Ferenc pápa a tokiói Sophia egyetemen: A helyes döntés tudományát sajátítsátok el!
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A Sophia-egyetem 106 éve a japán értelmiség szolgálatában
A Sophia-Bölcsesség nevű egyetem 1913-ban született Szent X. Piusz pápa kérésére, aki már öt évvel korábban odarendelt három jezsuitát, kifejezetten az egyetem alapítására. Ebben döntő szerepet játszott a német P. Hermann Hoffmann és így indult el az új katolikus universitás a német irodalom, a filozófia és a közgazdaságtan három tanszékével. Jelenleg az ország egyik legrangosabb egyetemén kilenc fakultás 29 tagozatán mintegy 13 ezer hallgatót oktat 1400 tanár. 1957 óta már nők is tanulhatnak az egyetemen, a férfiak és nők aránya jelenleg éppen egyenlő. A japán Sophia-egyetem a világ 59 országának 300 egyetemével tart fenn tudományos, kulturális és diákcsere kapcsolatokat. Itt emlékeztetünk rá, hogy Nemeshegyi Péter atya saját kérésére 1957-től kezdve harminchat éven át, egészen 1993-ig a Sophia egyetem hittudományi karán tanított és közben többször is megválasztottak a fakultás dékánjának is. A baszk Pedro Arrupe és a spanyol Nicolas Adolfo jezsuiták is ugyanitt oktattak, és a későbbiekben mindkettőt a Jézus Társasága generálisává, legfőbb elöljárójává választották.
Japán emberibb, együttérzőbb és irgalmasabb társadalom építésére vágyik
Ferenc pápa az egyetemi hallgatósághoz intézett beszédében búcsút vett az országtól, mely egykor mély benyomást tett Xavéri Szent Ferencre és ahol oly sok mártír tett tanúságot keresztény hitéről. A kisebbségben levő kereszténység jelenléte érezhető az országban, mert a pápa is megtapasztalta a katolikus egyház iránti általános bizalmat. Ferenc pápa a látogatás során észlelte, hogy az ország a rá jellemző hatékonyság és rend ellenére többre vágyik, mégpedig egy emberibb, együtt-érzőbb és irgalmasabb társadalom építésére.
Technokrata szemlélet helyett a hiteles emberiesség távlata
A tanulás és a szemlélődés együttese ősi és gazdag öröksége az országnak, mert Japán Ázsia gondolatát és vallásait saját azonossága kultúrájává tudta formálni, amikor magába fogadta és továbbadta az ismereteket. Tegye ezt továbbra is az egyetem, saját függetlensége és szabadsága jegyében, a jövendő nemzedékek vezetőinek a képzésével. A versenyszellemű és technika-orientált japán társadalomban azonban nemcsak az intellektuális képzésre kell gondot fordítani, mert az egyetem feladata egy jobb társadalom és egy reménytelibb jövő építése is. A természet iránti példamutató szeretetükhöz kapcsolódjon okos előrelátás és a közös otthon védelmezésének az elővételezése. A technokrata szemlélet szűkítő látásmódját szélesítsék ki a hiteles emberiesség távlatára – ajánlotta a pápa.
Egyetlen diák se szerezzen itt diplomát, hogy meg ne tanulna jól dönteni!
A Sophia egyetem identitását mindig a humanisztikus, keresztényi és nemzetközi jellege adta, amit az is nagyban segített, hogy tanárai mindig a világ számos országából érkeztek. Az egyetem a szentignáci hagyományra épül, mely ösztönzőleg hat a megfontolásokra és a megkülönbözetésre. Egyetlen diák se szerezzen itt diplomát, hogy meg ne tanulna jól dönteni! Ferenc pápa a jezsuita rend egyetemeknek szánt apostoli célkitűzései közt a fiatalok lelki kísérését emelte ki, melyben a diákok nemcsak befogadóak, hanem a nevelési folyamat résztvevői is, amennyiben átadják saját eszméiket és reményeiket másoknak.
A minőségi egyetemi tanulás az igazságosság és a közjó szolgálatában áll
Járjatok együtt a szegényekkel és a peremre szorítottakkal – ajánlotta a pápa a hallgatóknak. Legyenek a szociális és kulturális missziónak a szigetvilága, hiszen a minőségi egyetemi tanulás nem kevesek kiváltsága, hanem az igazságosság és a közjó szolgálatában áll. Beszéde végén búcsúzott a pápa: Miközben arra készülök, hogy elhagyjam Japánt, köszönetet mondok nektek és az egész japán népnek a szívélyes fogadtatásért, amit az egész látogatás során nekem adtatok. Biztosítalak benneteket, hogy a szívemben hordozlak majd benneteket és vele együtt az imádságomban is.
