakran megállapítja, hogy az intuíció, a közösségteremtés terén előrébb tartanak a férfiaknál. Ezzel kapcsolatban Lantos Krisztina elmondta: nagyon fontos az, ahogyan a pápa a nőkre tekint, mint a modern kor embereire, mint anyákra, testvérekre, mint emberekre. Nagyon fontosnak látja a nők szerepét, de ugyanúgy fontos az, hogy a nők és a férfiak szerepét együtt értelmezzük, egymást segítve. Önmagában a nő és a férfi sokkal nehezebben ér el sikert, mint együtt, egymást tisztelve és elfogadva. Emellett az intuíció és a közösségteremtés jellemzően női tulajdonság, talán azért is, mert szeretnénk otthont teremteni vendégeink, családunk körében.
Nincs ez másként az akadémia életében sem, azt szeretnénk, hogy a vendégeink, ügyfeleink, látogatóink, a koncerthallgatók, a kiállításlátogatók otthon érezzék magukat. Legyen kedvük visszajönni, újra elmerülni a magyar kultúrában és felfedezni sokszínűségünket. Az olasz közönség többek között azért látogat el először a RMA-ra, mert ez az épület az olasz kultúra olyan remekműve, ami megkerülhetetlen. Ha Rómában a Via Giulián végigsétál valaki, mi vagyunk az egyik legszebb ház, nekünk van az egyik legszebb kertünk, a legszebb kilátásunk a tetőteraszról, nekünk vannak a legszebb Borromini-freskóink. Amikor pedig belépnek az olasz falak közé, megtapasztalhatják a magyar kultúra különlegességét – sorolta az igazgató, majd példaként említette a Hungarikum-kiállítást, ami az egész családnak kiváló élményt nyújt: Puskás-labda, tiszavirágzás, törkölypálinka, Zsolnay porcelán – széles a paletta, mely a magyar kultúra különlegességéről mesél. A július elsején megnyílt kiállítás augusztus 9-én látogatható.
