Ferenc pápa a migránsokhoz: Az egyház szívében vagytok! Biztos és törvényes befogadást!

A rabati katolikus karitász évente 8 ezer migráns ellátásáról gondoskodik

Ferenc pápa szombati napjának záró programjaként látogatta meg a rabati katolikus karitász központot, mely lényegében a marokkói fővárosban tartózkodó migránsokat segíti. A „Qantara”, Híd nevű program keretében a 23 ezer lelket számláló marokkói keresztény közösség évente 8 ezer migráns ellátásáról gondoskodik.

Ti nem vagytok peremre szorítottak, az egyház szíve közepében álltok

„Sebeitek az égig kiáltanak, senki sem lehet közömbös a szenvedéseitek iránt!” – kezdte beszédét Ferenc pápa. Hivatkozott az ENSZ rendezésében 2018-ban a marokkói Marrakeshben tartott migráns konferenciára, idézve vendéglátója, VI. Mohammed akkori szavait: „Egy migráns nem több vagy kevesebb ember, hollététől függően, hogy a határ egyik vagy másik oldalán áll”. Elismerőleg szólt „a fejlett társadalmak pozitív előrelépéseiről”, de megjegyezte:  „Senki nem maradhat érzéketlen azok iránt, akik az ajtóinkon kopogtatnak”. A pápa óvott a „hamis bálványoktól” , melyek „csak a boldogság látszatát keltik, valójában pedig leigáznak bennünket.” „Egy szívtelen társdalom csak meddő anya. Ti nem vagytok peremre szorítottak, az egyház szíve közepében álltok!” 

A migránsok maguk legyenek az első főszereplői és kezelői ennek a folyamatnak      

„Négy igével – befogadni, oltalmazni, előmozdítani és integrálni – akarlak segíteni benneteket, bocsátotta előre a pápa, hogy azok tegyék még konkrétabbá és valóságosabbá ezt a szövetséget: hallgatás helyett aktív részvétel, elszigetelés helyett segítség, elhagyás helyett építkezés”. Ez „a négy ige mindenkit kötelez, bár más és más formában, hogy méltóbb, biztosabb és együttérzőbb életet tudjunk biztosítani”. Kiemelte a pápa, hogy a migránsok útja során a legelső segítőtárs maga a másik migráns, aki első személyben ismeri a vándorlás szenvedéseit”, éppen ezért „ti legyetek az első főszereplői és kezelői ennek a folyamatnak”.

Biztos és törvényes belépés tágasabb lehetőségét a migránsoknak és menekülteknek

A befogadás a jelenlegi helyzetben mindenekelőtt azt jelenti, hogy „a biztos és törvényes belépés tágasabb lehetőségét kínáljuk fel a migránsoknak és a menekülteknek a célországokban”, ahogy azt az ENSZ globális migrációs megállapodása előirányozza. Ez azért is fontos, hogy „ne adjanak új tereket az emberi test piacának, mely a migránsokra spekulál. Amíg ez a szabályozott befogadás nem valósul meg, addig számolni kell a szabályozatlan beáramlás nyomasztó valóságával. A kollektív kirekesztés nem teszi lehetővé a különleges esetek korrekt kezelését, ezért a rendkívüli szabályozás folyamatait bátorítani és egyszerűsíteni kell” – szögezte le a pápa.

A védelem a migránsok és menekültek jogait biztosítja a migrációs útvonalakon

A protekció, vagyis a „védelmezés a migránsok és menekültek jogait biztosítja a migrációs útvonalakon, ahol gyakran erőszak és kizsákmányolás áldozataivá válhatnak nagyfokú sebezhetőségük következtében, főként a kíséret nélküli kiskorúak és a nők esetében”. „Mindenkinek biztosítani kell az orvosi, pszichológiai és szociális ellátást, hogy visszaadjuk nekik az út során elvesztett emberi méltóságukat, ahogy ott ebben a karitász központban is teszik” – utalt elismerően a pápa a rabati karitász munkájára.     

Kölcsönös illeszkedés, jog a nem kivándorlásra

A négy szó körül a harmadik, a „támogatás annak a lehetőségét biztosítja, hogy a migránsok találjanak olyan környezetre, melyben teljesen meg tudják valósítani önmagukat”. Ez a támogatás mindenekelőtt elismeri, hogy „senki nem lehet selejt”, hanem „személyes, kulturális és szakmai gazdagság hordozója”. A „befogadó társadalmak gazdagabbak lesznek általuk, ha tudják értékelni a migránsok hozzájárulását, megelőzve így a megkülönböztetés és az idegengyűlölet mindenfajta érzését”. „A helyi nyelv elsajátításának biztosítását” élénken bátorítja a pápa, mert ez „a migránsoknak a befogadó ország iránti felelősségtudata felébresztésének pozitív formája”. „Meg kell tanulni tiszteletben tartani az ott élő személyeket, társadalmi szokásaikat, törvényeiket és kultúrájukat, hogy felajánlhassák saját hozzájárulásaikat mindenki javára”. A pápa azt is kiemelte, hogy „a befogadáson, a védelmen és a támogatáson túl, ott ahol ez lehetséges, meg kell teremteni, az emigrálás joga mellett azt a jogot is, hogy ne kelljen emigrálni, hogy saját hazájában találjon emberhez méltó életkörülményekre”.    

Az integrálás az a folyamat, mely interkulturális és nyitott társadalmat épít

Az „integrálás az a folyamat, mely egyidejűleg értékeli a befogadó közösség és a migránsok kulturális örökségét, ami által interkulturális és nyitott társadalom építése”. Ez a folyamat „kölcsönösen nehéz”, ezért „gyakran a másik helyzetébe való belegondolás nélkül elutasítjuk a találkozás lehetőségét”. Az integráláshoz „bátorság kell a félelemmel és a tudatlansággal szemben”. Ezt az „utat együtt kell járni, mely elkötelez mindenkit kölcsönösen”. Végül Ferenc pápa megemlítette, hogy „ismeri a migránsok szenvedéseit és együtt szenved velük. Az Isten mellettük áll és Ő segít abban, hogy mindenki megtalálja a helyét a közös otthonban”.