Ferenc pápa beszéde a szentszéki diplomatákhoz: legyen bátorságunk remélni a világot sújtó konfliktusok ellenére

Gedő Ágnes – Vatikán

A 2019-es évben tett apostoli utazásokra végigtekintve a pápa számba vette Latin-Amerika, az arab világ, Közel-Kelet, Délkelet-Európa, Afrika, majd a Távol-Kelet országaiban tapasztaltakat. Kitért a fiatalok nevelésének fontosságára, a gyermekvédelemre, a család és az átfogó ökológia sürgető kihívásaira. Aggódva tekint az iráni-amerikai feszültségre, a menekülők kizsákmányolására, a nők elleni erőszakra, az interneten terjedő gyűlöletbeszédre. Felemelte szavát az atomfegyverek ellen, Európától szolidaritást kért, majd megemlékezett az ENSZ 75 éves fennállásáról, Raffaello halálának ötödik centenáriumáról.

Realistán remélni, néven nevezve a dolgokat

A remény a keresztények alapvető erénye, az előttünk álló új évet ezzel a lelkülettel kezdjük meg. Ahhoz, hogy reméljünk, realistának kell lennünk, tudatában lenni a korunkat érintő problémáknak, néven nevezni azokat, majd bátran szembenézni a kihívásokkal. Az emberiség magán viseli a háborúk sorának sebeit, melyek mindig a legszegényebbeket és a leggyengébbeket sújtják. Sajnos a most kezdődő év sem bátorító jelekkel indul, hanem a feszültség és az erőszak kiéleződésének vagyunk tanúi – utalt a pápa többek között az iráni-amerikai konfliktusra.

A Szentszék jelenlegi diplomáciai kapcsolatai a világ országaival

A pápa köszönetet mondott a ciprusi nagykövetnek, aki a szentszéki diplomáciai testület dékánjaként mondott üdvözlő beszédet. Az eseményen Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki nagykövet képviselte Magyarországot. Itt jegyezzük meg, hogy a Szentszék jelenleg 183 állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, továbbá az Európai Unióval és a Szuverén Máltai Lovagrenddel. 89 nagykövetség római székhelyű, de itt található az Arab Államok Ligájának, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hivatala is. 2019-ben a Szentszék megegyezést írt alá Olaszországgal az egyetemi diplomák elismeréséről, Burkina Fasóval a katolikus egyház jogi státuszáról, Angolával pedig keretegyezményt kötött.

Panamai ifjúsági világtalálkozó, kiskorúak védelme

Apostoli utazásait Ferenc pápa 2019-ben Latin-Amerikában kezdte, amikor részt vett a panamai ifjúsági világtalálkozón. Mindig nagy öröm a fiatalokkal találkozni, akik egy emberibb világ építéséről álmodnak. Ők társadalmaink jövője és reménysége. Ezért is szomorú, amikor a felnőttek, beleértve papokat is, súlyos bűncselekményt követnek el a fiatalok, gyermekek és serdülők ártatlansága ellen. Ezek a bűnök sértik Istent, súlyos károkat okoznak az áldozatoknak. Ezért hívta össze tavaly februárban a pápa a Vatikánba a világ püspökeit, hogy a kiskorúak védelmét hatékonyan elősegítsék. Ezt a célt szolgálja az új év május 14-én rendezendő világtalálkozó, amelynek témája: Helyreállítani a globális nevelési egyezményt. Nyitott és inkluzív nevelésre van szükség egy testvéribb emberiség megteremtéséhez. A nevelés nemcsak az iskola feladata, hanem a család és az egyházak szerepe is. Párbeszédet kell folytatni a fiatalokkal és a nemzedékek közötti szolidaritás jegyében odafigyelni az idősekre, a születendő életekre.

Klímaváltozás és közös otthonunk védelme

A teremtett világ megóvása közös aggodalmunk, amire sok fiatal próbálja felhívni a politikusok figyelmét – folytatta beszédét a pápa. Fenntartható és átfogó fejlődésre van szükség, ami sürgős ökológiai megtérést kíván. Sajnálatos módon a nemzetközi politika válasza a klímaváltozás okozta globális kérdésekre továbbra is igen gyenge. A decemberben tartott madridi klímacsúcs vészharangot kongatott, amiért nincs meg az akarat a globális felmelegedés együttes kezelésére, a közjó, s nem pedig a részérdekek érvényesítésére.

