Szeretettel és a köz javára meggyógyítani a világot – Ferenc pápa szerdai katekézise

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán 

A vezérfonalul választott bibliai Ige a kenyérszaporítás története, melynek során Jézus abból a kevésből kezdeményezi a csodát, amijük éppen volt: „Jézus ekkor összehívta tanítványait, s így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Nem akarom étlen elküldeni őket, nehogy kidőljenek az úton.” A tanítványok megjegyezték: „Honnan szerezzünk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy ekkora tömeget jóllakassunk?” Jézus megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” „Hét – felelték –, és néhány apró halunk.” Erre meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Aztán fogta a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, tanítványai pedig a népnek. Mindnyájan ettek és jól is laktak, s a kenyérből még hét kosár maradékot összeszedtek. Akik ettek, voltak vagy négyezren férfiak, az asszonyokat és a gyerekeket nem számítva” (Mt 15,32-37) .

Részérdekek, előnyök a közjó útjában 

A világjárvány mindnyájunkat sújtja, amiből csak akkor tudunk kijönni jobban, ha mindannyian együtt keressük a közjót, ellenkező esetben rosszabbul jövünk ki belőle – kezdte katekézisét a pápa. Sajnos közben részérdekek is felbukkannak, például akik ki akarnak sajátítani lehetséges megoldásokat, mint a vakcinák esetében. Mások megosztást szítanak gazdasági, politikai előnyökért és konfliktust gerjesztenek. Ismét másokat nem érdekel a többiek szenvedése, a maguk útját járják, ők Poncius Pilátus híve, mossák a kezeiket.     

A válságra adott keresztény válasz a szeretet

A világjárványra és az abból fakadó társadalmi-gazdasági válságra adott keresztény válasz a szeretet, főként Isten szeretete, mely mindig megelőz minket. Ő feltétel nélkül szeret bennünket, amire nekünk is hasonló módon kell válaszolni. Tehát nemcsak az enyémeket szeretem, családom és barátaim, hanem azokat is, akiket nem ismerek, az idegeneket, akik szenvedést okoznak, vagy ellenségüknek tekintenek. Ez a keresztény bölcsesség, Jézus bölcsessége, a keresztény szeretet legmagasabb foka, az ellenség szeretete, ami nem könnyű. Ez egy művészet, amit meg lehet tanulni és tovább lehet javítani. Az igazi szeretet termékennyé és szabaddá tesz, mindig táguló jellegű. De nemcsak bővülő jellegű, hanem magába fogadó is, hiszen némelykor egy-egy simogatás többet ér megannyi érvelésnél – tette hozzá szabadon a pápa.  

A szeretet egyik legnagyobb kifejeződése a társadalmi és politikai kifejeződés

A szeretet nem korlátozódik két-három személy, barátok vagy család kapcsolatára, továbbá magában foglal polgári és politikai kapcsolatokat, beleértve a természettel fennálló kapcsolatot is. Minthogy társadalmi és politikai lények vagyunk, a szeretet egyik legnagyobb kifejeződése a társadalmi és politikai kifejeződés, mely döntő jellegű az emberi fejlődés és bármilyen válság kezelése számára. Tudjuk, hogy a szeretet termékennyé teszi a családokat és a politikát, lehetővé téve, hogy a „szeretet civilizációját” építse, ahogy Szent VI. Pál fogalmazta szívesen, követve Szent II. János Pál pápa tanítását. E sugalmazottság nélkül felülkerekedik az önzés, a közömbösség és a leselejtezés kultúrája, annak az elvetése, ami nem kell, amit nem szeretünk. 

A szeretet civilizációja politikai-társadalmi civilizáció

Ferenc pápa ennek kapcsán elmesélte a találkozását egy házaspárral a kihallgatás előtti körbejárása során, akik az imáját kérték már korosabb fogyatékos gyermekükért. És ti mit csináltok? – kérdezte tőlük. Kísérjük és segítjük őt – felelték a szülők. Ez a szeretet – foglalta össze a pápa – egy család egész élete a fogyatékos gyermekükért! A politikai ellenfeleink, szerintünk, politikai fogyatékosok, bár az Isten tudja, hogy azok-e. Nekünk szeretnünk kell őket, párbeszédet kell folytatni velük és építeni a szeretet civilizációját, ezt a politikai társadalmi civilizációt, az egész emberiség egységét. Ezzel szemben áll a háború, a megosztottság, az irigység, a családi háborúk, ám a szeretet mindent áthat. Ha valaki csak a saját érdekét keresi, akkor önző, de nemesebb, ha a sajátját megosztja mindenkivel. Az egészség is egy közjó. Egy társadalom akkor egészséges, ha mindenki egészségéről gondoskodik.

