Greccio ferences elöljárója: A betlehemi jászol a hit és az egész nyugati kultúra jele

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán                    

A Vatikáni Rádió olasz adása a szerdai általános kihallgatás után felhívta Luciano De Giusti ferences atyát, a grecciói kegyhely helynökét, számoljon be arról, hogy milyen lelkülettel fogadta a ferences közösség a látogatás hírét.

Nagy meglepetéssel és nagy örömmel fogadta a hírt a testvéri közösségünk, mely itt él Greccióban, hiszen nem számoltunk a pápa látogatásával. Tehát nagy öröm és nagy megtiszteltetés a pápát itt a kegyhelyünkön fogadni, még akkor, ha ő már egyszer járt itt 2016. január 4-én magánlátogatás keretében. Akkor a Rieti egyházmegye főpásztora, Pompili püspök kísérte el.

Hogyan fogadják majd őt? Sok hívő érkezésével számolnak, akik találkozni akarnak a Szentatyával?

Igen. Szeretnénk az egész látogatást menetét a helyi püspökkel együtt megszervezni. Biztosan sokan lesznek a világi hívek itt a kegyhely templomában. Aztán a kegyhely terecskéjén és az idevezető úton biztosan sokan lesznek majd zarándokok. Mi a Szentatyát a Grottában fogadjuk, ahol Szent Ferenc 1223-ban itt Greccióban megünnepelte a Karácsonyt, ami oly nagyon jellegzetes itt.

Emlékezetes maga a hely, a Rieti környéki Szent Völgy, melyet áthat a ferences lelkiség. Élik még itt ezt a franciskánus spiritualitást?

Igen, itt még a levegőben van Assisi Szent Ferenc üzenete. Greccio Karácsony táján nagyon sok zarándokot fogad. Mert itt valóban érezni lehet annak az üzenetét, hogy az Isten kicsinnyé lesz, alászáll közénk és azt akarja, hogy fogadjuk őt be az életünkbe. Még ma is ez az üzenete mindnyájunk számára, hogy az Isten alázatos és gyermekké lesz, aki valóban nem kelt félelmet senkiben.

A jászolba helyezett Isten Gyermek üzenete élő ennek a háznak és az összes olasz háznak a hagyományában, miként szerte a világon. Mindazonáltal van olyan mai irányzat, mely szeretné a sarokba állítani vagy egyenesen elvetni és magánüggyé lefokozni. A jászol ellenben az egész világnak szól.

Hiszem, hogy a betlehemi jászol a hitünknek és az egész nyugati kultúrának a jele, annak a hitnek a jele, mely vallja, hogy az Úr emberré lett. Manapság olykor nagyon lenézik hivatalos körökben, de azt gondolom, hogy a jászolnak ez a jele képes megismertetni magát azokkal is, akik nem keresztény hitűek, ami pedig számunkra üdvösségünk titkának a szíve. Azt hiszem, hogy ezek a csatározások inkább ideológiai jellegűek.                   

A századok során a jászol művészetté lett, a szépség jelévé vált, melyet a jászlat készítő közösség megoszt másokkal. A táplálékra szoruló hitnek szüksége van jelekre, ezekre az élő szimbólumokra?  

Igen, a jászol valóban szépség. A művészet olyasvalami, ami megjelöli a hitünket. Mert a hit szépség, a hit kultúra is. Mindaz, ami a mi kulturális örökségünk, az a hitünkből ered, Istenből, aki emberré lesz. Így aztán mindenki tovább értelmezi ezt az eseményt a századokon át, egészen napjainkig menően.   

Minden hagyomány megteremtette a saját jászlát és újraértelmezte az összes helyen, ahol színre vitték…

Igen , biztosan. Az összes helyi ábrázolás így egy nagy gazdagság, mert mindig megújítja azt, egyúttal pedig annak a korszaknak a sajátosságait hordozza és osztja meg mindenkivel, amelyben létrejött – nyilatkozta a rádiónknak Luciano De Giusti ferences atya, a grecciói kegyhely vikárius-helynöke.