Amazóniai szinódus és feszültségek Latin-Amerikában

Az őszi püspöki szinódus Amazónia térségének evangelizációs és ökológiai problémáival foglalkozott. A pápa aggodalmának adott hangot az amerikai kontinensen, különösen a Venezuelában tapasztalható politikai válsággóc miatt, melynek eredménye feszültség és erőszak, társadalmi konfliktusok, gazdasági és humanitárius szükséghelyzet. Az egyenlőtlenség, igazságtalanság és a korrupció, valamint a szegénység áll az amerikai régió konfliktusainak hátterében. A politikai vezetőket a párbeszéd keresésére szólítja a pápa, a demokratikus intézmények megerősítésére, a jogállamiság tiszteletére, hogy elkerüljék az antidemokratikus, populista és szélsőséges elhajlásokat.

Párbeszéd a vallások között

A 2019-es év második apostoli utazásának célpontja az Egyesült Arab Emírségek volt: ez volt a történelem első pápalátogatása az Arab-félszigeten. Abu-Dzabiban Ferenc pápa nagyon fontos dokumentumot írt alá az emberi testvériségről a béke és az együttélés érdekében az Al-Azhar egyetem főimámjával. Az egyre inkább soknemzetiségű és multikulturálissá váló társadalmakban elő kell segíteni a keresztények és muzulmánok közötti kölcsönös megértést. El kell utasítani a terrorizmust, Isten nevével nem lehet igazolni az öldöklést. Az állampolgárság fogalmát kell erősíteni, amely a jogok és kötelességek egyenlőségén alapszik. Tiszteletben kell tartani a vallásszabadságot, kerülni a kisebbségek hátrányos megkülönböztetését. A jövő nemzedékeit pedig a vallásközi párbeszédre kell nevelni.

Marokkó, Jeruzsálem, Szíria

A béke és a reménység jegyében zajlott Ferenc pápa marokkói látogatása is. VI. Mohamed királlyal közösen felhívást írtak alá Jeruzsálem különleges státuszának megőrzéséért. A három monoteista vallás számára kedves város legyen a találkozás és a békés együttélés színhelye, ahol kölcsönös tisztelet és párbeszéd uralkodik a zsidók, keresztények és muzulmánok között. A Szentszék ismételten sürgeti az izraeli-palesztin konfliktus beszüntetését. Ami a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten elhúzódó feszültségeket illeti, a pápa figyelmeztetett: meg kell oldani a szíriai helyzetet, ahol az elmúlt években dúló háború súlyos károkat okozott. A Szentszék hálás Jordániának és Libanonnak a sok ezer szíriai menekült befogadásáért.

Irán és az USA közötti feszültség, Irak újjáépítése

Különösen aggasztó jelek érkeznek a Közel-Kelet térségéből. Az Irán és az Amerikai Egyesült Államok között kialakult feszültség veszélyezteti Irak lassú újjáépítési folyamatát, és egy nagyobb léptékű konfliktus kialakulásával fenyeget. A pápa ismét felhívást intézett az érdekelt felekhez, hogy kerüljék el az összeütközést, tartsák életben a párbeszéd és az önkontroll lángját, betartva a nemzetközi törvényeket.

Líbia és a Földközi-tengeri migrációs nyomás

A közelmúlt egyik legsúlyosabb humanitárius válságát éli Jemen, mint ahogy Líbiában is fellángolt az erőszak – folyatta kitekintését Ferenc pápa. A szélsőséges csoportok támadásai, az elhúzódó konfliktus jó táptalaja a kizsákmányolásnak és az emberkereskedelemnek. A szegénység vagy háború elől menekülők közül sokan a szervezett bűnözés hálójába esnek, kínzás, szexuális erőszak és zsarolás áldozataivá válnak. A világon nem veszik figyelembe sok ezer ember jogos menekültstátusz kérvényét és humanitárius igényeit, védelmét. A pápa fájdalommal állapította meg, hogy a Földközi-tenger továbbra is olyan, mint egy nagy temető. Az államok sürgősen vállaljanak felelősséget tartós megoldások keresésére. A Szentszék nagy reményeket fűz a kitelepítettek újraelosztásához, amit több ország végez, biztos helyet nyújtva nekik az életre, a tanulásra és a munkára.

