Ferenc pápa hét görögkatolikus főpásztor boldoggáavatásakor: szabadság és irgalom
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A vakonszületett meggyógyításáról szóló jánosi evangéliumhoz fűzte Ferenc pápa a gondolatait homíliája első részében. A betegsége miatt peremre szorult vakot Jézusnak sikerült a központba állítania, mindenféle ellenállással szemben, mely nem tűrte meg, hogy az embert állítsák a központba az ideológiák ellenében. Ferenc pápa ezt a bibliai képet a háború utáni román kommunista rendszerre alkalmazta. Az ilyen ideológiai rendszer lefokozza az ember képességét, szabadságát és teremtő erejét, sőt végül megsemmisíti azt.
A rendszer ádáz elnyomásával szemben hit és példamutató szeretet a népük iránt
A ti földetek jól ismeri ezt a szenvedést, hiszen elszenvedtétek a lejárató beszédet és a kitaszítottságot, ahogy ezt példázza a hét görögkatolikus püspök élete. A rendszer ádáz elnyomásával szemben hitet és példamutató szeretetet tanúsítottak népük iránt. Nagy bátorsággal és benső erővel fogadták el a bebörtönzést, tűrték el a bántalmazásokat, de sohasem tagadták meg szeretett egyházukhoz tartozásukat. A hitnek e vértanú főpásztorai visszaszerezték és ráhagyományozták a román népre a szabadság és az irgalom drága örökségét.
A Szabadság mezejének üzenete
A szabadság témája kapcsán Ferenc pápa a boldoggáavatásnak otthont adó Szabadság mezejére hivatkozott. Ez a jelentőségteljes hely, népetek egységére utal – hangsúlyozta a pápa – mely a vallási kifejeződések sokszínűségében valósult meg. Ez olyan vallási örökség, mely gazdagítja és jellemzi a román nemzeti identitást. Az új boldogok szenvedtek és életüket feláldozták, szembeszállva az illiberális és kényszerítő ideológiai rendszerrel. Ebben a szomorú időszakban a katolikus közösség életét keményen próbára tette az ateista diktatúra: a görög és a római rítusú katolikus egyház összes püspökét és számos hívőjét is üldözték és bebörtönözték.
Boldog börtönvallomás: Megbocsátunk mindenkinek és imádkozunk mindenkiért
Az új boldogok másik öröksége az irgalom – folytatta a pápa a homíliáját. A Krisztus iránti állhatatosságukat a vértanúság iránti készségük kísérte, de ehhez az üldözők elleni egyetlen szó sem társult, sőt nagyon is szelídek voltak irányukban. Ékesszóló tanúságtételként idézte Iuliu Hossu püspöknek a börtönben tett kijelentését: „Isten küldött bennünket a szenvedésnek ebbe a sötétségébe, hogy megbocsássunk mindenkinek és imádkozzunk mindenkiért”. Ez a vallomás jelképe és foglalata is az összes boldog magatartásának, mellyel a megpróbáltatás idején segítették a népüket, hogy továbbra is vallják meg a hitüket, engedmény és bosszú nélkül. A pribékekkel szemben ez az irgalmas lelkület egy prófétai üzenet, mely ma arra hív mindenkit, hogy győzzék le a neheztelést szeretettel és megbocsátással, egy következetesen megélt keresztény élettel.
A Tordai Vallásbéke nyomdokain
Ferenc pápa a továbbiakban a manapság újra feltűnő ideológiákra utalt, melyek jóllehet nagyon mesterkélt módon, de erőszakosan lépnek fel és ki akarják szakítani a népünket leggazdagabb kulturális és vallási hagyományaiból. Ideológiai gyarmatosítás ez, mely megveti az emberi személy, az élet, a házasság és a család értékét, továbbá elidegenítő javaslataikkal összetörik azt, hasonlón a múlt ateista eljárásaihoz. Ez különösen is veszélyes a fiatalokra és a gyermekekre, akik így gyökereiktől megfosztva nőnek fel – utalt a pápa a Christus vivit apostoli buzdítására. Ebben az összefüggésben minden jelentéktelenné válik, ha nem szolgálja a közvetlen saját érdeket és végül arra indítja az egyént, hogy használja ki a másikat és hogy úgy bánjon vele, mint egy tárggyal – idézett Ferenc pápa a Laudato si kezdetű enciklikájából. Ezek a hangok félelmet és megoszlást keltenek, arra törekedve, hogy eltöröljék és eltemessék a legdrágább örökséget, mely ezen a földön megszületett. Ferenc pápa ekkor kifejezett utalást tett a tordai vallásbékére: „Gondolok itt például az 1568-as Tordai Rendeletre, mely megbüntette a radikalizmus minden fajtáját – Európában az elsők között – és ezzel előmozdította a vallási toleranciát”. (Itt jegyezzük meg, hogy 1568 januárjában tartották Erdélyben a tordai országgyűlést, amely kimondta négy vallás – a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius – szabadságát és egyenjogúságát, és ezzel a világban elsőként hirdette meg a vallási toleranciát. Ebben a korban még a görögkatolikusok későbbi uniója előtt vagyunk, a román ortodoxok pedig lényegileg Erdélyen kívül működtek.)
A testvériség és párbeszéd győzzön a megosztottság fölött
A pápa végül arra buzdított, hogy az evangélium világosságát vigyék el kortársaiknak, továbbra is harcoljanak az új boldogokhoz hasonlóan a most születő új ideológiák ellen. Legyetek tanúi a szabadságnak és az irgalomnak! – kérte a pápa. A testvériség és a párbeszéd győzzön a megosztottság fölött, gyarapítsuk a vértestvériséget, mely a szenvedés időszakában adódik a megosztott keresztények között a történelem során. Szűz Mária anyai oltalma és az új Boldogok közbenjárása segítsen és kísérjen benneteket utatokon – zárta homíliáját Ferenc pápa.
Regina Coeli imádság és hálaadás
Ferenc pápa az isteni liturgia záróáldása előtt imádkozta el a vasárnapi Regina Coeli imádságot, melyben köszönetet mondott mindazon fogadtatásért, melyben a három nap során részesült. Hálát adott a találkozásért az ortodox egyházzal és Isten áldását kérte erre a kiváló egyházra és küldetésére. Ferenc pápa hálás köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a három nap eseményein, külön kiemelve a csíksomlyói számos zarándok jelenlétét. Balázsfalván, a vértanúság, a szabadság és az irgalom földjén hálát ad a görögkatolikus egyháznak három évszázados tanúságtevő jelenlétéért. Végül Szűz Mária anyai pártfogását kérte Románia minden polgára számára.