A szeretet képes társadalmi struktúrákat teremteni

A vírus nem ismer határokat, kulturális és politikai megkülönböztetéseket, éppen ezért akadály, határ és megkülönböztetés nélküli szeretettel kell legyőzni. Ez a szeretet képes társadalmi struktúrákat teremteni, melyek inkább megosztásra indítanak, semmint versenyre, inkább a legsérülékenyebbek befogadására, semmint a leselejtezésre. Amikor szeretünk, amikor kreativitást, bizalmat és szolidaritást teremtünk, akkor születnek kezdeményezések a közjó érdekében, akár kisebb csoport, vagy nagyobb, akár nemzetközi közösség szintjén. Amit családban, kis faluban, városban vagy nemzetközileg teszünk, az mind ugyanaz, a mag csak egyre növekszik és növekszik, míg gyümölcsöt hoz. Az irigység ellenben vég nélküli harca vezet – hangsúlyozta a pápa.        

Az egészséges, befogadó, igaz és békés társadalmat a közjó sziklájára építsük     

Ha a koronavírusra adott választ az önzés vezeti, akár egyéni, akár közösségi szinten, akkor lehet, hogy kilábolunk a járványból, de nem az emberi és társadalmi válságból. Éppen ezért ajánlotta a pápa, hogy az egészséges, a befogadó, igaz és békés társadalmat ne homokra építsük, hanem Jézus intelmét követve a közjó sziklájára. A közjó ugyanis szikla, közfeladat, nemcsak szakértőké. A pápa Aquinói Szent Tamásra hivatkozott, aki szerint a közjó előmozdítása az igazságosság követelménye, mely minden állampolgárt érint. Minden állampolgár felelős a közjóért. A keresztény ember számára pedig küldetés. Ahogy Szent Ignác tanítja: mindennapi erőfeszítéseinket irányítsuk a közjóra, mert ezáltal kapjuk és terjesszük Isten dicsőségét.     

A keresztények hivatása, hogy tanúskodjanak a társadalmi-politikai szeretetről

Sajnos, a politika nem örvend mindig jó hírnek, de ez nem jelenti azt, hogy minden politikus rossz lenne. Ám ebbe a negatív képbe nem szabad belenyugodni, hanem tényekkel kell megmutatni, hogy igenis lehetséges a jó, kötelességtudó politika, mely az emberi személyt és a közjót helyezi a középpontba. Az emberiség történetében számos jó politikus volt, akik ezt az utat követték. Lehetséges, hogy minden állampolgár, aki közös társadalmi és politikai feladatot tölt be, ezen etikai elvek jegyében jár el és azt társadalmi-politikai szeretettel élteti. A keresztények, főként a világi hívek hivatása, hogy erről tanúskodjanak és azt a szeretet erényén keresztül gyakorolják.

Az Isten szeretet és a segítségével meggyógyíthatjuk ezt a világot

A pápa végül ezt a társadalmi szeretetet hangsúlyozta ismételten, ugyanis a közjó gyakorlása mindenki hozzájárulását igényli. Ha mindenki odaadja magát, ha senkit nem hagyunk ki, akkor megújíthatjuk kapcsolatainkat közösségi, nemzeti, nemzetközi szinten és összhangban a környezetünkkel. Ekkor még a legkisebb gesztusaink is az Isten képmását jelenítik meg, mert az Isten a szeretet Hármassága, mert Isten a szeretet, ahogy János apostol, a szeretett tanítvány  megállapítja. Az Isten szeretet és a segítségével meggyógyíthatjuk ezt a világot – zárta szerdai katekézisét Ferenc pápa.