Ferenc pápa szentmiséje Szent Péter és Szent Pál ünnepén: a dicsőség és a kereszt elválaszthatatlan
Amedeo Lomonaco/Somogyi Viktória – Vatikán
A Szentatya a szertartáson megáldotta az új metropolita érsekek palliumát. A szentmisén részt vettek a június 28-án, csütörtökön a konzisztóriumon kreált új bíborosok is. A pápa homíliájában egy nagy kockázatra hívta fel a figyelmet: ha szétválasztjuk a dicsőséget a kereszttől, akkor csak a triumfalizmus, a diadalittasság marad. Ebből pedig hiányzik a szeretet, a szolgálat, az együttérzés, a nép. A lélek e lehetséges szakadékaira utalva a pápa rámutatott, hogy Jézus meg akarja szabadítani tanítványait, egyházát az üres diadalittasságtól. Ha belépünk a dicsőség vakító ragyogásába, becsapjuk magunkat, mert az nem Isten dicsősége, hanem az ellenség tréfája.
Jézus megszabadít a rabszolgaság minden igájától
Jézus a Felkent, aki faluról falura halad azzal a vággyal, hogy üdvözítse és felemelje azt, akit elveszettnek talált. Megkeni a halottat, a beteget, a sebeket, a reményeket. A rabszolgaság minden igája elpusztul hála Jézus felkentségének. Ezáltal minden bűnös, minden legyőzött, minden beteg és pogány Isten családja szeretett tagjának érezhette magát. Gesztusaival Jézus személyes hangon mondta nekik, hogy hozzám tartozol. Péterhez hasonlóan mi is megvallhatjuk ajkunkkal és szívünkkel nemcsak azt, amit hallottunk, hanem életünk konkrét élményét is: a Szent kenetétől feltámadtunk, meggyógyultunk, megújultunk, elteltünk a reménnyel. Ez az irgalmas szeretet arra ösztönöz, hogy elmenjünk az élet minden sarkába mindenkihez, akkor is, ha ez a jó hírnevünkbe, a kényelmünkbe, a pozíciónkba, a vértanúságba kerül – fogalmazott Ferenc pápa.
Ne hallgassunk a gonosz súgására
Péter életéről és tanúságtételéről elmélkedni annyit jelent, hogy megtanuljuk megismerni a kísértéseket, amelyek elkísérik az apostol életét. Nem ritkán hallunk arról a kísértésről, hogy olyan keresztények legyünk, akik kellő távolságot tartanak az Úr szenvedéseitől. Jézus azonban megérinti az emberi nyomort. Péterhez hasonlóan, mint egyház mindig kísértésbe eshetünk a gonosz suttogásai miatt, amelyek buktatók lehetnek a küldetés szempontjából. A pápa kiemelte, hogy azért suttogásról beszél, mert az ördög mindig rejtett módon igyekszik rosszra csábítani. Úgy tesz, hogy ne lehessen felismerni a szándékát, úgy viselkedik, mint egy álnok, aki rejtve akar maradni, hogy ne fedezzék fel. Ehelyett a Krisztus felkenésében való részesedés annyit jelent, hogy részt veszünk dicsőségében és Keresztjében – zárta homíliáját Ferenc pápa Szent Péter és Szent Pál ünnepén bemutatott szentmiséjén.
