Ferenc pápa Hirosimában: Erkölcstelen a nukleáris fegyverek használata és birtoklása

Gedő Ágnes – Vatikán

Már leszállt a sötétség, amikor Ferenc pápa a hirosimai Béke Emlékparkban mintegy 1300 ember előtt elmondta komoly és súlyos erkölcsi felelősségünkre szólító beszédét. 20 vallási vezető, valamint 20 túlélő is jelen volt az eseményen, akik a 74 évvel ezelőtti bombatámadás áldozatai voltak. Erővel és méltósággal hordozzák testükben a szenvedést és lelkükben a halál csíráit – fogalmazott a pápa, aki meghajolt áldozatuk előtt. Fehér virágokat helyezett el az emlékműnél, gyertyát gyújtott, majd megszólalt egy harang, és a pápa csöndes imába mélyedt. Meghatottan hallgatta végig két idős túlélő tanúságtételét, akik elmondták: az atombombákat nemcsak Hirosimára és Nagaszakira dobták le, hanem az egész emberiségre. Fölidézték a pokoli képeket, abban a biztos tudatban, hogy küldetésük átadni Hirosima tapasztalatát a fiataloknak.

Erkölcstelen az atomfegyverek használata és birtoklása

Ferenc pápa a béke zarándokaként jött el erre a helyre, hogy imával emlékezzen meg az erőszak ártatlan áldozatairól, és fölemelje hangját a békéért azok nevében, akik e nemes ügynek szentelik életüket. Az emlékezés és a jövő helyszínére magával hozta a szegények kiáltását, akik a legkiszolgáltatottabb áldozatai a gyűlöletnek és a konfliktusoknak. A történelem Urához, az irgalmas Istenhez fohászkodott a pápa a békéért, amelyet beárnyékol a fegyverkezési hajsza. Erőteljesen figyelmeztetett: az atomenergia háborús célokra történő felhasználása bűncselekmény nemcsak az ember és méltósága, hanem bolygónk jövője ellen is. Az atomenergia hadi alkalmazása erkölcstelen, mint ahogy a nukleáris fegyverek birtoklása is – utalt a pápa két évvel ezelőtti beszédére, amelyet a nukleáris leszerelésről tartott konferencia résztvevőinek mondott. Az új nemzedékek ítélkeznek majd felettünk, ha csak beszélünk a békéről, de nem valósítjuk meg azt.

Az emlékezés, az együtt haladás és a védelem kötelessége

A béke nem csupán a háború hiánya, hanem olyan épület, amely folytonos építésre szorul – idézett a pápa a II. Vatikáni Zsinat dokumentumából. A béke az igazságosság, a fejlődés, a szolidaritás, a környezetvédelem, a közjó iránti elkötelezettség gyümölcse. Hármas erkölcsi kötelességünk az emlékezés, az együtt haladás és a védelem, melyek Hirosimában még erősebb és egyetemesebb értelmet nyer a béke felé vezető úton. Szent VI. Pál pápa szavaira utalva a pápa elmondta: Akkor építhetünk igazságosabb és biztonságosabb társadalmat, ha kiejtjük kezünkből a fegyvereket. Nem lehet támadófegyverekkel a markunkban szeretni. Ha átadjuk magunkat a fegyverek logikájának és eltávolodunk a párbeszédtől, elfeledjük, hogy a fegyverek azon túl, hogy halált és pusztulást okoznak, gonosz álmokat hoznak, óriási kiadást jelentenek, megakasztják a szolidaritás és a hasznos munka menetét, eltorzítják a népek gondolkodását.

A béke csak fegyverek nélkül lehetséges

Hogyan akarunk békét javasolni, ha közben a nukleáris megfélemlítést használjuk a konfliktusok megoldására? A valódi béke csak fegyverek nélkül lehetséges. Együtt kell előrehaladnunk, a megértés és a megbocsátás szellemében, megnyílva a remény távlata előtt, hogy fénysugarat hozzunk az eget elsötétítő fellegek közé. Legyünk a kiengesztelődés és a béke eszközei! Világunk kölcsönös függésben él a globalizáció és közös földünk miatt, amelyért felelősséggel tartozunk. Soha többé háborút! Soha ne szóljon többé a fegyverek döreje! Soha többé ne legyen ennyi szenvedés! Jöjjön el a béke napjainkban e világra! - fohászkodott végül a hirosimai emlékparkban Ferenc pápa.