Lourdes – pápai delegátus a zarándokok lelki gondozására

Vertse Márta/Andrea Tornielli - Vatikán

A döntés követi a 2017-ben Međugorjét érintő határozatot: Ferenc pápa különösen nagy gondot fordít a zarándokok lelki gondozására és azt kívánja, hogy a Mária-tisztelet központjai váljanak „egyre inkább az ima és a keresztény tanúságtétel helyeivé, megfelelve Isten népe igényeinek”. Ez olvasható abban a levélben, amelyet a pápa Antoine Hérouard, lille-i segédpüspöknek küldött és amelyben közölte vele döntését, hogy „ad nutum Sanctae Sedis”, azaz a Szentszék szolgálatára, delegátusnak nevezi ki a lourdes-i kegyhely számára.

A kegyhelyek egyre inkább váljanak a keresztény tanúságtétel helyeivé

A pápai levelet a történelem egyik legnépszerűbb Mária-jelenéseinek a helyén, a Pireneusok között meghúzódó kis városban olvasták fel, a kegyhely lelkipásztorai és közigazgatási felelősei jelenlétében. A levelet június 6-án, csütörtökön délben tette közzé Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke. A dikasztériumot Ferenc pápa két évvel ezelőtt bízta meg, hogy juttassa érvényre a kegyhelyek pasztorációját. A levélből azt is megtudjuk, hogy Fisichella érsek az elmúlt hónapokban „különleges küldöttként” töltötte be misszióját a kegyhelyen, amelyet évente a világ minden részéről zarándokok milliói keresnek fel.

A Fisichella érsek által végzett vizsgálatok után a pápa szeretné felmérni, hogy „melyek azok a további kezdeményezések - a már sokféle létező mellett -, amelyeket a lourdes-i kegyhely alkalmazhat, hogy egyre inkább az ima és a keresztény tanúságtétel helyévé váljon Isten népe igényeinek megfelelően”.

A pápa számára elsődleges a zarándokok lelki gondozása

Hérouard püspök tovább folytatja lille-i megbízatását, küldetése pusztán a kegyhelyre korlátozódik, miközben Tarbes és Lourdes egyházmegyéje továbbra is Nicolas Jean René Brouwet püspök hatósága alá tartozik. A delegátus kinevezése nem meghatározatlan időre szól – mint Hoser érsek esetében Međugorjében. Ez azt jelenti, hogy a pápa szándéka szerint nem állandó, hanem időleges megbízatásról van szó, amelynek célja a zarándokok lelkipásztori és spirituális gondozása. Ferenc pápa, aki számára nagyon fontos ez a gondozás, hangsúlyozni kívánja a spirituális primátust azzal a kísértéssel szemben, hogy túlságosan nagy gondot fektessenek  a kegyhely irányítási és pénzügyi szempontjaira. A pápa egyre inkább elő kívánja mozdítani a népi jámborságot, amely a kegyhelyek hagyománya.

A népi jámborság megnyilvánulásai evangelizáló aktusok

Az „Evangelii gaudium” k. apostoli buzdításában a pápa  kifejtette: „A népi jámborságban ragadható meg az a mód, ahogyan a megkapott hit megtestesül egy kultúrában, és folytonosan továbbadja magát” (123).

Ferenc pápa a buzdításban idézte az Aparecidai dokumentumot, amely tartalmazza a latin-amerikai püspöki konferenciák Brazília legfontosabb Mária-kegyhelyén tartott ülésének végkövetkeztetéseit. Emlékeztetett  arra a „gazdagságra, melyet a Szentlélek bontakoztat ki a népi jámborságban a maga ingyenes kezdeményezésével”. Megállapította, hogy „Amikor a gyermekeikkel, vagy másokat meghívva közösen zarándokolnak a kegyhelyekre, és részt vesznek a népi jámborság más megnyilvánulásaiban, az önmagában az evangelizálás aktusa. Ne korlátozzuk, ne akarjuk kontroll alatt tartani ezt a missziós erőt!” – olvassuk Andrea Tornielli, a vatikáni Kommunikációs Dikasztérium főszerkesztőjének cikkében.