Amikor megnyílik az ég: Sajgó Balázs atya elmélkedése Urunk megkeresztelkedése ünnepére
Valamikor Magyarországon történt a következő kedves kis eset. A falu plébánosa karácsony táján bemegy – az ünnepnek megfelelően feldíszített szép templomba – és a döbbenettől földbe gyökerezik a lába. A kis Jézuska eltűnt a jászolból! Sok mindent átélt idős ember volt már, de ez a felfedezés nagyon lesokkolta! Ebben a faluban rendes, becsületes, nyíltszívű emberek élnek! Vagy már ide is betört ez a vad világ? Nagyon szomorúan csukta be maga mögött a templomajtót, s szinte az utolsó pillanatban vette észre a fényes, új kerékpárjáról integető nyolc éves Pistit.
- Plébános úr, plébános úr, tessék engem megvárni! – kiabált az atya után Pisti, és odakerekezett a templom elé. A vadonatúj kerékpár csomagtartójában nem feküdt más, mint az elveszett kis Jézus.
- Tetszik tudni, megígértem a Jézuskának, ha megkapom az ajándékot karácsonyra, hálából elviszem egy körre!
A karácsonyi időszak véget ér Urunk megkeresztelkedésének ünnepével. A karácsonyi ünnepkör azt is üzeni, hogy ne csak egy körre vigyem ki a Gyermeket az életemben, hanem a szívemben hordozzam és így növekedjék bennem Isten szeretete, formálódjék ki egyre inkább bennem is a Krisztus. Az én nyitottságom nélkül nem nyílik meg az ég.
A karácsonyi ünnepkör szentírási részeiben háromszor olvasunk arról, hogy megnyílik az ég.
Először, Karácsony estéjén, amikor egyszerű emberek számára nyílik meg az ég.
Másodszor Szent István vértanúságának ünnepén olvasunk arról, hogy István látja a megnyílt eget.
Harmadszor pedig Jézus megkeresztelkedésének ünnepén Jézus számára nyílik meg az ég és a Szentlélek, mintegy (a görög hosei szó jelentése) galamb rászáll Jézusra.
Az ég megnyílását nem mindenki látja. Amikor valaki készen áll és Isten jónak látja, akkor megmutatkozik az őszinte szívű, nyitott embernek. Ezt a teofániát, isteni jelenést nem lehet kierőszakolni!
Vegyük sorba röviden ezeket az égi „megnyílásokat”:
Először a pásztorok, az egyszerű szívű emberek látják meg az angyalokat. Nagyon sok szülő mesélte már el, hogy a gyerekeik egy bizonyos életkorig „beszélnek valakivel”, és ez nem hallucináció! Többet látnak, mert még elevenen él bennük az az emlék, amit egyébként magunkkal hozunk mindannyian, csak aztán elveszítjük ezt a látást. Az egyszerű szív gyorsabban meglátja Őt, Akit az elme eltakar.
Másodszor: megnyílik az ég a földi halál pillanatában is, ahogy ez történt István diakónus esetében.
Nagyon sok tapasztalat van arról is, amikor a haldokló még itt van, de már átmenőben és megnyugszik hirtelen, arca megbékélt és már továbbnéz, békésen távozik. Akik körülötte állnak, nem értik, mert nem látják Őt, Akit ő már lát abban a pillanatban. A halál pillanatában a haldokló a már és a még nem állapotában van: már elindult, de még nem ért át, viszont látja a megnyílt eget és ezt csak ő látja!
Az istentapasztalat amúgyis annyira személyre szabott, hogy nem is láthatja a másik, aki mellettünk van. Ahogy Mózesnél is történt az égő csipkebokor esetében. Az a csipkebokor akkor és ott csak neki égett. Az ég megnyílása egyedi esemény. S ha valaki beszélne róla, nehezen értik mások, mert az személyre szabott.
Harmadszor: Jézus megkeresztelkedésének ünnepén jelenik meg a mi Urunknak. Neki is megnyílik az ég, és ezzel kinyilvánul istensége. Most a benne lévő Isten nyilatkozik meg, mint Atya, hiszen azt mondja: ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Jézus pedig még tudatosabban hordozza az Istent, Aki Atya és Szentlélek is.
Szentháromságos megnyilvánulás történik ennél az égi megnyílásnál, hiszen az Atya nyilatkozik és a Szentlélek is jelen van. Ez Jézus megkeresztelkedésének lényege: hordozza az Istent, Aki nemcsak Atya, hanem Lélek is.
Jézus tehát a szentháromságos egy Istent hordozza magában és mutatja meg mindenkinek, akivel csak találkozik. Az egyedüli helyes szentírásmagyarázó Jézus, mert ettől arrafelé megmutatja azt, hogy ki az az Isten, aki Őbenne lakik, s Aki bennünk is lakik, amikor erre megnyílik a szemünk, amikor megnyílik az ég…
Nem tudjuk pontosan mikor történik, de amikor nem is gondoljuk, megnyílik az ég. Ennek feltétele, hogy a karácsonyi Kisdedet ültessem szívembe és hordozzam mindenhová, minden pillanatban.
Ez a keresztségben kapott küldetés lényege, hiszen mi nem akárki gyerekei vagyunk, hanem Istené és Őt hordozzuk… Ez alapozza meg emberi méltóságunkat.
