Czerny bíboros Libanonban: közvetíti a pápa közelségét
Salvatore Cernuzio / Somogyi Viktória – Vatikán
Bejrút az egész Közel-Kelet egyik legtöbbet szenvedett városa: megfeketedett épületek, a 2020-as kikötői robbanás által megrongálódott házak, a Dahieh városnegyed, a Hezbollah fellegvárának romjai, amelyet Izrael lebombázott. Libanon lakosságát súlyos gazdasági válság sújtotta, amely fiatalok ezreit késztette kivándorlásra. A közelmúltban kitört háború elpusztította a déli régiót, még a fővárosban is károkat okozva, súlyosbítva ezáltal a menekültválságot. Libanon hétmillió lakosa mellett három és fél millió menekültet is befogadott: szíriaiakat, palesztinokat, sőt afrikaiakat és ázsiaiakat is, akik migráns munkásként dolgoznak.
Czerny bíboros február 19. és 23. között Libanonba látogat
Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődést Elősegítő Dikasztérium prefektusa február 19. és 23. között Libanonba látogat, amelynek célja, hogy közvetítse a pápa közelségét az ország püspökeihez, és támogassa a helyi egyházi kezdeményezéseket. A bíboros szerdán indult Rómából a közel-keleti országba. A pápa egészségét a Libanoni Miasszonyunk oltalmába ajánlotta, akinek szobra egy 600 méter magas domb tetején áll a városra és a tengerre tekintve.
Háborúk
„Imádkozzunk a Szentatya mielőbbi gyógyulásáért” – kérte Czerny bíboros azoktól, akikkel a libanoni fővárosba érkezve találkozott, kezdve Paolo Borgia apostoli nunciussal és az észak-libanoni Tripoli maronita érsekével, Youssef Soueif-el, aki a Rafic Hariri repülőtéren fogadta. „Tizenöt évente háború van az országban. Az 1975-ös polgárháború óta rövidebb szünetekkel megszakítva mindig újabb háborúk ciklusában élünk. Már majdnem kialakult az immunitásunk” – jegyezte meg Soueif érsek. Az Izrael és a Hezbollah közötti legutóbbi konfliktus megbontotta az amúgy is törékeny egyensúlyt, és újabb menekülthullámot eredményezett Dél-Libanonból az ország középső és északi részére. A katolikus egyház kiváltképpen törekedett a migránsok befogadására erős és világos hangjával, amelyet az általa élvezett szabadság tesz lehetővé.
A nemzetközi bizalom helyreállítása
A tűzszünet kihirdetésének reggelén sokan visszatértek otthonaikba és falvaikba, nem voltak hajlandók elhagyni országukat. „Itt akkor is megpróbálunk jövőt építeni, amikor úgy tűnik, hogy nem létezik” – magyarázta Soueif érsek, aki megkönnyebbülten fellélegzett, amikor egy hosszan tartó politikai patthelyzet után Joseph Aoun új elnök megválasztásáról beszélt. „Most az állam és az egyház pozíciójának megerősítésén kell dolgoznunk. Vissza kell szereznünk a nemzeti és nemzetközi bizalmat. Ha egy rendszer jól működik, az emberek itt maradnak.”
Állandó válsághelyzetben
A jelenlegi valóság azonban sivárnak tűnik. „Nincsenek befektetések, és az emberek megtakarításai az összeomlás után eltűntek a bankokból, és ki tudja hová kerültek” – mondta az érsek. „A válság előtt egy amerikai dollár 1500 libanoni lírát ért; a válság után ez 90 000 lírára emelkedett. Lassan újraindulnak a vállalkozások és a helyi termelés és sok munkavállaló, különösen Tripoliban, visszatért a mezőgazdasági tevékenységhez. „De az emberek alig érnek el a hónap végére. Egy fiatal sem tervezheti, hogy megházasodik vagy házat vesz. Levegőből élnek” – kesergett a főpásztor. A maronita érsek beszámolt arról, hogy az emberek folyamatosan kopogtatnak a plébánia és az egyházmegyei hivatalok ajtaján. Meghatódottan szólt arról, hogy a libanoni emigránsok pénzt küldenek haza: „Libanon évente 7–8 milliárd dollárnyi pénzátutalást kap. Ez egy hihetetlen szolidaritás, amely megmutatja az embereknek, hogy nincsenek magukra hagyva.”
Közelség az emberekhez
Czerny bíboros látogatásának fő küldetése, hogy kifejezze közelségét az emberekhez. A következő napokban ellátogat Libanon második legfontosabb városába Tripoliba és több déli faluba is. Szerdán és csütörtökön intézményi megbeszéléseket folytatott. Felszólalt a Libanoni Katolikus Pátriárkák és Püspökök Gyűlésén (APECL), ami utazásának elsődleges oka volt. Szerda este találkozott Béchara Boutros Raï bíborossal, maronita pátriárkával a bkerkéi székhelyén, majd megbeszélést folytatott a Vezetői Akadémia a Békéért (Leadership Academy for Peace) fiatal tagjaival. Az Átfogó Emberi Fejlődés vatikáni dikasztérium által támogatott kezdeményezés célja a Közel-Kelet és Észak-Afrika régióiból származó, 35 év alatti katolikus fiatalok képzése, hogy felvértezzék őket azokkal az eszközökkel, amelyekkel a katolikus társadalmi tanításon alapuló politikai vezetőkké válhatnak.
Kolvenbach jezsuita atya sírjánál
A jezsuita bíboros az apostoli nunciatúrán találkozott ezekkel a fiatal vezetőkkel, miután meglátogatta Peter Hans Kolvenbach holland jezsuita és a Jézus Társasága 1983 és 2008 közötti generálisának sírját, aki Libanonban tanított, és ott hagyta a szívét, azt kérve, hogy Libanonban temessék el. Sírja, egy egyszerű márványlap húsz hasonló libanoni jezsuita és misszionárius (köztük Andreas Masse, aki az 1980-as években mártírhalált halt Sidonban) között, a Collège Notre-Dame, Libanon egyik legjobb iskolájának temetőjében található. Az oktatási intézményt a jezsuiták vezetik az előkelő Baabda kerületben. Tizenegy évig Czerny bíboros volt Kolvenbach atya titkára, aki a társadalmi apostolkodás ügyeiért felelt. „A II. Vatikáni Zsinat szellemében Kolvenbach atya fáradhatatlanul megújította és átstrukturálta a jezsuita spiritualitás, közösség, formáció és – ami a legfontosabb – küldetés minden aspektusát. Munkája az Alkotmányok 1995-ös aktualizálásában csúcsosodott ki” – nyilatkozta Czerny bíboros a Vatikáni Rádiónak.
