A Szentszék erkölcsi támogatása a közös otthon védelme érdekében – pápai üzenet
Vertse Márta – Vatikán
A pápa a következő három pontot fejtette ki részletesen üzenetében: párbeszéd a közös otthon gondozásában vállalt közös felelősségről, amelyben senki véleményét sem „abszolutizálják”, a technológiai megoldás csak része egy szélesebb látókörnek, valamint döntéshozatal az „átfogó ökológia” központi koncepciója alapján, amely azon a felismerésen alapul, hogy „minden kapcsolatban áll egymással”.
A Montreali Jegyzőkönyv példa értékű
A pápa szívélyes üdvözletét küldte az összejövetel résztvevőinek. A Montreali Jegyzőkönyv, módosításaival és az ózonréteg védelméről szóló Bécsi Egyezménnyel együtt modellként szolgál a nemzetközi együttműködéshez nem pusztán a környezetvédelem területén, hanem az átfogó emberi fejlődés előmozdítása számára is – írta üzenetében Ferenc pápa.
Az aláírás óta eltelt 35 év számos pozitív eredményt hozott
Csaknem harmincöt év telt el azóta, hogy 1985. március 22-én Bécsben aláírták az ózonréteg védelméről szóló első, jogilag kötelező erejű nemzetközi egyezményt. Ez volt az Egyesült Nemzetek rendszere szerinti első egyezmény, amely a nemzetek egész családja részéről egyetemes jóváhagyást nyert és ma már 197-re emelkedett az aláíró államok száma. Ez a harmincöt év pozitív eredményeket hozott – állapítja meg üzenetében Ferenc pápa. Számos, a közelmúltban is megjelent tudományos tanulmány tanúsítja, hogy az ózonréteg elvékonyodása fokozatosan csökken.
Az eredmények széleskörű nemzetközi együttműködés gyümölcsei
A pápa ezután három olyan tanulságra összpontosított, amelyeket a nemzetközi ózon megfigyelési rendszer megvalósítása óta eltelt harmincöt év tapasztalatából vonhatunk le. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a rendszer a tudományos közösség, a politikai, gazdasági és ipari élet szereplői valamint a civil társadalom széleskörű és gyümölcsöző együttműködéséből jött létre.
Ez az együttműködés megmutatta, hogy „elérhetünk fontos eredményeket, amelyek egyidejűleg lehetővé teszik a teremtett világ védelmét, az átfogó emberi fejlődés előmozdítását és a közjó gondozását a felelős szolidaritás szellemében és mélyreható, pozitív hatással a jelen és a jövő nemzedékei számára” – idézett a pápa abból a csatolt nyilatkozatból, amelyet a Szentszéknek a Bécsi Egyezményhez, a Montreali Jegyzőkönyvhöz, valamint annak első négy Módosításához való csatlakozásához mellékeltek 2008. április 9-én.
Szolidaritás és kreativitás
Ferenc pápa ezután Laudato Si’ k. enciklikájának két megállapítására emlékeztetett a nemzetközi ózon rendszer összefüggésében. Ez a rendszer azt bizonyítja, hogy „az emberi szabadság képes a technológiát korlátozni, képes azt irányítani és egy másfajta, egészségesebb, emberségesebb, szociálisabb, átfogóbb haladás szolgálatába állítani” (Laudato Si’, 112). Bár a „posztindusztriális időszakban élő emberiségre talán úgy emlékeznek majd, mint az egyik legfelelőtlenebbre a történelemben, ennek ellenére van okunk remélni, hogy a XXI. század hajnalán élő emberiségre úgy emlékeznek majd, mint amelyik nagylelkűen felvállalta súlyos felelősségét” (Laudato Si’, 165). Földünk jelene és jövője építéséhez alapvetően szükség van az őszinte és gyümölcsöző párbeszédre, a szolidaritás és a kreativitás szellemére – állapította meg üzenetében Ferenc pápa.
A kulturális kihívást nem lehet pusztán technológiai alapon megoldani
A második tanulság az, hogy a kulturális kihívást, amellyel szembe kell néznük, nem lehet pusztán a technológia alapján megoldani, amelyet úgy mutatnak be, mint egyetlen megoldást. A technológia „ténylegesen azonban nem képes a dolgok sokféle kapcsolatának titkát átlátni, s ezért időnként úgy old meg egy-egy problémát, hogy újabbakat teremt” (Laudato Si’, 20).
A Szentszék csatlakozik a Kigali Módosításhoz
Ezt mutatja, hogy szükségessé vált 2016-ban a Montreali Jegyzőkönyv egy újabb Módosításának az elfogadása. Ennek a Kigali Módosításnak a célja olyan anyagok betiltása, amelyek önmagukban nem károsítják az ózonréteget, de amelyek befolyásolják a légkör felmelegedését. Fontos, hogy a Kigali Módosítás gyorsan elnyerje a nemzetek egész családjának egyetemes jóváhagyását, mint ahogy ez történt a Bécsi Egyezmény és a Montreali Jegyzőkönyv esetében – hangsúlyozta Ferenc pápa, örömmel jelentve be, hogy a Szentszék csatlakozik a Kigali Módosításhoz. Ezzel a gesztusával a Szentszék továbbra is erkölcsi támogatását kívánja nyújtani mindazoknak az államoknak, amelyek elkötelezték magukat közös otthonunk gondozásában.
„Minden kapcsolatban áll egymással”
A harmadik tanulság annak a felismerése, hogy „minden kapcsolatban áll egymással”. A Kigali Módosítás is hivatkozik erre az alapelvre, mivel egyfajta hidat képvisel az ózonréteg problémája és a globális felmelegedés között, rávilágítva kölcsönhatásukra.
A cél minden ember átfogó fejlődése
Történelmi korunkat olyan kihívások jellemzik, amelyek sürgetőek, ugyanakkor ösztönzőleg hatnak a valóban a közjóra irányuló kultúra megteremtésére.
Olyan előretekintő szemléletre van szükség, amely hatékonyan előmozdítja az emberi család minden tagjának átfogó fejlődését. Ez a szemlélet oktatási és kulturális központokban öltsön konkrét formát, ahol az egyéneket politikai, tudományos és gazdasági felelősségre képezik ki, és ahol felelős döntéseket hoznak.
A felgyorsuló haladásnak valóban a közjó a célja?
Az állandóan felgyorsuló változásokhoz, amelyek az emberiségre és bolygónkra hatnak, ma az élet- és munkaritmus intenzívebbé válása kapcsolódik. Ez arra sürget bennünket, hogy feltegyük a kérdést, vajon ennek a haladásnak a céljai valóban a közjó, a fenntartható és átfogó emberi fejlődés-e, vagy károsítják világunkat és az emberiség nagy részének életminőségét most és a jövőben? – foglalta össze a Laudato Si’ enciklika egy másik gondolatát Ferenc pápa (Laudato Si’, 18).
A pápa végül annak az imádságos reményének adott hangot, hogy a nemzetközi ózon megfigyelési rendszer, csakúgy, mint a globális közösség egyéb dicséretes kezdeményezése a közös otthon védelmét illetően, tovább folytatódik ezen az összetett, kihívást jelentő, de mindig ösztönző úton.
