Ferenc pápa válaszlevele a szíriai ferenceseknek

Somogyi Viktória – Vatikán

Ferenc pápa válaszlevelében megköszöni a két ferences tanúságtételét. Osztozik szenvedésükben és lelki közelségéről biztosítja őket, valamint a keresztény közösséget, amelyet próbára tett a fájdalom, amelyet Jézus Krisztus hitében él meg. Mennyi szenvedés, szegénység, a szenvedő Jézus mennyi fájdalma, akit szegényként elűznek hazájából! Mindez Jézus! Ez egy misztérium! Ez a mi keresztény misztériumunk! Bennetek, a szeretett Szíria lakóiban a szenvedő Jézust látjuk – írja a pápa.

Vértanúság

Semmi sem mutathatja meg jobban a keresztény részvételt az emberiség üdvösségtörténetében, mint a vértanúság. Ez a tanúságtétel segít, hogy ne vesszünk el a vihar közepette sem. Az élet tengere számtalanszor rejteget vihart számunkra, de  a lét hullámaiból az üdvösség egy váratlan jele érkezik el hozzánk: Mária, Urunk édesanyja döbbenten, némán tekint keresztre feszített ártatlan Fiára, aki megtölti értelemmel az életet és a nép üdvösségét.

Krisztussal győzni a szenvedés felett

Ferenc pápa arról biztosítja a szíriai ferences atyákat, hogy mindig megemlékezik a közel-keleti keresztényekről a szentmisében. Kéri, hogy leírhatatlan fájdalmuk alakuljon át az isteni reményben, amelyről Szent Pál szól a Rómaiakhoz írt levelében: „Ki ragadhat el minket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség, üldöztetés vagy éhinség, ruhátlanság, életveszély vagy kard? Hiszen meg van írva: „Minket mindenkor teérted irtanak, S vágóbirkák módjára tartanak.” De mindezen diadalmaskodunk ő általa, aki szeret minket.” (Róm 8,35-37)

Szűz Mária oltalmazza a közel-keleti keresztényeket

Levele végén Ferenc pápa Szűz Máriához fohászkodik, hogy óvja meg őket köntöse alatt és járjon közbe értük a kitartás ajándékáért. A pápa ezután megáldja a keresztény családokat, akik a ferences atyák bátor oltalmazása alá tartoznak.