Ferenc pápa reggeli szentmiséje: Fogadjuk hálásan a szívünkbe életünk útitársait!
Benedetta Capelli / Vértesaljai László – Vatikán
A Szent Márta-ház légköre egy tágas családé, mely sok emberből áll, akik elkísérnek bennünket életünk útján és akik a Vatikán szívében minden nap odaadóan és törődéssel dolgoznak. Segítik egymást, ha valaki bajban van, ha beteg és szomorú és ha valaki búcsút vesz tőlük. Az arcok, mosolyok, köszöntések valójában magok, melyeket elvetünk egymás szívében. Ferenc pápa a homíliát annak a búcsúnak szentelte, melyben elköszöntek a Szent Márta-ház egyik alkalmazottjától, hogy emlékezzenek és hálát adjanak.
Patrícia 40 év munka után megy nyugdíjba
A pápa homíliája ezúttal a Szent Márta-ház hétköznapi életéről mesélt, mely egy család, nem is csak apa, anya, testvérek, nagyszülők és nagybácsik-nagynénik közösségéből áll, hanem ez egy olyan tágas család, mely egy ideig elkísér bennünket életünk útjain. A pápa elmagyarázta, hogy Patrícia 40 év munka után megy nyugdíjba és erről a családi jelenlétről érdemes elgondolkodni. Hasznos nekünk, az itt lakóknak erre a családra gondolni, melynek tagjai elkísérnek bennünket, akik nem is laknak itt, de részesei az életutunknak, szomszédok, barátok, munka- és tanulótársak, mert hiszen nem vagyunk egyedül. Az Úr egy népet akar szerezni nekünk, akarja, hogy társaságban legyünk.
Minden név mögött egy jelenlét, egy történet rejlik
A pápa számos munkatárs nagylelkű szolgálatára emlékezik, akik gondjukba veszik, ha valaki beteg. Minden név mögött egy jelenlét, egy történet, hosszabb-rövidebb ott-tartózkodás rejlik, mely jelet hagy. Családias lelkület születik, mely helyet kapott a pápa szívében is. Ferenc pápa név szerint emlékezett Lujzára, Krisztinára is, továbbá a ház nagymamájára, Máriára, aki fiatalon lépett be ide és itt döntötte el, hogy felajánlja az életét. Ebben a tágabb értelemben vett családban a pápa megemlékezett Mirjamról, aki már nincs, aki elment a gyermekkel. De emlékezik Elvirára, aki annak a példája, aki a végsőkig küzd. Aztán vannak mások, akik nyugdíjba mentek vagy máshol dolgoznak – szólt személyesen a pápa.
Kérem a megbocsátásukat a hiányosságunkért!
Hasznos dolog számunkra, ha hálásan emlékezünk azokra, aki elkísértek minket életünk egy útszakaszán. Az Úr iránti hálánk gesztusaként köszönjük meg őket: Köszönjük Urunk, hogy nem hagysz egyedül minket. Igaz, ahol emberek vannak, ott mindig fellépnek problémák. Itt is, a házon belül. Az ember imádkozik és pletykál, mindkettőt teszi, néha vétkezik a szeretet ellen. Vétkezni, elveszteni a türelmet, aztán bocsánatot kérni. Ahogy egy családban történik. Szeretném megköszönni mindazok türelmét – mondta a pápa –, akik segítenek nekünk és kérem a megbocsátásukat a hiányosságunkért.
Önnek Patrícia, aki most élete új szakaszát kezdi, újabb negyven évet kívánunk!
Ma mindenki kérjen szívből bocsánatot azoktól, akik körülvesznek minket! Veletek együtt szeretnék elköszönni Patríciától és hálásan emlékezni. Tegye ezt mindenki személyesen a maga környezetében. Legyen végül egy nagy-nagy köszönet mindazoknak, akik itt dolgoznak. Önnek pedig Patrícia, aki most élete új szakaszát kezdi, újabb negyven évet kívánunk – zárta e jókívánsággal Ferenc pápa pénteki rendkívüli homíliáját.
