A pápa szerdai katekézise: Feszület és evangélium segítségével a nagy otthoni liturgiában
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A világjárvány okozta aggodalomnak ezen heteiben a kérdéseink az Istent is érintik: Mit csinál a fájdalmunk láttán? Miért nem oldja meg gyorsan a problémákat? – tette fel a kérdéseket a pápa is a katekézis kezdetén. Segítségünkre jön Jézus szenvedés története, melyben szintén sok kérdés sűrűsödik össze. Az emberek, miután Jézust diadalmasan fogadták a jeruzsálemi bevonulásakor, azt kérdezték, vajon ő szabadítja meg a népet ellenségeitől. Hatalmas, győzedelmes Messiást vártak, karddal a kezében. Ezzel szemben egy szelíd és alázatos szívű valaki érkezik, aki megtérésre és irgalomra szólít fel. A tömeg pedig, mely korábban hozsannázott, most azt kiáltja, hogy Feszítsd meg őt! Akik korábban követték most megzavarodva és félelemmel eltelve elhagyják őt. Azt gondolták ugyanis: ha ez Jézus sorsa, akkor nem ő a Messiás, mert Isten erős és legyőzhetetlen.
Isten a kereszten, a katedráján nyilatkoztatta ki magát
Ám Jézus szenvedéstörténetében találunk egy meglepő mozzanatot – figyelmeztetett a pápa. Amikor Jézus meghal, egy római százados, egy pogány, nem hívő és nem zsidó, miután látta őt a kereszten szenvedni és hallotta, hogy mindenkinek megbocsátott, aki a kezével érintette a határtalan szeretetét, most megvallja: „Valóban, ez az ember Isten Fia volt!” Mk 15,39). Pontosan az ellenkezőjét mondja annak, amit a többiek mondanak. Ezek után megkérdezhetjük: Melyik az igazi arca az Istennek? Gyakran kivetítjük őrá, amik vagyunk, a legfőbb hatalmat, sikereinket, igazságosságunk értelmét, de éppúgy megvetésünket is. Ám az evangélium azt mondja nekünk, hogy az Isten nem ilyen. Más, akit mi nem ismerhetünk meg a saját erőnkből. Ezért lett közeli hozzánk és elénk jött, éppen Húsvétkor nyilatkoztatva ki magát, mégpedig a kereszten. Ott ismerjük meg Isten arcának vonásait. A kereszt ugyanis Isten katedrája. Éppen ezért javunkra válik, ha csendben szemléljük a keresztrefeszítettet, a mi Urunkat. Ő az, aki nem mutogat az ujjával senkire sem, azokra sem, akik őt megfeszítik, hanem kitárja a karját mindenkinek. Dicsőségével nem hengerel le, hanem engedi, hogy értünk lemeztelenítsék. Ő nem szavakkal szeret, hanem életet ad csendben, aki nem kényszerít, hanem szabadít. Aki nem kezel idegenként minket, hanem magára veszi a bűneinket. Hogy megszabaduljunk az Istenről alkotott előítéleteinktől, tekintsünk a Keresztrefeszítettre! – ajánlotta a pápa. Aztán nyissuk ki az evangéliumot. Ezekben a napokban, bezárva otthonaink házi karanténjába, két dolgot vegyünk a kezünkbe: a feszületet és az evangéliumot - kérte Ferenc pápa nagyszerdai katekézisében. Ez számunkra egy nagy családi liturgia lesz, hiszen ezekben a napokban nem mehetünk a templomba!
Isten a szeretetben mindenható!
Az evangéliumban azt olvassuk, hogy amikor a nép, például a kenyérszaporítás után királlyá akarja kenni őt, akkor elmegy onnét. Amikor pedig a gonosz lelkek fel akarják fedni isteni hatalmát, elhallgattatja őket. Ő ugyanis nem akarja, hogy félreértsék, nem akarja, hogy az igaz Istent, aki alázatos szeretet, összetévesszék egy hamis istennel, aki látványosan lép fel, kényszerítő hatalmával. Ő nem bálvány. Ő emberré lett Isten, egy velünk, aki emberként mutatja meg magát, de istenségének az erejével. Mikor hirdetik meg az evangéliumban ünnepélyesen Jézus identitását? – tette fel a kérdést a pápa. Akkor, amikor a százados kijelenti: „Ez az ember valóban Isten Fia volt!” Éppen ott mondják róla, amikor a kereszten függ, hogy senki ne hibázhasson, amikor látható, hogy Isten a szeretetben mindenható, és nem másként! Ez az ő természete, mert így lett. Ő a Szeretet!
Húsvét azt üzeni, hogy az Isten mindent jóra tud fordítani
Az ellenvetésre, hogy mit csinálhatunk egy ilyen gyenge istennel, aki meghal, Ferenc pápa így válaszolt: Akarhatsz erős és hatalmas Istent, de tudd meg, hogy ez a világ elmúlik, miközben a szeretet megmarad. Csak a szeretet őrzi meg az életet, mert átöleli a gyengeségeinket és átalakítja azokat. Isten szeretete gyógyította meg Húsvétkor a bűneinket a megbocsátással, hogy a halálból az életbe vezetett minket, hogy félelmeinket bizalommá, szorongásainkat reménységgé alakította. Húsvét azt üzeni, hogy az Isten mindent jóra tud fordítani. Igazán bízhatunk benne, hogy minden menni fog! És ez nem illúzió, mert Jézus halála és feltámadása nem illúzió, hanem igazsággá lett! Ezért mondja Húsvét hajnalán: Ne féljetek! És egy szempillantás alatt szertefoszlanak a félelmeink, mert a Feltámadottban szilárd alapot találunk, aki megóv minket a hajótöréstől. Fölajánlva az életét a kereszten, Jézus legyőzte a halált. A Keresztrefeszített szívéből az Isten szeretete elér mindnyájunkat és így mi is megváltoztathatjuk az életünk történetét, ha hozzá közeledünk és elfogadjuk a nekünk felkínált üdvösséget. Befejezésül Ferenc pápa megismételte javaslatát: javunkra válik, ha csendben szemléljük a Keresztrefeszítettet, a mi Urunkat. Kereszt és evangélium! Nyissuk meg szívünket az imádságban! – kérte és zárta katekézisét Ferenc pápa.
