A pápa szeptember 4-ére imanapot hirdetett Libanonért

Gedő Ágnes / Adriana Masotti - Vatikán

Több, mint fél év elteltével újra a hívek jelenlétében tartotta meg Ferenc pápa a szerdai általános kihallgatást – ezúttal azonban nem a Szent Péter-téren, hanem az Apostoli Palota egyik belső udvarán találkozott a zarándokokkal. Katekézise felolvasása után köszöntötte a különböző nyelvű híveket, majd szívből jövő felhívást intézett Libanon újjáépítéséért és a remény fellángolásáért.

A cédrusok országa veszélyben forog

A Szentatya mellett állt egy libanoni maronita pap, Georges Breidy, kezében tartva országa zászlaját, melynek közepén a piros sávok között a Csontváryt is megihletett, jól ismert cédrusfa zöldell. Egy hónap telt el a tragikus bejrúti esemény óta – emlékeztetett a pápa, idézve Szent II. János Pál pápa 30 évvel ezelőtti szavait, melyeket az ország történetének egyik kulcsfontosságú pillanatában mondott. „A sorozatosan bekövetkező drámai események láttán, melyeket e föld lakói megtapasztalnak, tudatosul bennünk, milyen óriási veszély fenyegeti az ország létét. Libanont nem hagyhatjuk magára.”

Libanon a tolerancia országa

Ferenc pápa megállapította, hogy „Libanon több, mint száz éven át a remény országa volt”, és hogy „a libanoniak megőrizték Istenbe vetett hitüket. Megmutatták, hogy képesek hazájukban megteremteni a tolerancia, a tisztelet, az együttélés helyét, mely egyedülálló a térségben. „Mélységesen igaz a megállapítás, hogy Libanon többet jelent egy államnál” – folytatta a pápa. „Libanon a szabadság üzenete, a pluralizmus példája úgy Kelet, mint Nyugat számára. Az ország java, de a világ érdekében sem engedhetjük meg, hogy ez az örökség elvesszen”.

Tartsanak ki a reményben és az újjáépítésben

Ferenc pápa arra buzdítja tehát a libanoni népet, hogy tartson ki a reményben, és találjon erőt az újrainduláshoz. A politikusoktól és a vallási vezetőktől azt kéri, hogy a közjót tartsák szem előtt, kötelezzék el magukat őszintén és egyértelműen az újjáépítési munka mellett. A nemzetközi közösség pedig nyújtson támaszt Libanonnak. A főváros nemrég sújtott merénylet lakóihoz pedig e szavakkal fordult: „Fel a fejjel, testvéreim! A hit és az ima adjon erőt nektek! Ne hagyjátok el otthonaitokat és örökségeteket, ne zúzzátok szét az álmát azoknak, akik hittek egy szép és virágzó ország jövőjében!”

Az egyházi emberek éljenek szegénységben és dolgozzanak az egyetértésen

A pápa a helyi egyház lelkipásztoraihoz is biztató szavakkal fordult. Minden pap, szerzetes és szerzetesnő álljon a nép mellett, adjon példát a szegénységről és az alázatról, hogy elősegítsék az egyetértést és a találkozás valódi kultúráját. „Csak a közérdeket nézve lehet biztosítani a keresztény jelenlét folytonosságát és felbecsülhetetlen hozzájárulásukat Libanon javához, az arab világhoz és az egész térséghez, a testvériség lelkületével a Libanonban jelen lévő valamennyi vallási hagyomány között.”

Szeptember 4-e ima- és böjtnap Libanonért

A szerdai audiencia végén a pápa a hívek tapsától kísérve jelentette be felhívását: „Mindenkit arra szeretnék szólítani, hogy szeptember 4-én, pénteken tartsunk egy általános ima- és böjtnapot Libanonért. El kívánom küldeni egy képviselőmet aznap Libanonba, hogy a lakosság mellett legyen. Államtitkárom fog elmenni az én nevemben. Elmegy, hogy kifejezze közelségemet és szolidaritásomat. Ajánljuk föl imánkat egész Libanonért és Bejrútért! Álljunk melléjük a szeretetszolgálat konkrét vállalásában is, ahogy más alkalmakkor. Arra szólítom a más felekezetű és vallási hagyományú testvéreket is, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez az általuk jónak tartott módon, de mindenki együtt!”

A libanoni pap megköszönte a pápa támogatását

A felhívás végén a pápa Szűz Mária közbenjárásáért fohászkodott, és az audiencián jelen lévő hívektől azt kérte, hogy álljanak föl és csöndben imádkozzanak Libanonért. A mélyen átélt pillanatok után a Szentatya mellett álló libanoni pap meghatottan mondott köszönetet. „Köszönöm, Szentatyám! Nagy szükségünk van támogatására, és az egyetemes egyház támaszára, hogy elmondjuk: „Nem élhetünk tovább így Libanonban”. Keresztények ezrei kérik, hogy kivándorolhassanak Libanonból. George Breidy atya hozzátette: „Szükségünk van az imáikra, az önök támaszára, és az Ön atyai szeretetére. Várjuk, hogy megáldja szeretett földünket. Köszönjük, Szentatya! Nagyon köszönjük!”