A Szentföldi kusztosz homíliája Nagyboldogasszony ünnepén Mária próféciájáról
P. Vértesaljai László SJ - Vatikán
A Sárkány alakjában könnyű észrevenni a gonosz mindenféle megszemélyesítését
Mária mennybevétele ünnepén az Egyház minden évben a Jelenések könyve azon részét olvassa, ahol az égen feltűnik egy jel a szülni készülő Asszonyról, akivel szemben áll egy sárkány, ami bár erőszakos és rettenetes, de mégis korlátozott pusztító erővel van felruházva, noha minden áron szeretné felfalni az újszülött gyermeket. Az égen megjelenő Asszonyt úgy is értelmezhetjük, mint az Egyházat, de jelentheti Szűz Máriát is. A Fiú minden bizonnyal a Messiás, akinek leszármazottai pedig Isten új népe. A Sárkány alakjában könnyű észrevenni a gonosz mindenféle megszemélyesítését. A mai liturgia arra hív minket – tanított a ferences kusztosz –, hogy próbáljuk értelmezni azt a különleges jelet, amelyet Isten adott nekünk a testben és lélekben mennybe felvett Máriában.
A Gonosz kísérlete megakadályozza egy új emberiség születését
A János presbiter által leírt mennyei harc nem a „Csillagok háborúja” film a mellékhajtásaival, hanem annak a folyamatos – bármilyen frusztráló – kísérletnek a képi leírása, amellyel a Gonosz megpróbálja szabotálni, vagyis tönkretenni annak az új világnak a születését, amelyet Isten akart a történelmünkön belül, éppen a Máriától született Fia révén. Ezzel párhuzamosan a Gonosz kísérlete megakadályozza egy új emberiség születését, amelynek rendeltetése, hogy többé ne legyen Babilon és szörnyű hatalmának a rabszolgája, mely hatalom az erőszak törvénye, a háború, a piac, a kulturális gyarmatosítás, az emberek áruvá alakítása és minden rossz, amit jónak álcáznak és politikailag korrekt ürügyekkel motiválnak – hangsúlyozta Francesco Patton szentföldi ferences kusztosz.
Máriában a biztos remény és vigasztalás jelét találjuk
Ma úgy érezzük, hogy szükségünk van erre a jelre, és hogy a II. Vatikáni Zsinattal együtt szólva, meg kell látnunk a testben és lélekben mennybe felvett Máriában a biztos remény és vigasztalás jelét (LG 68), amely megérteti velünk, hogy életünknek és az egész emberiség történelmének végső értelme nem a mélybe zuhanás – mint ahogy a sárkány lesöpri a csillagokat a farkával az égről –, miközben politikai, gazdasági, etnikai és vallási konfliktusokkal fojtják meg, hanem Isten felé kell haladnia, méghozzá a Jelenések könyve említette „sasszárnyakkal”, egy olyan világ felé, amely ihletet meríthet a mennyei Jeruzsálemből, melynek ajtajai ki vannak tárva és van hely benne 144 ezer ember számára, vagyis Izrael népének, valamint a minden népből valamint a minden nyelvből és kultúrából álló hatalmas tömegnek, azaz van hely benne a végre megbékélt és a Bárány vérében kiengesztelődött emberiségnek, vagyis önmagának abban az ajándékában, amelyet Krisztus, az élő Isten Fia szerzett Húsvétja misztériumában – állapította meg a ferences szónok.
Szűz Mária maga annak a jele, hogy Fia ígéretei teljesen megvalósultak
Ma Mária maga a prófécia számunkra: személyén, életén és szavain keresztül. A prófécia nem a jövő megjósolását jelenti, hanem azt a képességet, hogy a jelen valóságot Isten Igéjének fényében értelmezzük. Mária ennek az új világnak a próféciája, ahogy bizalommal eltelve ráhagyatkozik Istenre, kezdve az angyal názáreti üzenetével. Mária ennek az új világnak a próféciája azáltal, hogy folyamatosan bízik Fiában, és folyamatosan felszólít minket is, hogy bízzunk a Fiában, és tegyünk meg mindent, bármit is kér tőlünk, mint egykor Kánában. Mária ennek az új világnak a próféciája, amikor teljesíti a mennyei Atya és a Fiú akaratát, aki testté lett benne ezen a földön. Mária ennek az új világnak a próféciája, amikor ott áll a kereszt alatt, anélkül, hogy hagyná, hogy magával ragadja az oktalan gonoszság, az ártatlan szenvedés és az igazságtalan halál botránya. Mária ennek az új világnak a próféciája, végül teljes mértékben részt vesz Fia húsvétjában, ő maga lesz az első Krisztussal együtt feltámadott, annak a jele számunkra, hogy Fia ígéretei teljesen megvalósultak, mint nyitott ablak az élet teljességére, amely Istenben vár ránk.
Máriában betelnek a Magnificat és a Boldogságok kérései
Mária próféciája azonban a történelemre is vonatkozik, amelyben élünk, annak politikai, gazdasági, kulturális és vallási dimenzióival együtt. A béke ajándékának elnyerésére irányuló könyörgés, amelyet Máriához intézünk, egy olyan könyörgés, amelyben azt kérjük, hogy teljesüljön be az ő próféciája, amelyet a Magnificatban énekelnek, és Fiának próféciája, amit a Boldogságokban énekelnek. Mi is hittel fogjuk kérni: „hogy a szívük szándékában gőgösek szétszóródjanak, hogy az uralkodókat letaszítsák a trónjukról, és hogy fölemeljék az alázatosakat, hogy az éhezőket töltsék be minden jóval és hogy a békességesek Isten gyermekeinek bizonyuljanak, végül pedig a szelídek kapják örökségbe a földet”.
Valósuljon meg Isten népe és az egész emberiség vágya!
Hittel kérjük, hogy valósuljon meg Isten népe és az egész emberiség vágya: ne legyen többé hatalma azoknak, akik erőszakkal akarják ráerőltetni magukat másokra, se azoknak, akik erőszakkal akarják ráerőltetni politikájukat és gazdaságukat, kultúrájukat és vallásukat. Éljenek békében az egyszerűek, a kicsik, a kirekesztettek, a túszok és a foglyok pedig térjenek vissza a családjukhoz. Többé ne haljanak éhen emberek a gazdasági igazságtalanságok és háborúk miatt és ne legyenek többé olyanok, akik a gazdaságot arra használják, hogy másokat rabszolgaságba süllyesszenek, és ne használják többé az éhséget arra, hogy elvegyék mások méltóságát és szabadságát. A békéért munkálkodókat többé már ne tekintsék naivnak és megtévedtnek, mert azt álmodják, ami az Isten álma, hogy a föld már nem vita és háború tárgya, hanem a szelídeké lesz az, akik tudják, hogyan fogadják azt, mint ajándékot, és hajlandóak gondoskodni róla, nem pedig elfoglalni és meghódítani azt.
Kérjük a testben és lélekben a mennybe felvett Máriát, hogy szerezze meg számunkra a béke ajándékát isteni Fiától, aki már megfizette élete árát megbékélésünkért és kiengesztelődésünkért. Végül kérjük még tőle, hogy egyszer mi is ott lehessünk mellette, az élet teljességében, közösségben Istennel, a Mennyországban, Ámen! – zárta Francesco Patton szentföldi ferences kusztosz az Olajfák hegyén épült Urunk Szenvedése bazilikában tartott szentmiséje homíliáját Mária Mennybevételének ünnepnapján.
