Ferenc pápa fogadta a Katolikus Törvényhozók Nemzetközi Találkozójának résztvevőit
Somogyi Viktória – Vatikán
A Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózata a világ katolikus parlamenti képviselőinek közössége. 2010-ben jött létre független és pártokon kívüli nemzetközi kezdeményezés. A szervezet minden év augusztusában a Róma közeli Frascatiban tartja találkozóját, amelyen rendszeresen részt vesznek a magyar kormány képviselői is.
A vallás- és lelkiismereti szabadság a középpontban
Ferenc pápa utalt az ülés idei témájára, amely a vallás- és lelkiismereti szabadság kérdését állítja a középpontba. Ez a téma alapvető és sosem volt olyan aktuális, mint ma – hangsúlyozta. A II. Vatikáni Zsinat egyik legfontosabb dokumentuma is ezzel foglalkozik: a Dignitatis humanae k. nyilatkozat, amely 1965-ben született. Abban a történelmi pillanatban a zsinati atyák aggodalmukat fejezték ki azokkal a rezsimekkel kapcsolatban, amelyek bár alkotmányukban elismerték az istentiszteleti szabadságot, arra kényszerítették állampolgáraikat, hogy tartózkodjanak hitük megvallásától, valamint megnehezítették és veszélyessé tették a vallási közösségek életét.
A keresztények és más vallási kisebbségek helyzete ma tragikus módon súlyosbodott
A Szentatya beszédében kiemelte, hogy a keresztények és más vallási kisebbségek helyzete ma tragikus módon súlyosbodott olyan régiókban, ahol elhatalmasodott a fundamentalizmus. Ezeken a területeken elterjedtek az intoleráns, agresszív, erőszakos álláspontok, amelyek diszkriminációt, elnyomást és valós üldöztetést eredményeznek, amelyeket a hivatalban levő hatalom nem mindig üldöz megfelelő módon.
Szembe nézni a szekularista relativizmussal és a vallási radikalizmussal
Manapság a vallás- és lelkiismereti szabadságnak két ellentétes, de egyaránt fenyegető ideológiával kell szembe néznie: a szekularista relativizmussal és a vallási radikalizmussal, amely valójában álvallásosságot takar. A pápa felhívta a figyelmet annak a valós veszélyére, ha a szélsőségesség és az intolerancia ellen ugyanezekkel az eszközökkel küzdünk szóban és tettekkel. A keresztények hivatása és küldetése, hogy a föld sója, világosság és kovász legyenek az adott történelmi körülmények között. A politikai elkötelezettség útjára lépett személyeknek hozzá kell járulniuk a vallásszabadság meghatározó kérdéséhez. A keresztény politikus elsősorban arra kapott meghívást, hogy alázatosan és bátran tegyen tanúságot és felkészültségével olyan törvényjavaslatokat kezdeményezzen, amelyek összhangban állnak az emberről és a társadalomról alkotott keresztény szemlélettel. Mindig keresse az együttműködést azokkal, akik osztoznak e nézetben – ösztönözte a katolikus törvényhozókat Ferenc pápa.
