Erkölcstelen az atomfegyverek használata és birtoklása – Ferenc pápa légi sajtókonferenciája
Ferenc pápa a találkozó elején megköszönte a nemzetközi sajtó képviselőinek a munkáját. Megállapította, hogy Thaiföld és Japán két külön kategória, és nem lehet a dolgokat ugyanazzal a kategóriával mérni. Japán és Thaiföld két, egymástól teljesen eltérő valóságot képviselnek, ezért az újságíróknak dupla munkát kellett végezniük.
Makoto Yamamoto egy Nagaszakihoz közeli egyházmegye papja mindenekelőtt szívből megköszönte a pápának Japánban tett látogatását, majd megkérdezte, hogy hogyan érezte magát Nagaszakiban és Hirosimában? A nyugati társadalom és egyház tanulhatnak-e valamint a keleti társadalomtól és egyháztól?
A pápa Stanislaw Jerzy Lec (1909-1966) lengyel költő aforizmájával válaszolt, amely számára megvilágosításként hatott: „Lux ex Oriente, ex Occidente luxus”, vagyis „Keletről támad a fény, Nyugatról a luxus”. Nyugati társadalmaink mindig nagy sietségben élnek, ezért tanulhatnak sokat a keleti szemlélődésből. Ez a magánvéleményem, de azt hiszem, hogy Nyugaton hiányzik kissé a költészet”. A pápa nem akarta a természetfeletti szót használni, mert egyes keleti vallások nem utalnak a transzcendenciára, ezért inkább a költészet, az ingyenesség kifejezéssel élt. A japán atya első kérdésére válaszolva a pápa kifejtette: Nagaszaki és Hirosima egyaránt szenvedtek az atombombától és ez hasonlóvá teszi őket, de van egy különbség: Nagaszakinak keresztény gyökerei vannak és itt nagyon erős volt a keresztényüldözés évszázadokon át. Ez a keresztény jelenség a szó jó értelmében „relativizálja” az atombombát. Ezért akart a pápa Nagaszakiba is ellátogatni, nem csak Hirosimába.
Hirosima egy emberi katekézis a kegyetlenségről, amely nagyon mély hatást gyakorolt rám – folytatta válaszát a pápa, majd hozzátette: „Ott ismételten leszögeztem, hogy az atomfegyverek használata erkölcstelen, ezért be kell kerülnie a Katolikus Egyház Katekézisébe, és nem csak a használata, hanem a birtoklása is, mert egy baleset, vagy egy kormányzó őrültsége, valakinek az őrültsége elpusztíthatja az emberiséget. Gondoljunk arra, amit Einstein mondott: ’A negyedik világháborút botokkal és kövekkel fogják megvívni”.
Elisabetta Zunica, Kyoto News munkatársa a halálbüntetésről kérdezte a pápát, utalva rá, hogy a tokiói szentmisén jelen volt Hakamada Iwao, egy 83 éves halálra ítélt. Nem sokkal a Katekizmus reformja előtt Japánban tizenhárom halálos ítéletet hajtottak végre. Beszélt-e erről a pápa Shinzo Abe miniszterelnökkel?- hangzott a kérdés.
Az egykori bokszoló bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mivel 48 évi rabságból 46 évet a halálsoron töltött. 1968-ban ítélték halálra gyilkosság miatt, de az ítéletet nem hajtották végre az elhúzódó fellebbezési eljárás miatt. Most szabadlábon várja a per felülvizsgálatát, mivel bizonyítékot találtak rá, hogy az ítéletet koholt vádak alapján hozták.
A miniszterelnökkel sok problémáról beszéltem, a perekről, az örökké tartó ítéletekről, halálbüntetéssel vagy anélkül – válaszolta Ferenc pápa. Emlékeztetett rá, hogy két héttel ezelőtt beszédet intézett a Büntetőjog Nemzetközi Társaságához, amelyben határozottan leszögezte, hogy a halálbüntetés nem erkölcsös. Az ítéletet mindig a visszailleszkedés távlatában kell meghozni. Egy távlatok nélküli, ablak nélküli ítélet nem emberi. Az életfogytiglani büntetésnél is gondolni kell a visszailleszkedésre, bent, vagy kint. Olyan tevékenységet kell a foglyokkal végeztetni, hogy személynek érezzék magukat. A világ sok részén túlzsúfoltak a börtönök, emberi húsraktárak, amelyek ahelyett, hogy növekednének egészségben, megromlanak. Küzdeni kell a halálbüntetés ellen.
Cristiana Caricato, TV 2000, az olasz püspöki konferencia TV adójának munkatársa a vatikáni pénzügyeket érintő témákról kérdezte a pápát, a londoni több milliós ingatlanok vásárlásáról és a Péter-fillérek felhasználásáról.
A pápa a londoni ingatlanvásárlásról elmondta, hogy az még nem tisztázódott. A Péter-fillérekről szólva megállapította, hogy normális adminisztrációról van szó. Mit tegyek a Péter-fillérekkel? Tegyem őket fiókba? Nem, ez az adományok rossz kezelése. Megpróbálom befektetni őket, természetesen jól, ez világos. Azután történt valami a befektetés körül, ami botrányos volt: valami olyant csináltak, ami nem tűnik tisztának. De a feljelentés nem kívülről érkezett. A „fazékról bent vették le a fedőt, nem kint” – mondta a pápa. A gazdasági módszerek reformja, amit már XVI. Benedek elkezdett, folytatódott és így a belső ellenőr jelezte: itt van valami csúnya, valami, ami nem jól működik. Megkérdeztem tőle, hogy biztos-e benne. Azt mondta, igen és megkérdezte, hogy mit tegyen. Azt válaszoltam, hogy tegyen jelentést a vatikáni igazságszolgáltatásnál. Nem a korrupcióért adok hálát Istennek, hanem azért, hogy a vatikáni közigazgatásnak vannak erőforrásai ahhoz, hogy felderítse a belső jogtalanságokat, a korrupciós eseteket – fejtette ki Rómába visszatérőben, a repülőgépen tartott sajtókonferencián Ferenc pápa.
