Szűzanya, vigyázó szemeddel őrködj Róma városa fölött – Ferenc pápa imája Szeplőtelen Fogantatás ünnepén

Gedő Ágnes – Vatikán

Ferenc pápa imája a Spanyol-lépcsőnél

„Szeplőtelen Anya, ünneped napján, mely oly kedves a keresztény nép előtt, eljövök, hogy lerójam tiszteletem előtted Róma szívében. Lelkemben hordozom az egyház híveit és mindenkit, aki e városban él, különösen a betegeket és mindazokat, akik különféle nehézségekkel küszködnek.

Mindenekelőtt szeretnénk köszönetet mondani neked anyai szeretetedért, mellyel elkísérsz minket utunkon. Hányszor halljuk könnybe lábadt szemmel azoknak a történetét, akik megtapasztalták közbenjárásodat, a kegyelmeket, melyeket számunkra kérsz Jézus Fiadtól!

Egy mindennapi kegyelemre is gondolok, melyet a Rómában élő embereknek teszel: hogy türelemmel viseljék a hétköznapi élet kellemetlenségeit. De ezért erőt kérünk tőled, hogy ne törődjünk bele, hanem inkább nap mint nap mi is tegyünk a dolgok jobbra fordulásáért, hogy gondoskodásunk által szebbé és élhetőbbé tegyük Rómát mindenki számára, hogy a jól végzett munka kötelessége biztosítsa mindenki jogait.

Amikor e város közös javára gondolunk, azokért is imádkozunk hozzád, akik kiemelt felelősséget hordoznak: esdj ki számukra bölcsességet, előrelátást, a szolgálat és az együttműködés szellemét.

Szent Szűz, szeretném különösen is rád bízni a római egyházmegye papjait, plébánosait, káplánjait, idős papjait, akik lelkipásztori szívvel folytatják munkájukat Isten népe szolgálatában. A sok tanuló papot, akik a világ minden részén együttműködnek a plébániákon. Mindannyiukért kérem tőled az evangelizálás édes örömét és az ajándékot, hogy atyák legyenek, közel az emberekhez, és irgalmasok.

Rád bízom, aki teljesen Istennek szentelt asszony vagy, a szerzetesi és világi életben megszentelt nőket, akik Istennek hála sokan vannak Rómában, többen, mint a világ bármelyik más városában, és a különböző nemzetiségek és kultúrák csodálatos mozaikját alkotják. Hadd legyenek hozzád hasonlóan örömteli jegyesek és anyák, termékenyek az imádságban, a szeretetben és az együttérzésben.

Ó, Jézus Anyja, van egy utolsó kérésem hozzád, ebben az adventi időben, azokra a napokra gondolván, amikor te és József szorongva vártátok gyermeketek közelgő születését, és aggódtatok a népszámlálás miatt és nektek is el kellett hagynotok városotokat, Názáretet és elmenni Betlehembe.

Te tudod mit jelent a méhedben hordozni az életet és érezni magad körül a közönyt, a visszautasítást és olykor a megvetést. Ezért arra kérlek, hogy állj azon családok mellé, akik ma Rómában, Olaszországban és az egész világon hasonló helyzetben találják magukat, hogy ne maradjanak egyedül, hanem védelmezzék őket jogaikban, az emberi jogokban, amelyek minden más, mégoly jogos igényt megelőznek.

Ó, Szeplőtelen Mária, remény hajnala az emberiség horizontján, őrködj e város fölött: a házak, iskolák, hivatalok, üzletek, gyárak, kórházak és börtönök fölött! Egyetlen helyről se hiányozzon az, mi Rómának a legértékesebb, és amit az egész világ számára őriz, Jézus öröksége: „Szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket” (vö. Jn 13,34)”. Ámen”