Délkelet-Európa híd kelet és nyugat között, az etnikai és vallási hovatartozás elismerése

Az elmúlt évben Ferenc pápa fölkeresett három kelet-európai országot is: Bulgáriát és Észak-Macedóniát, valamint Romániát. Mindhárom az évszázadok során hídként működött kelet és nyugat között, különböző kultúrák, népek és civilizációk útkereszteződése volt. Az itt tapasztaltak megerősítették a pápa meggyőződését: mennyire fontos a párbeszéd és a találkozás kultúrája a békés társadalom építéséhez, amelyben mindenki szabadon kifejezheti saját etnikai és vallási hovatartozását. A Nyugat-Balkán, a Kaukázus, köztük Grúzia elhúzódó konfliktusaira is emlékeztetett a pápa. A Szentszék bátorítja Ciprus újraegyesítésének folyamatát, illetve a kelet-ukrajnai háború megszüntetését kéri. Mindehhez a kulcsot a párbeszédben találjuk meg.

Helsinki záróokmány, Európa Tanács

A pápa a biztonság, az emberi jogok kapcsán két évfordulóról is megemlékezett. 45 éve írták alá az ún. helsinki záróokmányt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet országai. Ezzel elősegítették a vasfüggöny által kettéválasztott Kelet- és Nyugat-európai országok hidegháborús enyhülését. Már 1949-ben az Európa Tanács megalapításával, majd az Emberi Jogok Európai Egyezménye elfogadásával lerakták az európai egység alapjait, melyet Robert Schuman 1950-ben tett nyilatkozata megpecsételt. A Szentszék kezdettől fogva érdeklődéssel kísérte az európai tervet. Idén 50 éve, hogy megfigyelőként tagja az Európa Tanácsnak. Az európai terv ma sem veszített aktualitásából: garantálni a fejlődést a tagországoknak, békét nyújtani a felvételt kérő államoknak.

Európa legyen szolidáris, harminc éve omlott le a berlini fal

Ebben az összefüggésben emlékeztetett a pápa az európai földrész szolidaritásának fontosságára, amely a római pietas és a keresztény caritas kettősségében gyökerezik. A párizsi Notre Dame székesegyház leégése megmutatta, milyen törékenyek vagyunk, és ráébresztett minket Európa történelmi és kulturális értékeire és gyökereire. Ha hiányoznak a közös értékek, akkor a megosztottság és nem az összefogás érvényesül könnyebben. Harminc éve omlott le a berlini fal, a földrész történelmének egyik legszörnyűbb jelképe. A megosztás kultúrája eltávolítja egymástól az embereket, és megnyitja az utat a szélsőség és az erőszak előtt. Ezt látjuk az interneten és a közösségi médiában terjedő gyűlöletnyelvben is. Ehelyett a kiengesztelődés és a szolidaritás hídjait kell építeni – buzdított Ferenc pápa.

Afrika: reményteli jelek mellett aggasztó konfliktusok

A béke és a kiengesztelődés jelét tapasztalta a pápa tavalyi afrikai utazásán. Többek között a mozambiki békeegyezmény megkötését említette, a Madagaszkáron tapasztalt biztonságot, a Mauritiuson élő vallások közötti együttműködést. Sajnos azonban olyan országokban, mint Burkina Faso, Mali, Niger és Nigéria, az erőszak ártatlan emberek ellen irányul, sok keresztény üldöznek és megölnek az evangélium iránti hűségük miatt. A nemzetközi közösség segítse ezeket az országokat a terrorizmus elleni küzdelemben. Olyan stratégiákra van szükség, amelyek nemcsak a biztonságra irányulnak, hanem visszaszorítják a szegénységet, javítják az egészségügyi rendszert, a humanitárius ellátást, tiszteletben tartják a jó kormányzás és a polgári jogok követelményeit. Ez adhatja meg a valós társadalmi fejlődést. Bátorította a pápa a testvériség előmozdítását célzó kezdeményezéseket Afrika Szarvában, Kamerunban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A belső kitelepítettek jelenségéről szólva utalt a nemrég elindított nemzetközi programra, mely a kitelepítettek konkrét megsegítését célozza (United Nations High-Level Panel on Internal Displacement). Szudánban is remélhetőleg elérkezik a béke és a jólét időszaka. A Közép-afrikai Köztársaságban tavaly februárban írták alá az ötéves polgárháborút lezáró megegyezést. A pápa kifejezte azon reményét, hogy idén sikerül elutaznia Dél-Szudánba, amelynek megbékélésére hívta össze az ország vezetőit.

