Az Úr az a szikla, amire építhetünk – Ferenc pápa csütörtök reggeli homíliája a Szent Márta-házban
Gedő Ágnes / Amedeo Lomonaco – Vatikán
Az irgalmasság cselekedetei konkrétak
Isten országába csak a szelídek juthatnak be; a gőgös kint marad, és megszégyenül – erről tanít Izajás próféta könyve, amelynek szavait olvastuk a szentmisén (Iz 26,1-6). A mai evangélium pedig Szent Máté könyvéből (Mt 7,21.24-27) a homokra vagy sziklára épült házról beszél, ezzel megmutatva, hogy az jut el a mennyek országába, aki az Atya akaratát cselekszi. Ferenc pápa a liturgikus szövegekből kiindulva három ellentétpárra építette föl homíliáját.
Csak mondom vagy teszem is?
Az első a szavak és tettek közti ellentét a keresztény élet útján. Ha csak szóban vagyok keresztény, az csak a felszín, félút: mert nem teszek úgy, mint egy keresztény. Egy kicsi keresztényre sminkelem magam. A szó csak kozmetikázás a tettek nélkül. Jézus mindig konkrétumokat javasol nekünk. Amikor valaki odament hozzá és tanácsot kért tőle, mindig konkrétumokkal válaszolt. Az irgalmasság cselekedetei konkrétak.
Szilárd alapra építsünk, ne a látszatra
A másik ellentétpár a homok és a szikla. A homok nem szilárd, a beszédből következik, keresztény smink, alapok nélküli élet. A szikla viszont az Úr. Ő az erő. A pápa megjegyezte: mégis hányszor látjuk, hogy aki az Úrban bízik, nem tűnik föl, nem sikeres, rejtve marad… de szilárd. Nem a beszédben, a hiúságban, a büszkeségben, az élet múlékony erőiben remél, hanem az Úrban, a szilában. A keresztény élet konkrétuma előre visz minket, és arra a sziklára épít, ami Isten, ami Jézus: az istenség szilárd alapja. Nem a látszat vagy a hiúság, a büszkeség, a protekció… Nem, az igazság.
Az alázatosakat fölemeli az Úr
A harmadik ellentétpár az alacsony és a magas között feszül – folytatta homíliáját Ferenc pápa. A magasban lakók, a büszkék és az alázatosak közötti ellentétről beszél Izajás próféta. az Úr „letaszította a magasban lakókat, és a büszke várost megalázta, földig alázta, a porba sújtotta, úgyhogy most láb tiporja, a szegénynek lába, a szűkölködők talpa.” Ez a szakasz Mária énekére, a Magnificatra emlékeztet minket: az Úr felemeli az alázatosakat, akik a mindennapok konkrétumaiban élnek; és a porba sújtja a gőgöseket, akik az életüket a hiúságra, a büszkeségre építették… mert ezek nem tartósak.
Adventi kérdések magunknak
Advent idején segítségünkre lehetnek a következő kulcskérdések: Én szóbeli vagy tettbeli keresztény vagyok? Az életemet Isten sziklájára építem, vagy a világiasság, a hiúság homokjára? Alázatos vagyok, igyekszem mindig alulról, gőg nélkül haladni és így szolgálni az Urat? – fejezte be csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.
