Ferenc pápa fogadta az Európai Élelmiszerbankok Szövetségét
Somogyi Viktória / Emanuela Campanile – Vatikán
Ferenc pápa köszönetet mondott az Európai Élelmiszerbankok Szövetsége tagjainak és önkénteseinek munkájukért, amely az első konkrét lépés a rászorulók elkísérése és megsegítése terén. Olyan elkötelezettségről van szó, amelyet intelligenciával építenek és Európa szolidáris gyökereire hívja fel a figyelmet. A jót jól kell tenni – hangsúlyozta a pápa. Intelligenciára, tervezésre és folyamatosságra, közös elgondolásra és együttműködő emberekre van hozzá szükség. Jó látni, hogy a különböző nyelvek, meggyőződések, hagyományok összetalálkoznak, és nem saját érdekeikért, hanem mások méltóságának biztosításáért munkálkodnak – jegyezte meg a pápa. Tetteitek egy üzenetet közvetítenek: nem a saját előnyeink keresése által építjük a jövőt. Mindenki fejlődése úgy növekszik, ha elkísérjük azokat, akik lemaradtak. A pazarlás ördögi körébe került dolgokat visszaforgatjátok a helyes felhasználás pozitív körébe. Úgy tesztek, mint a fák, amelyek szennyezett levegőt lélegeznek be és oxigént eresztenek ki.
Az éhezés és a pazarlás együtt járnak
Ferenc pápa szerint az éhezés és a pazarlás együtt járnak. Az egyik nem szüntethető meg a másik megfékezése nélkül. A pazarlás a dolgok iránti érdektelenség és közöny azok irányába, akik nélkülöznek. A pazarlás a kiselejtezés nyers kifejeződése. A pápa utalt Jézusra, aki a kenyérszaporítás után azt kérte, hogy a megmaradt kenyeret gyűjtsék össze a néptől, hogy ne vesszen kárba semmi (vö. Jn 6,12). Össze kell gyűjteni a dolgokat és újra szét kell osztani, nem pedig termelni, hogy aztán eltékozoljuk! – figyelmeztetett. Az étel kidobása az ember kiselejtezése. A közös otthonunkról való gondoskodás jegyében született gazdaság mára személytelenné vált. Ahelyett, hogy az embert szolgálja, rabszolgává teszi azért, hogy a valós élettől egyre távolabb kerülő pénzügyi mechanizmusokat szolgáljon, amelyek egyre kormányozhatatlanabbakká válnak. Hogy élhetnénk jól, amikor az embereket számokká alacsonyítják, és statisztikák jelennek meg arcok helyett, valamint amikor az élet a tőzsdei mutatószámoktól függ? – tette fel a kérdést a pápa.
Mit lehet tenni?
Egy ilyen gazdaság láttán Ferenc pápa egy konkrét és szolidáris utat javasol a közjó irányába. A felelősségvállalás útját kell követni az igazságtalanság és a hangját érvényre juttatni nem tudó emberek kapcsán. Nem a múltba való visszatérésről kell álmodni, hogy az majd megoldja a dolgokat, hanem a jót kell éltetni, egészséges és szolidáris utakon elindulva. Egységre kell lépni, hogy újra fellendítsük a jót, tudva, hogy ha a rossz otthon van a világban, akkor Isten segítségével és sokak jószándékával a valóságot jobbá tudjuk tenni. Támogatni kell azokat, akik jobbá akarnak válni. Elő kell segíteni a társadalmi egyenlőségen, a személyek méltóságán, a családokon, a fiatalok jövőjén, a környezet védelmén nyugvó növekedési modelleket. Nem halogathatjuk tovább a körforgásos/körkörös gazdaság megvalósítását. Nem hagyhatjuk, hogy a pazarlás legyen az utolsó szó, amelyet a kevés jólétben élő személy örökül hagy, míg az emberiség nagy része némán hallgat.
A fiatalok
A pápa arra hívta a jelenlevőket, hogy vonják be tevékenységükbe a fiatalokat. Utalt arra a felhívásra, amit 2018-ban tett közzé: „Legyetek jó mesterek, a remény és a bizalom mesterei az újabb nemzedékek számára”. Az aggodalom és a remény érzéseivel a pápa háláját fejezte ki az Európai Élelmiszerbankok Szövetsége tagjainak. Arra buzdította őket, hogy haladjanak előre, vonják be munkájukba azokat, akikkel találkoznak, különösen is a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a jó előmozdításához mindenki javára.
