A pápa beszéde a Nemzetközi Atlétikai Találkozó képviselőihez: a sport a szolidaritás hídja
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Az „Athletica Vaticana” sportszervezet az Olasz Pénzügyőrség „Sárga Láng”, az Olasz Könnyű Atlétikai Szövetség, a „Népek Udvara” egyházi kezdeményezés közös szervezésben most csütörtökön tartották volna azt az atlétikai versenyt, mely a szolidaritás jegyében kapcsolta volna egybe a sportolókat a hátrányos helyzetűekkel, a fiatal migránsokkal, fogvatartottakkal és testi valamint mentális fogyatékkal élőkkel együtt. Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke mutatta be a Szentatyának a Nemzetközi Atlétikai Találkozó képviselőit, aki először rögtönzött szavakkal köszöntötte őket, majd felolvasta a hozzájuk intézett beszédét.
A sport nagy emberi és egyszerre teremtő tevékenység
Ferenc pápa rögtönzött beszédében először a másokért végzett munka örömére emlékeztette a sport képviselőit, hiszen a „mások javára végzett szolgálat öröm forrása”. Ez „egy nagy emberi és egyszerre teremtő tevékenység, melyben az emberek egészen az életüket ajánlják fel másokért, mint például ahogy a családban a szülők a gyermekeiért adják magukat”. „Ti pedig a sport szépségén keresztül teszitek ezt. Ez egy nagyon fontos dolog, megérteni az adás szépségét. Ez segít, mert a sport valójában nem csak egy gyakorlat, például a gyorsaság begyakorlása, hanem annál több! És ez a több benne van a verseny mottójában: Együtt futni!”
Meg kell tanulnunk lépést tartani egymással
A pápa a futás kapcsán az evangélium egyik jelentős szakaszára utalt (Jn 20,3-6), melyben a „Feltámadás hajnalán két tanítvány Jézus sírjához fut. A fiatalabbik előbb megérkezik, az idősebb hátrább marad. Ám mindig ott van a tisztelet, mely megvárja a másikat. Egy ősi középkori zarándokszabály szerint, például Santiago de Compostela felé menet, azt tartotta, hogy a csoportnak mindig a leglassabban haladóhoz kellett igazodnia. Meg kell várni a másikat, mint ahogy János megvárta a társát. Ez egy nagyon szép dolog, amit nekünk is meg kell tanulnunk, az egész emberiségnek, hogy mindig lépést tartsunk egymással”.
A sport híd, mely egyesíti a különféle vallások és kultúrák férfi és női személyeit
A kötetlen szavak után Ferenc pápa felolvasta rövid beszédét, melyben a tervezett és elmaradt esemény konkrét vonásairól szólt. Most első alkalommal futottak volna együtt olimpiai bajnokok paralimpiai sportolókkal, migránsokkal, fogvatartottakkal, akik egyébként versenybírók lettek volna. Mind együtt, egyenlő méltósággal. Konkrét tanúságtétel, mint a sport, vagyis híd, mely egyesíti a különféle vallások és kultúrák férfi és női személyeit, miközben előmozdítja a másik bevonását, a szolidaritást és a nevelést. Vagyis a béke hídja! – szögezte le a pápa.
Verseny „lelki szinten” a befogadó és szolidáris találkozón
Holnap nem lábbal futnak a résztevők, hanem szívvel – utalt a pápa az esemény kényszerű elhalasztására, mely azonban „lelki szinten” megmarad „befogadó és szolidáris találkozónak: együtt futni. A találkozóhoz csatlakozott sportolók közül sokan felajánlanak tárgyakat és sport tapasztalatokat, melyeket jótékonysági célra fordítanak. Ennek teljes bevételét a bergamói „XXIII. János pápa” kórház és a bresciai „Szakrendelő Alapítvány” céljaira fordítanak. Ez a két kórház Észak-Olaszországban a járvány elleni küzdelem szimbóluma lett. Ez a kezdeményezés segítség és köszönet az ott dolgozó orvosoknak, ápolóknak és az egész kórházi személyzetnek, mert ők valóban hősök! – szólt elismerően a pápa. Mindnyájan elhivatottan és hősiesen élték meg szakmájukat, kockára téve az életüket is, csakhogy megmentsék a többieket, Jézus szavai szerint: „Senkinek nincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja másokért” (vö Jn 15,13).
A sport szenvedélye mindig az egység és a szolidaritás tapasztalatáért
Végül a pápa elégedettségének adott hangot, hogy az eseményt éppen az„Athletica Vaticana” sportszervezet mozdította elő, mely olyan valóság, ami az utcákon és a tereken tesz konkrét tanúságot a sport szolidáris arcáról. Az „Athletica Vaticana” első gesztusa az volt, hogy „tiszteletbeli” sportolóként befogadott néhány fiatal migránst és egy súlyos idegbeteg kislányt, akikkel a pápa a mai napon találkozott. Beszéde végén Ferenc pápa arra buzdította a sportolókat, hogy sport-szenvedélyüket mindig az egység és a szolidaritás tapasztalataként éljék meg.
