A tihanyi apátság ne csak szép legyen, hanem szolgálja Isten népét! – Jeromos perjel atya
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A rákövetkező napokban Jeromos perjel atya felkereste a Vatikáni Rádiót, aki stúdiónk mikrofonja előtt mesélt a tihanyi bencés közösség életéről és küldetéséről. Most hallgassák meg a vele készített interjúnkat!
A lelkipásztori munkát az egész perjelség, mint egy testvéri közösség saját küldetésének érzi
„Merész beszéd” azt mondani, hogy a tihanyi bencés perjelség egy „kicsike egyházmegye” a veszprémi érsekségben, ám igaz, hogy 1990-ben, amikor a bencések visszatértek Tihanyba, úgy döntöttek, hogy az új bencés közösség életében nagyon fontos szerepet adjanak a lelkipásztori munkának. Ezért visznek két plébániát, a tihanyit és az aszófőit, Örvényes, Balatonudvari, Fövenyes és Balatonszőlős hozzákapcsolódó filiáival, sőt visszakapták az eleve bencés tulajdonban lévő balatonfüredi Kerek-templomot is. Ezt a lelkipásztori munkát az egész perjelség, mint egy testvéri közösség saját küldetésének érzi, így a maguk rendi karizmájával kilépnek a monostorukból Isten népének a szolgálatára. Ezt a missziót nem is csak a kifejezetten lelkipásztorkodást folytató rendtagok végzik, hanem mindenki azonosul vele és része a mindennapi imájuknak. Éppen az adja a sajátos szerzetesi pluszt, hogy közösségként vesznek részt benne.
Tihany kulturális küldetése a helyi keresztény és nemzeti értékrend együttes felmutatása
Tihany kulturális küldetése a hely szelleméből (genius loci) fakad, mely ezer éve a magyarsághoz kapcsolódik, I. András király sírját őrizve, összefogva a magyar nemzeti értéket a keresztény értékekkel. A perjelség kulturális küldetése éppen az, hogy ezt a helyi keresztény és nemzeti értékrendet szép formában, mintegy „becsomagolva” ajándékként felmutassa. Ez a kulturális szolgálat egyúttal misszió is, mely mögött ott van az egész monostor közössége és mindenki rész vesz benne, hogy a látogatók kulturális és spirituális „találkozásban” részesüljenek. Amikor csoportokat fogadnak, mindig azt szeretnék megosztani, ami az övék, amit közösen megélnek, szívből nyújtva nekik mindezt. Ezeknek a feladatoknak a végzéséhez mindenki a saját karizmájával járul hozzá, mindig szem előtt tartva az egész közösség prioritásait, vállalt legfőbb elkötelezettségeit.
Magyarország egyik kiemelkedő műemléképületét az imádság és a munka életével kell megtölteni
Az elöljáró, a perjel feladata éppen abban áll, hogy a rendtagokat a közösen eldöntött küldetés felé irányítsa, tekintettel képességeikre és korlátaikra és hogy ezeket összeforrasztva szelíden, szerényen és határozottan mutasson egy irányt a közösségnek. A templom és a monostor az utóbbi években kívülről-belülről megújulhatott, ám mint Magyarország egyik kiemelkedő műemléképülete nem elegendő, hogy csak szép legyen, hanem élettel kell megtölteni azt, az imádság és a munkával elvégzett szolgálat életével. Így a monostor élete, a lelkiség és a kultúra Isten népe szolgálatában áll, az egyházi év adventi és nagyböjti lelki-napjaival, a bencés szentek liturgikus ünneplésével, az ökumenikus találkozókkal, a nyári koncertekkel, őszi és tavaszi előadás-sorozataikkal és a Richárd atya kezdeményezte híres „tetőtéri estékkel”.
