Az üldözött keresztények karácsonya: a fájdalom kiáltása a Közel-Kelettől a Száhel-övezetig
Valerio Palombaro / Somogyi Viktória – Vatikán
Több mint 300 millió keresztény él olyan államokban, ahol üldöztetést szenvednek, és ez a szám különösen Afrikában és a Száhel-övezetben növekszik. Marta Petrosillo, aki a Szükséget Szenvedő Egyház pápai alapítvány részéről irányítja a vallásszabadság helyzetéről kétévente készülő jelentés elkészítését, Karácsony alkalmából mérleget vont a keresztények életkörülményeiről a világban. Tapasztalata szerint túl sok esetben az erőszak, a háború és a szegénység által fémjelzett környezetekben élnek. „Már dolgozunk az új jelentésen, amelyet 2025 októberében tesznek közzé” - hangsúlyozta Marta Petrosillo a vatikáni médiának adott interjújában. Utalt a legutóbbi jelentés adataira, amelyek 28 olyan országot azonosítottak, ahol 307 millió keresztény él üldöztetésben. „Nyilvánvalóan lehetetlen pontosan megbecsülni, hányan szenvednek üldöztetést, de van egy globális helyzet, amely sajnos aggodalomra ad okot hittestvéreink számára.” A keresztények szempontjából létező válságövezetek a világon minden kontinensen elterjedtek. „Afrikában volt tapasztalható a legkomolyabb hanyatlás az elmúlt években” – húzta alá a vallásszabadságról szóló jelentés összeállítását vezető Petrosillo. „Az egy évtizeddel ezelőttig még inkább a Közel-Keleten csoportosuló iszlám szélsőségesek epicentruma ide költözött. Ezeknek a dzsihadista csoportoknak az elszaporodását láthattuk az elmúlt években, különösen a Csád-tó régiójában és a Száhel-övezetben” – mutatott rá.
Nigéria és Burkina Faso
A burkina-fasói válság emblematikus ebben a régióban. „Gondoljunk csak arra, hogy tíz évvel ezelőtt Burkina Faso a Globális Terrorista Indexben még az utolsó 100 pozícióba sem került be, míg 2024-ben az első helyen áll ebben a rangsorban, tavaly pedig a terrortámadások áldozatainak 67%-a Burkina Fasóból származott.” Itt a keresztények azért szenvednek, mert kisebbségben vannak, a lakosság kevesebb mint 25%-át teszik ki, de különösen a támadások célpontjában állnak. „Egy másik kritikus ország minden bizonnyal Nigéria: körülbelül 15 évvel ezelőtt az ország északi részén, amely iszlám többségű, a Boko Haram egyre brutálisabb akciókat indított, de az elmúlt 6-7 évben a fuláni pásztorok is súlyosbították a támadások jelenségét, akik főleg Nigéria középső államaiban tevékenykednek, és kezdenek dél felé is terjeszkedni”. Petrosillo ezután utalt az észak-mozambiki Cabo Delgado tartományban jelenlevő erőszakra és a szudáni konfliktus katasztrofális következményeire. „Az egyik és a másik ország közötti porózus határok erősítik a dzsihadista mozgalmak tevékenységi körének kiterjesztését” – hangsúlyozta a Szükséget Szenvedő Egyház jótékonysági szervezet képviselője, megemlítve a Nigerben, Maliban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban uralkodó nehéz helyzeteket is.
