Ferenc pápa az új püspökökhöz: Legyetek élő kapcsolat Jézus és a nép között

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán          

Tegyük tapinthatóvá az Úr gyengédségét  

Közel lenni Istenhez és az emberekhez és ebben a dinamikában kell kockáztatni a püspöknek, miután hivatásuk arra szól, hogy legyenek csatorna, közvetítő kapocs Isten és az emberek között. Gondosan ápolni kell az Úrral való kapcsolatot, aki megóv bennünket az elbizakodott pelagianizmustól, mely az ember saját bravúrjában bizakodik és azt reméli, hogy önerejéből felépíti az egyházat. Az új püspökök másfelől tartózkodjanak a pesszimista búskomorságtól, ami szerint minden rosszul megy. A Jézus Krisztusban való hit nem tanítás vagy elmélet halmaza – figyelmeztetett Ferenc pápa. Eltéved az a püspök, aki elveszti a Jó Pásztor gyengédségét, mert hiszen nincs más erő a Jó Pásztor erején kívül, mint az ő Szeretete.  

Jézus a mi kezünkön és szívünkön keresztül jut közel a testvéreihez   

Jézus a mi kezünkön és szívünkön keresztül jut közel a testvéreihez, de ehhez arra van szükség, hogy a püspök szánjon időt együtt lenni Jézussal: Tudatosuljon benne, hogy a mi identitásunk abban áll, hogy megtört kenyérré válunk a világ számára. Éppen ezért a közelség a néphez nem egy opportunista, haszonelvű stratégia, hanem a mi lényegi állapotunk. Azért létezünk, hogy tapinthatóvá tegyük ezt a közelséget.

Senki ne merészkedjék falakat építeni vagy hidakat bontani

Jézus rajtunk keresztül közeledik a néphez, a mi kezünkkel simogatja a testvéreit, a mi szavainkkal keni fel ezt a világot az evangéliummal. Jóllehet gyengék vagyunk, de senki ne érezze az Istent távollévőnek. Senki ne merészkedjék falakat építeni vagy hidakat bontani, pláne a gyűlölet magvait hinteni! Mi más mértékkel mérjük az életet, mint ahogy a világ méri azt. De közben ne keressük a saját hasznunkat, hanem Isten irgalmasságának végtelen távlatát.   

Szenteljünk figyelmet a szegényeknek

Isten közelségének hőmérője a szegények iránti törődésünk és a mérsékletesség. A püspök egyszerű élete egyszerre jelzi, hogy Isten egyedül elég nekünk, ugyanakkor ez a kincs ott rejlik a szegények között. Ferenc pápa óva intett attól, hogy szociológiai kategóriák elvont szegényeivel foglalkozunk, hanem a valós és konkrét szegényekkel, akiknek méltóságáért mint az atyjuk vagyunk felelősek. Ma sokan a sztetoszkópot a beteg szívtől egy méter távolságban használják. Olyan püspökök kellenek, akik érzik a közösségek és a papok szívverését. A püspök nem lehet önmagát gyógyító személy, aki desztillált víz benyomását kelti, ellenben legyen a meghallgatás apostola. Erőteljesen kérte a pápa, hogy ne vegyék körül magukat táskahordozó szolgákkal, bólogató jancsikkal  és uborkafára felkapaszkodó papokkal. Kérem szépen, ezt ne csináljátok! – kérte a pápa.

Ne söpörjék szőnyeg alá a problémákat              

Ne elégedjünk meg formális párbeszéddel, hanem félelem nélkül készülődjünk egy teljes benső odaadottságra, mert az Isten gyakran összezavarja a zsúfolt naptárainkat. Látogassák rendszeresen a híveket és a papokat. Irgalmas szamaritánusként az a hivatásuk, hogy lássanak, nem pedig az, hogy tovább lapozzanak. Ne várakoztassák meg az embereket, ne söpörjék szőnyeg alá a problémáikat. Legyenek közel a néphez, piszkolják be a kezüket, hiszen küldetésük abban áll, hogy közvetítő csatornák legyenek Isten és a nép között – fejezte be Ferenc pápa az utóbbi évben szentelt 105 új püspökhöz intézett beszédét.