Thaiföld és Japán: nukleáris leszerelés

A tavalyi év utolsó apostoli utazása Távol-Keletre repítette a pápát: Thaiföldön örömmel tapasztalta meg a számos etnikai, kulturális és vallási csoport békés együttélését. Arra kell ügyelni, hogy a gazdasági és pénzügy-orientált globalizált világban ne tűnjenek el a népeinket meghatározó jellegzetességek. Japánban a pápa kézzel tapinthatta a nukleáris fegyverek okozta szörnyű sebeket. Hirosimában és Nagaszakiban megrendítő tanúságtételeket hallott az atombomba túlélőitől. Erőteljes hangon figyelmeztetett: az atomfegyverek erősítik a félelemteli, bizalmatlan és ellenséges légkört, és elpusztítják a reményt. Használatuk erkölcstelen, az ember és a világ ellen való. Igenis lehetséges és szükséges egy nukleáris fegyverektől mentes világ. 2020 tavaszán tartják New Yorkban az atomfegyver leszerelés egyezményét vizsgáló X. konferenciát. Ezzel kapcsolatban a pápa reméli, hogy sikerül végül egyetértésre jutni. Ausztráliában ugyan nem járt a Szentatya, de beszédében kitért a szörnyű tűzvészre, amely próbára teszi Ausztrália és Óceánia népeit. Imáiról és lelki közelségéről biztosította őket.

75 éves az ENSZ

1945. június 26-án írták alá az ENSZ alapokmányát, mely a két világháború keserű tapasztalata után a sokoldalú együttműködést garantálta. Sikernek könyvelhető el, hogy az elmúlt 75 évben nem tört ki újabb világháború. A szervezet alapelvei a béke, az igazságosság, az emberi méltóság, a humanitárius együttműködés és segítség kifejezik az emberi lélek jogos elvárásait, és a nemzetközi kapcsolatoknak is ezen elvek szerint kellene működniük. Az egész emberi családnak a közjóért kell fáradoznia, minden országnak hozzá kell járulnia a többi állam létéhez és biztonságos békéjéhez, az egyenlő méltóság, tényleges szolidaritás és az igazságosságon alapuló jogrendszer keretében. Ehhez átlós megközelítésre és a multilaterális rendszer reformjára van szükség.

Raffaello 500 éve halt meg: a nők elleni erőszak Istenkáromlás

Ferenc pápa a szentszéki diplomatákhoz intézett beszédében még szólt a nagy olasz mester, Raffaello Sanzio halálának 500. évfordulójáról. A festő egyik legkedvesebb témája Mária volt. A katolikus egyház idén ünnepli a Szűzanya mennybe felvétele kihirdetésének 70. évfordulóját. A pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy ismerjék el a világban a nők értékes szerepét, amelyet a társadalomban betöltenek. Szűnjön meg minden igazságtalanság, egyenlőtlenség és erőszak, amelynek ki vannak téve. A nők ellen elkövetett erőszak Istenkáromlás. Nemcsak bűncselekmény, hanem olyan bűn, amely lerombolja a harmóniát, a költészetet és a szépséget, amelyet Isten akart adni a világnak. Mária mennybevétele segít minket abban, hogy meglássuk földi zarándokutunk végét, azt a napot, amikor az igazságosság és a béke teljesen helyreáll. Ferenc pápa ezekkel a gondolatokkal búcsúzott a Szentszék mellé rendelt diplomatáktól.