Ferenc pápa hétfő reggeli homíliája: a gyerekek és öregek gondozása a remény kultúrája

Gabriella Ceraso / Vértesaljai László – Vatikán           

Az öregek és a gyermekek a gazdagság jelei, Isten jelenléte és a jövő ígérete         

A napi olvasmány Zakariás próféta könyvéből Jeruzsálem újraépítéséről jövendöl. „Ezt ígéri most a Seregek Ura: Ülnek még öreg emberek és öreg asszonyok Jeruzsálem utcáin, és kinek-kinek bot lesz a kezében napjainak nagy száma miatt”. Ferenc pápa „az élet tiszteletének e jeléről szólt, mely „Isten jelenlétének a jele a közösségekben”. Szép látvány Jeruzsálem terein a padon ülő idősek közössége, akik mellett gyerekek hancúroznak. Amikor bőségesen vannak öregek és gyerekek! Amikor egy nép gondjába veszi az öregeket és a gyermekeket, ez a gazdagság jele lesz, mint egy kincs, Isten jelenléte és a jövő ígérete”.     

A leselejtezés kultúrája pusztulást hoz

Ferenc pápa szeretett prófétája, Joel képéhez fordult, aki szerint „az öregek álmokat látnak és a fiataloknak pedig látomásuk támad”. Így közöttük kölcsönös kapcsolat alakul ki, ami ellenben nem valósul meg a leselejtezés mostani kultúrájában, amely inkább pusztulás, és amely a gyermeket „vissza a feladónak” jeligével elutasítja. Az időseket pedig „öregotthonba zárja”, mert „ők már nem termelékenyek” és „akadályozzák a normális életet”.

Az elszigetelt nagymama története

Elmesélte a pápa annak a nagymamának a történetét, aki a közös asztalnál leette magát, ezért a fia a konyhában adott neki enni, külön a családtól. Mindaddig, amíg az ő kisfia nem épített magának egy kis faasztalkát a sarokba, annak jeleként, hogy előbb utóbb őrá is sor kerül, hogy elzárják valahová.

A demográfiai tél képe

Ferenc pápa felidézte az elöregedő ország képét, amelyben nem lehet látni sem babakocsit toló anyákat, sem áldott állapotú kismamákat, ellenben az újságok azt írják, hogy több a nyugdíjas, mint a dolgozó ember. Ez a demográfiai tél, mely elhanyagolja az öregeket, a hagyományokat, és inkább olyan, mint egy múzeum.

A szülők büszkesége és a nép jövője a gyermek  

Ezzel szembeállította Ferenc pápa a „remény kultúráját”, amelyet „öregek és fiatalok” jelképeznek. „Ők egy-egy ország, haza vagy egyház túlélésének a bizonyossága”. Végül megemlítette a pápa apostoli útjainak számára oly fontos tapasztalatát, amikor „a szülők felemelik gyermekeiket és áldást kérnek gyermekeikre, az ő kincseikre és győzelmükre”. „Isten szeretete szeretetet ültet el és gyarapítja a népet”, ez pedig „nem a leselejtezés kultúrája”.